A kötelező visszaváltási díjas, újrahasznosítható (többutas) termékek áfabeli kezelése mindenki számára újdonság. Röviden az egyutas termékekről is lesz szó, hogy a különbséget jól lássuk. Az igazi kérdés az, hogy ha a vevő ott váltja vissza a terméket, ahonnan vásárolta, akkor ezt hogyan követi le az áfa utólagosan az adóalap-csökkenés, számlázás területén?
Visszaváltási díj és az áfa
Egyutas termékek
A kötelező visszaváltási díjas termékek kereskedelmi forgalomban történő tömeges megjelenése magával hozta az adózási kérdéseket is. Ebben a cikkben alapvetően a többutas, kötelező visszaváltási díjas termékről lesz csak szó, tehát az 50 forintos (egyutas) palackok témaköre csupán röviden lesz érintve.
Az egyutas (50 forintos) visszaváltási díjas termékek esetén az áfa szabályai azt mondják, hogy sem értékesítéskor, sem visszaváltáskor nincs áfa. Tehát áfa hatályán kívüli tételről van szó. Ezt a számlán is így kell szerepeltetni eladáskor.
Többfajta 50 forintos tétel esetén nem kifogásolható, hogy az összes fajtát egy sorban szerepeltetjük a számlán, tehát az összes darab szorozva 50 forinttal.
Pénztárgép használata esetén az 50 forintot – jobb megoldás híján – az E gyűjtőbe kell tenni.
Többutas termékek
A kötelező visszaváltási díjas, újrahasznosítható (más szóval többutas) termékek értékesítésére és visszaváltására áfa szempontjából a göngyöleg szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy értékesítéskor az áfát fel kell rá számítani, visszaváltás esetén pedig az eladónál csökken az adóalap.
Előfizetői tartalom!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Már csatlakoztál hozzánk? Akkor lépj be a folytatáshoz!
További cikkek
Kérdés-válasz
Ha számlázok egy belföldi cégnek előleget, ki is fizeti, megkaptuk a pénzt, és közben meghiúsul a vásárlás, akkor az előlegszámlát lehet sztornózni?
Érdekel
Alanyi adómentesség 2025
Nem, sajnos nem arról számolunk be, hogy az alanyi mentesség értékhatára megváltozott. Hanem arról, hogy az alanyi adómentesség más uniós tagállamokban folytatott tevékenységre is választható akkor is, ha az adott tagállamban nem letelepedett az adóalany. DE vajon mely vállalkozói körnek érheti meg ez a lehetőség?
Érdekel