Nem újdonság, hogy ha egy magyar cég nem magyar állampolgárt alkalmaz. Akinek viszont ilyen esete még nem volt, annak fejtörést okozhat az ügylet adózási megítélése. Lássunk egy konkrét példát. Amit persze akkor is érdemes elolvasni és értelmezni, ha nálad pont nem egy ilyen eset fordul elő.
Egy külföldi munkavállaló élete
Egy szlovák dolgozó története
Egy magyar cég Szlovákiában élő szlovák állampolgárt munkaviszonyba vesz fel. A munkavállaló piackutatási munkát lát el, ugyanakkor jogosult a cég nevében szerződéseket kötni külföldi partnerekkel. A cég termékeinek fizikai értékesítésében nem működik közre. A munkavégzés helye Szlovákia lesz.
Milyen teendői vannak a magyar cégnek. Cikkünkben kizárólag a NAV-nak való megfelelést vizsgáljuk, a szlovák adóhatóság felé teljesítendő kötelezettségekkel nem foglalkozunk.
A külföldön dolgozó munkavállalóhoz kapcsolódó adókötelezettségeket célszerű adónemenként vizsgálni.
1. Személyi jövedelemadó
A munkavállalás helye Szlovákia. A két ország közötti kettős adós egyezmény szerint, ha több mint 183 napig végzi a munkavállaló a munkáját külföldön, akkor az adóztatás joga is ezt a külföldi államot illeti. Feltételezve, hogy a munkavállalót hosszabb időre tervezi felvenni a magyar cég, megállapítható, hogy a Szlovákiában fizet adót a magánszemély. Ehhez azonban a magyar munkáltatónak három további feladata adódik:
- A munkavállalót meg kell kérnie, hogy szerezzen be illetőségigazolást, miszerint a szlovák adóügyi illetőségű.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Adónemváltás feladatai
A kisvállalati adó egyre népszerűbb adónem, és óriási előnye, hogy akár év közben is válaszható. De mire kell figyelni, ha valaki a tao rendszeréből a kivába megy át? És mire figyeljünk, ha a kivaalanyiság megszűnése után újra taós adóalanyok leszünk?
Érdekel
Építőipar a határon túl
Hazai építőipari vállalkozások az EU-ban (különösen Németországban) gyakran vállalnak munkákat, jellemzően alvállalkozóként. Cikkemben azt vizsgálom meg, hogy milyen lehetőségek rejlenek abban, hogyha a magyar vállalkozó az EU-ban alanyi adómentességet választ, figyelemmel a választás korlátaira is.
Érdekel