Az utalványok áfaszabálya még akkor sem egyszerű, ha nincs a történetben sok szereplő. A következő esettanulmányban pedig bevonunk több szereplőt.
Utalvány értékesítése (esettanulmány)
A konkrét eset
Egycélú utalványt értékesíti egy magyar cég egy EU-tagállambeli cégnek. Ez a közösségi vevő az utalványt továbbértékesíti egy magyar cégnek. A végső fogyasztó magánszemélyeknek már ez a magyar cég adja el az utalványokat.
Látszólag felesleges az ügyletet külföldre kivinni, de ha belép a képbe, mondjuk, egy partner vagy akár az anyavállalat, máris nem életszerűtlen a történet.
Természetesen ennek a láncolatnak az áfakötelezettségét boncolgatjuk.
A középső lesz a közbenső szereplő
A kérdéses esetben egy EU-tagállambeli cég közbenső szereplőként egycélú utalvány vételét és továbbértékesítését bonyolítja le.
A válasz kulcsa az egycélú utalvány fogalmában keresendő: olyan utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege.
Az utalvány értékesítését tehát helyettesíteni kell az azt takaró termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással. Mivel a termékértékesítés- és a szolgáltatásnyújtás-teljesítési hely szabálya eltérő, ezért a továbbiakban külön kell a két esetkörrel foglalkozni.
Termékértékesítés esetén az utalványt elsőként értékesítő fél belföldi teljesítési hellyel terméket értékesít az EU-tagállambeli cégnek. Mivel az utalvány beváltása belföldi termékértékesítés érdekében történik, ezért az utalvány mögötti termékértékesítés nem tekinthető közösségen belüli adómentes termékértékesítésnek. Az első magyar adóalany értékesítés áfát számít fel a közbenső EU-tagállambeli adóalanynak. Az EU-tagállambeli adóalany szintén belföldi teljesítési helyű számlát köteles kiállítani a magyar adóalany vevőjének. Ehhez az EU-tagállambeli szereplőnek áfaregisztrációval kell rendelkeznie, más módon ezt nem tudja lebonyolítani.
Szolgáltatás esetén
Szolgáltatásnyújtás esetén egészen más a helyzet. A szolgáltatás teljesítési helyét alapvetően az befolyásolja, hogy mi a szolgáltatás tárgya. Ha a szolgáltatás teljesítési helyére az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése az irányadó (például masszázs), akkor ez azt jelenti, hogy az első magyar értékesítő az EU-tagállambeli részére történő értékesítés esetén áfa területi hatályán kívüli értékesítést teljesít. Az EU-tagállambeli adóalany pedig az ezt követő értékesítés esetén a saját szempontjából szintén területi hatályon kívüli értékesítést fog teljesíteni. Mivel az egycélú utalvány fogalmába nem fér bele az, hogy az utalvány tárgyát képező szolgáltatásnyújtás teljesítési helyet vált, ezért megállapítható, hogy ebben az esetben nem beszélhetünk egycélú utalványról.
Az első magyar értékesítő áfa hatályán kívüli ügyletet fog az EU-tagállambeli adóalany részére értékesíteni.
Lehet azonban olyan eset is, amikor a szolgáltatás belföldi teljesítési helyű marad. Például egy magyarországi koncertre szóló belépőre (személyes jelenlét) beváltható utalvány is szóba jöhet. A koncertre szóló belépő adóalany és nem adóalany vevő esetén is belföldi teljesítési helyű ügylet lesz, tehát úgy kell eljárni, mint a termékértékesítés esetében.
További cikkek
Borravaló és szervizdíj adózása
A felszolgálási díj és borravaló témájával korábban már sokat foglalkoztunk. A téma azonban egy új lendületet kap azáltal, hogy már a borravaló is átfuthat a munkáltatón keresztül, ráadásul adómentesen.
Érdekel
Egy külföldi munkavállaló élete
Nem újdonság, hogy ha egy magyar cég nem magyar állampolgárt alkalmaz. Akinek viszont ilyen esete még nem volt, annak fejtörést okozhat az ügylet adózási megítélése. Lássunk egy konkrét példát. Amit persze akkor is érdemes elolvasni és értelmezni, ha nálad pont nem egy ilyen eset fordul elő.
Érdekel