Visszaváltási díj és az áfa

Egyutas termékek

A kötelező visszaváltási díjas termékek kereskedelmi forgalomban történő tömeges megjelenése magával hozta az adózási kérdéseket is. Ebben a cikkben alapvetően a többutas, kötelező visszaváltási díjas termékről lesz csak szó, tehát az 50 forintos (egyutas) palackok témaköre csupán röviden lesz érintve.

Az egyutas (50 forintos) visszaváltási díjas termékek esetén az áfa szabályai azt mondják, hogy sem értékesítéskor, sem visszaváltáskor nincs áfa. Tehát áfa hatályán kívüli tételről van szó. Ezt a számlán is így kell szerepeltetni eladáskor.

Többfajta 50 forintos tétel esetén nem kifogásolható, hogy az összes fajtát egy sorban szerepeltetjük a számlán, tehát az összes darab szorozva 50 forinttal.

Pénztárgép használata esetén az 50 forintot – jobb megoldás híján – az E gyűjtőbe kell tenni.

Többutas termékek

A kötelező visszaváltási díjas, újrahasznosítható (más szóval többutas) termékek értékesítésére és visszaváltására áfa szempontjából a göngyöleg szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy értékesítéskor az áfát fel kell rá számítani, visszaváltás esetén pedig az eladónál csökken az adóalap.

Első kérdés, honnan lehet tudni, hogy az adott termék kötelező visszaváltási díjas vagy sem? A terméket (jellemzően üvegpalack) kell szemügyre venni, és az alábbi jelet látjuk rajta – változó összegű – forinttal ellátva, akkor stimmt, ez már olyan termék, amire van kötelező visszaváltási díj.

Elhúzódó átmeneti időszakkal kell számolni, azaz hónapokig lehet még találkozni a régi, ilyen felirat nélküli palackokkal is. Értelemszerűen ezekre a termékekre nem vonatkoznak az alábbi áfaszabályok.

Az áfa alapja

A következő kérdés, hogy mi az áfa alapja, mértéke. Az áfa alapja a „fekvő üvegen” szereplő forintösszeg, melyre rá kell számolni (nem visszafelé) a 27% áfát. Ha persze alanyi adómentes az eladó, akkor nincs felszámítandó adó. Így kell eljárni abban az esetben is, ha a termék külföldi kiszállítására tekintettel valamilyen mentességi szabály (közösségi adómentes, termékexport) érvényesül.

A termék útja a gyártónál vagy importőrnél kezdődik. Az első értékesítésére már alkalmazandó a szabály, azaz, ha 200 forintos visszaváltási díjjal számolunk, akkor a 200 + 54 forint áfa lesz a számlán. Az összes további értékesítés esetén ugyanez lesz az ár, tehát hozzáadott érték nem lesz. A kereskedői láncolatban a fizetendő/levonható áfa kiegyenlíti egymást. Végül a fogyasztó nem fogja tudni levonni az adót, de a visszaváltás során megkapja azt.

A fogyasztó vagy bármely vevő, ha visszaviszi a palackot, akkor 200 forint visszaváltási díj mellé az 54 forint áfát is vissza kellene, hogy kapja. Azért a feltételes mód, mert előfordulhat az a – szerintem ritka – eset, hogy a visszaváltó pont alanyi adómentes.

A visszaváltópont a visszatérítést a következőképpen bizonylatolja:

1. A terméket visszahozó személy nem adóalanyként jelenik meg. Ebben az esetben göngyölegjegy lesz a megoldás.
2. A terméket visszahozó személy, szervezet adóalany, és számlával tudja igazolni, hogy a visszaváltási pontot üzemeltető adóalanytól vásárolta azt a terméket, amit be akar váltani. Ebben az esetben a visszaváltási pont a korábbi számla módosítására kötelezett, melynek alapján a visszaváltási pontnál csökken a fizetendő adó, a visszaváltó adóalanynál pedig csökken a levonható adó.
3. A terméket visszahozó személy, szervezet adóalany, és nem tudja (vagy nem akarja) számlával igazolni, hogy a visszaváltási pontot üzemeltető adóalanytól vásárolta azt a terméket, amit be akar váltani. Ebben az esetben a terméket visszahozó adóalany köteles számlát kiállítani a visszaváltási pont részére. Így a visszaváltó adóalany – amennyiben áfás – áfanövelten számlázza azt ki a visszaváltópont részére. A visszaváltópont a rá áthárított adót levonásba helyezi, hiszen azt ő maga is beváltja a gyártónál, vagy ha a gyártó a visszaváltási pont, akkor azt újra adóköteles termékértékesítés érdekében hasznosítja (kimosást követően újra terméket tölt bele).

Problémák

A leírt szabályok betartása számos problémát felvet.

• Ha például a visszaváltási pont olyan terméket vesz át, amit nem ő adott el, és nem adóalanytól történik a termék átvétele, akkor a nem adóalany részére kifizetett áfa összege nem térül meg. Nem tud ugyanis olyan korábbi értékesítést felmutatni, amiből az adókötelezettség-csökkentést érvényesíteni tudná.
• A nem kereskedő, nem vendéglátós adóalanyok egy része nem akar majd számlát kiállítani a visszaváltási pont részére. Ha, mondjuk, egy könyvelőirodánál összejön 10-20 palack, akkor azt valószínűleg nem fogja kiszámlázni a visszaváltási pont részére. Az lesz a nyilvánvaló megoldás, hogy a tulajdonos vagy az alkalmazott mint magánszemély váltja vissza.
• Ha a visszaváltási pont a korábban kiállított számláját helyesbíti, akkor egyben a nyilvántartásában is vezetni kell pontosan, hogy abból a fajta palackból mennyit vett korábban az az adóalany, és most mennyit hozott vissza, azaz mennyit hozhat még úgy vissza, hogy azt eladóként kell számlahelyesbíteni. Ennek az lesz a vége, hogy a visszaváltási pontok adóalanytól minden esetben számlát fognak várni.

Vendéglátósok problémái

Vendéglátósok esetén nagy kérdés lesz, hogy ha a vevő helyben/nem helyben fogyaszt, akkor mit tegyen a visszaváltási díjjal. Helyben fogyasztás esetén a palack marad a vendéglátósnál, azaz nem kell a vendég részére azt felszámítani. Ha elvitelre kéri a vendég, akkor fel kellene számítani a visszaváltási díjat. A gyakorlatban előfordul, hogy helyben fogyasztásra kéri a vendég, mégis magával viszi a palackot. Ilyen esetben a beszerzéskor levont áfára tekintettel az ingyenes átadás jogcímen fizetendő áfa keletkezik, illetve keletkezne. Egy focimeccs-nézéssel egybekötött, másnapig tartó mulatozás után nem az lesz a legfontosabb, hogy a borosüvegekkel mi történt. És még nem beszéltünk törésről. Normál üzem mellett a törésre tekintettel nem kell áfát fizetni. Na de az előző példa alapján, a romok eltakarítása során ezt nem lehet majd követni.

Bármely eladó esetén kérdés lehet, hogy mi van akkor, ha a visszaváltási díjat nem térítteti meg a vevővel. Adózás szempontjából nem kifogásolható magatartás, azaz a NAV nem büntethet azért, ha az eladó nem számítja fel a visszaváltási díjat. Ebben az esetben az ingyenes átadásra tekintettel fel kell számítani az adót. Itt a probléma az lesz, hogy a bizonylatok alapján az ingyenes átadott mennyiséget, és így az adó alapját hogyan lehet visszafejteni.

Számlás értékesítés esetén az ingyenes tételnél lehet jelezni, hogy nem kell megtéríteni, de pénztárgép használatakor a nyugtából ezt már nem lehet kiolvasni.