Egy külföldi munkavállaló élete

Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Nem újdonság, hogy ha egy magyar cég nem magyar állampolgárt alkalmaz. Akinek viszont ilyen esete még nem volt, annak fejtörést okozhat az ügylet adózási megítélése. Lássunk egy konkrét példát. Amit persze akkor is érdemes elolvasni és értelmezni, ha nálad pont nem egy ilyen eset fordul elő.

Egy szlovák dolgozó története

Egy magyar cég Szlovákiában élő szlovák állampolgárt munkaviszonyba vesz fel. A munkavállaló piackutatási munkát lát el, ugyanakkor jogosult a cég nevében szerződéseket kötni külföldi partnerekkel. A cég termékeinek fizikai értékesítésében nem működik közre. A munkavégzés helye Szlovákia lesz.

Milyen teendői vannak a magyar cégnek. Cikkünkben kizárólag a NAV-nak való megfelelést vizsgáljuk, a szlovák adóhatóság felé teljesítendő kötelezettségekkel nem foglalkozunk.

A külföldön dolgozó munkavállalóhoz kapcsolódó adókötelezettségeket célszerű adónemenként vizsgálni.

1.      Személyi jövedelemadó

A munkavállalás helye Szlovákia. A két ország közötti kettős adós egyezmény szerint, ha több mint 183 napig végzi a munkavállaló a munkáját külföldön, akkor az adóztatás joga is ezt a külföldi államot illeti. Feltételezve, hogy a munkavállalót hosszabb időre tervezi felvenni a magyar cég, megállapítható, hogy a Szlovákiában fizet adót a magánszemély. Ehhez azonban a magyar munkáltatónak három további feladata adódik:

  • A munkavállalót meg kell kérnie, hogy szerezzen be illetőségigazolást, miszerint a szlovák adóügyi illetőségű.Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborábaElőfizető vagyok, BEJELENTKEZEKELŐFIZETNÉK

További cikkek

Kérdés-válaszszja
2025. május |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Egy magánszemély a 2023. évi szja-bevallásában nem írta be az adókiegyenlítésre vonatkozó veszteség értékét...

Érdekel
kataszochoTbj
2023. október |Faragó Gábor |Előfizetői cikk

Az egyetemi hallgatók sokszor kerülnek olyan élethelyzetbe, hogy tanulmányaik mellett kereső tevékenységet is folytatnak munkaviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként. Az alábbiakban a hallgatók társadalombiztosítási jogállását, egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságait, egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét, vállalkozási tevékenységére vonatkozó szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.

Érdekel