Turizmusfejlesztési hozzájárulás

A NAV is figyel

A turizmusfejlesztési hozzájárulás a tavasz végével porondra szokott kerülni, mivel a NAV a saját szűrése alapján kiválasztja azokat az adózókat, akik nem adtak be bevallást, de a NAV szerint kellett volna. Ez a – már több éve visszatérő – zaklatás kavarja fel az állóvizet, mivel sok olyan esetről tudunk, amikor a felszólítás felesleges volt. (Mi is kaptunk ilyen levelet.)

A hozzájárulás alapja

A turizmusfejlesztési hozzájárulás viszonylag egyszerűen működő adónem. Ha a vállalkozó 5%-os adókulcs alá tartozó szálláshely-szolgáltatási vagy vendéglátóipari szolgáltatást nyújt, akkor ez után a bevétel után kell a 4%-os mértékű tfhj-t megfizetni. Tehát a két feltételnek (5%-os kulcs és meghatározott szolgáltatás) együtt kell teljesülnie.

Ha a vállalkozó vendéglátási szolgáltatást nyújt, de annak adómértéke 27%, akkor ez után a bevétel után nem kell fizetnie a tfhj-t. Ez akkor is igaz, ha egy adott vendéglátási szolgáltatás vegyes, azaz készétel mellé nem helyben készített italt kér a vendég, akkor a blokk a végén kétféle adókulcsot is fog tartalmazni. Az elvitelre történő ételrendelés szintén nem alapja a tfhj-nak.

Az áfa és a tfhj között teljesítési időpont szerint nincs eltolódás, azaz az Áfa tv. szerinti teljesítési időpontban (ami nem mindig azonos a pénzügyi teljesítéssel) keletkezik a tfhj-kötelezettség is.

Szálláshely-szolgáltatás

A szálláshely-szolgáltatási helyen figyelemmel kell lenni arra is, hogy kizárólag belföldi teljesítési helyű szálláshelyek esetén jöhet szóba a tfhj, azaz egy horvátországi nyaraló bérbeadására tekintettel nem kell fizetni ezt a közterhet.

A belföldi szálláshelyek egy jó részét belföldi vagy külföldi közvetítő útján veszik igénybe a vendégek. A vendégek általában a közvetítőnek utalnak, a közvetítő pedig a jutalékával csökkentett összeget utalja tovább a szállásadónak. A tfhj alapját a vendég által fizetendő összeg képezi, nem a jutalékkal csökkentett, közvetítő által utalt összeg.

A tfhj az alanyi adómentes adóalanyokat is érinti. Az adó alapja ebben az esetben is az 5%-os adókulcs alá tartozó szolgáltatások köre, azzal együtt, hogy tényleges áfa nem kerül felszámításra. Itt szükség van külön nyilvántartásra, hiszen a pénztárgép gyűjtőjéből, a kézi nyugtákból, de akár számlákból sem olvasható ki az 5%-os kulcs alá tartozó rész olyan esetben, amikor több tétel van eltérő adókulccsal (például hamburger + üveges kóla).

A hozzájárulás bevallása

A tfhj bevallása körül szintén sok kérdés szokott lenni. A tfhj adóalanyiságát nem kell bejelenteni, és bevallást is csak akkor kell adni, ha van miről. Nemlegesen nem kötelező bevallást adni.

Ha egy tfhj alá eső tevékenységet felvett a vállalkozó, de abból 5%-os áfakulcs alá tartozó bevétele nem volt, akkor bevallást sem kell adni. Fontos azt is tudni, hogy a NAV a pénztárgépadatokból is dolgozik. Ha mondjuk egy 5%-os adókulcsot alkalmazni nem tudó kávézó tévedésből használja az 5%-os gyűjtőt, akkor a tfhj-bevallásra való felszólítás egyben azt a gyanút is felébreszti, hogy a pénztárgép nem tévesen lett-e beütve.

Általánosságban igaz, hogy a tfhj-bevallást az áfabevallással azonos ütemmel kell adni. Kivételek persze itt is akadnak:

• Alanyi adómentes adóalany soron kívüli havi tfhj-bevallást ad be minden olyan esetben, amikor soron kívüli áfabevallás benyújtására kötelezett, és ebben a soron kívüli hónapban képződik nála tfhj-alap. A soron kívüli áfabevallást a külföldi közvetítő jutaléka generálhatja, ami az elszámolások sajátos rendjéből adódóan nem minden esetben jelenti azt, hogy abban a hónapban szálláshely-szolgáltatás is történik.
• Éves bevallás benyújtására kötelezett az alanyi adómentes adóalany abban az esetben, ha az egyes soron kívüli hónapokkal nem fedi le a teljes évi bevételt. Ha mondjuk májustól szeptemberig ad soron kívüli bevallásokat, és egyébként április és október hónapokban is nyújt szálláshely-szolgáltatást, akkor ezen két hónap adóalapját állítja be az éves bevallásba. Az éves bevallásban tehát nem kell megismételni a soron kívüli bevallásokban bevallott adóalapokat.