A visszaváltási díjról szóló 450/2023. Korm. rendelet egyértelműen környezetvédelem jegyében született, és nem is tartalmaz adózásra vonatkozó szabályokat. Az adózással összefüggő szabályokat az Áfatörvény tartalmazza. Emellett az EPR-rendelet is foglalkozik vele, és ez miatt a termékdíj-szabályozásra is hatással van. Ahhoz, hogy megértsük az adózási vonatkozásokat, nem csak a felszínt kapargatva bele kell merülnünk a szabályozásba.
Visszaváltási díj és az áfa
Mi az a visszaváltási díj?
Adózási szempontból a legfontosabb kérdés annak meghatározása, hogy a rendelet mit tekint visszaváltási díjas terméknek. Egész pontosan itt rögtön három fogalommal is találkozunk. Ha csak ezt a három fogalmat megjegyezzük, akkor máris nagyon sokat tettünk a megértés felé.
| Visszaváltási díjas termék = kötelezően visszaváltási díjas termék + önkéntesen visszaváltási díjas termék | ||
| Kötelezően visszaváltási díjas termék | Önkéntesen visszaváltási díjas termék (ÖN) | |
| a tej és tejalapú italtermék kivételével a fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék fogyasztói, közvetlen, műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, nem újrahasználható vagy újrahasználható csomagolása, amely 0,1–3 literig terjedő űrtartalommal bír, ide nem értve a csekély mennyiségű, kibocsátó által forgalomba hozott italtermék csomagolását | kötelezően visszaváltási díjas terméknek nem minősülő, a gyártó által önkéntesen visszaváltható megjelöléssel gyártott, illetve forgalomba hozott,
fa) az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó hulladékká váló újrahasználható termék vagy újrahasználható csomagolás, továbbá fb) az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe nem tartozó hulladékká váló termék, amelynek e megjelöléssel történő gyártását, illetve forgalomba hozatalát az országos hulladékgazdálkodási hatóságnak bejelentették |
|
| Kötelező visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék (KNU) | Kötelező visszaváltási díjas, újrahasználható (KU) | |
Tehát három termékkörünk van, a továbbiakban a zárójeles rövidítéseket használom.
A csekély mennyiségű kibocsátó nem kerül a rendelet hatálya alá.
Ide tartozik az a gyártó, amely által forgalomba hozott műanyag, fém vagy üveg alapanyagú, palack vagy doboz formájú, 0,1–3 literig terjedő űrtartalmú fogyasztói csomagolású, fogyasztásra kész vagy koncentrátum italtermék száma a tárgyévben nem haladja meg az 5000 darabot.
Tehát akkor ez a gazdálkodó nem kerül bele kötelező körbe, ami azt jelenti, hogy az egész visszaváltási díjas történetben nem kell részt vennie.
Fontos még tisztázni a gyártó fogalmát: termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza. Tehát a belföldi gyártó és az importőr tartozik ide.
Használja még a rendelet a forgalmazó kifejezést is: visszaváltási díjas terméket a fogyasztónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet, amely e rendelet alapján visszaváltási helyet működtet.
Tehát a forgalmazó ≠ gyártó
A gyártónak a feladata minősíteni a termékét abból a szempontból, hogy kötelező visszaváltási díjas terméknek minősül vagy sem, és ha nem, akkor dönthet arról, hogy az önkéntes visszaváltási díjas terméknek minősíti-e.
A minősítést olyképpen kell elvégeznie, hogy ezt be is kell jelentenie a MOHU irányába, amely a bejelentés alapján ezt jóváhagyja. Az ezt követően forgalomba hozott termékeken kötelező feltüntetni azt a tényt, hogy a termék visszaváltási díjas termék, továbbá azt is, hogy annak melyik kategóriája (KNU, KU, ÖN).
A kötelezően visszaváltási díjas terméken jól felismerhető helyre felkerül az a rendelet szerinti kötelező jelzés (és külön az az információ is, hogy automata visszaváltóba betehető-e).
KNU jelzése:
KU jelzése:
Az ÖN esetén a gyártónak kell a jelzést is kitalálnia.
Ez az eljárás máris egy fontos információ számunkra: a kereskedelmi láncolatban visszaváltási díjas terméknek kinéző termék eladásakor vagy vásárlásakor nem kell azon gondolkodni, hogy vajon KNU, KU vagy ÖN termékekkel van-e dolgunk, egész egyszerűen a terméken lévő címke fog beszélni.
A fogalmak tisztázása után nézzük meg elsőként, hogy mit mond az Áfatörvény. Az Áfatörvény azt mondja, hogy KNU termék értékesítése esetén a minden esetben 50 forintos díj nem képezi áfa alapját. A visszaváltás során visszafizetett díj szintén nem játszik az áfában szerepet, nem csökken az áfa alapja. Maga az ügylet nem áfamentes, nem áfa hatályán kívüli, hanem egy külön kategória. Az áfa ezen termékeknél egyébként megjelenik a koncessziós társaság szintjén: a vissza nem változott mennyiségre tekintettel áfafizetési kötelezettség terheli a MOHU Zrt.-t. Más adóalanynak vagy a fogyasztóknak nem lesz áfafizetési kötelezettsége, bármit is tesz a KNU termékkel.
A KU és az ÖN termékekre nem mond ki külön szabályt az Áfatörvény, azaz áfa felszámítása mellett kell értékesíteni, és visszaváltáskor pedig csökken vele az adóalap, és ennek megfelelően számlamódosítást generál.
EPR szempontjából azt kell megjegyezni, hogy a KNU és a KU termékek után nincs EPR-díjfizetési kötelezettség, az ÖN termékekre viszont igen. Termékdíj szempontjából tehát azt kell ebből leszűrni, hogy a KNU és a KU termékek után alapesetben van termékdíjfizetési kötelezettség, az ÖN termékekre pedig nulla forint lesz a fizetendő termékdíjtétel, mivel az EPR-díjat le lehet belőle vonni.
Az alábbi táblázat az adózási szabályokat foglalja összeg.
| Termékdíj | EPR | Áfa | |
| Kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható | Van, és nem lehet csökkenteni az EPR-díjjal | Nincs | Nincs, csak a végén a MOHU fizet a vissza nem váltott termékek mennyisége után |
| Kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható | Nincs | Régi betétdíjastermék-szabályok | |
| Önkéntesen visszaváltási díjas | Van, de lehet csökkenteni az EPR-díjjal | Van |
1. Kötelező visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék (KNU)
A történet a gyártónál kezdődik, aki elvégzi a minősítést, és a MOHU felé tett mennyiségi adatszolgáltatás alapján megfizeti a MOHU részére a kibocsátott mennyiségre tekintettel a visszaváltási díjat, a csatlakozás díjat és a szolgáltatási díjat. Az 50 forintos visszaváltási díjat nem terheli áfa, de a csatlakozási és a szolgáltatási díjat igen. A csatlakozás és a szolgáltatási díj összegét külön rendelet szabályozza. Mindezeket a MOHU számlázza. A gyártó normál menetben az áfát levonásba helyezheti.
A gyártó értékesíti a nagykereskedőnek a termékeket és külön soron a számlán feltünteti az 50 forintos visszaváltási díjat is. A visszaváltási díjra nem számol áfát. Az még egyelőre nem ismert, hogy a számlázóprogramok milyen kódot fognak rá használni, de nincs kétségem afelől, hogy önálló kódja lesz. Az sem tisztázott, milyen szinten kell a számlának tartalmaznia, hogy hány fajta KNU termékről van szó. Saját meglátásom szerint elegendő csak az össztételszámot feltüntetni, fajtától függetlenül, mivel az adóalapot később nem fogja csökkenteni.
A nagykereskedő értékesíti a terméket a kiskereskedőnek, a számlázás ugyanúgy zajlik, mint a gyártó és a nagykereskedő között.
A kiskereskedő a fogyasztónak szintén fel fogja számítani a visszaváltási díjat. Itt már előkerülhet a nyugta kérdése. Kézi nyugta esetén az Áfatörvény nem mond olyat, hogy külön soron kellene feltüntetni a visszaváltási díjat, de ha ez lemarad róla, akkor könyvelés nem fogja tudni, hogy a nyugtán szereplő végösszegből mennyi az áfaalap és mekkora összeg nem képez áfaalapot. Pénztárgépes nyugta esetén külön gyűjtőt kell rá használni. Ha a pénztárgépes rendelet nem változik, akkor – jobb megoldás hiányában – az ötödik „E” gyűjtőbe kell a visszaváltási díjat beütni.
Azt fontos rögzíteni, hogy a kiskereskedő-fogyasztó viszonylatában nincs szerepe annak, hogy a fogyasztó részére milyen típusú KNU termék került és mekkora mennyiségben átadásra. A visszaváltási folyamat teljesen függetlenül megy az értékesítési folyamattól.
A következő fontos fordulópont a visszaváltás. A fogyasztó visszaválthatja a terméket kézi visszaváltóhelyen vagy automata visszaváltónál. A fogyasztó a visszaváltási díjat megkaphatja bankszámlára vagy készpénzre beváltható utalvány vagy áru vásárlására jogosító utalvány formájában. Pénzkifizetés esetén vagy közvetlenül a MOHU fizet (automata esetén), vagy bármely kereskedő. A kereskedő – akár kiskereskedő, akár nagykereskedő – a MOHU-val számol el. Az elszámolás semmilyen módon nem érint áfaalapot.
Áfa szempontjából az áru vásárlására jogosító utalvány lehet még az érdekes. Az utalvány lehet egycélú vagy többcélú. Az egycélú utalvány alkalmazását kizártnak tartom, mert akkor adóztatási pont is lenne bizonylatolással egybekötve, amit szerintem technikailag nagyon nehéz lenne kivitelezni (például az automata számlát is tudjon adni). A gyakorlatban azt tartom valószínűnek, hogy többcélú utalványt fog a fogyasztó kapni. Ennek az utalványnak a beváltásakor az értékesített áru, szolgáltatás ellenértékére tekintettel keletkezik áfafizetési kötelezettség, hozzátéve azt is, hogy ez nem új szabály.
Mellékes történetként megjelenik még az automata kezeléséért kapott díjazás is. Erre az automatának helyet, áramot és egyéb szerződéses szolgáltatást biztosító kereskedő lesz jogosult. Ezt a díjat valószínűleg önszámlázással fogja a MOHU megoldani.
2. Kötelező visszaváltási díjas, újrahasználható termék (KU)
A történet itt is a gyártónál kezdődik. A gyártó bejelenti a terméket a MOHU-hoz, és a kibocsátott mennyiség alapján folyamatosan fizetni köteles a csatlakozási és szolgáltatási díjat. Az általa megállapított visszaváltási díj összegét nem fizeti meg a MOHU felé.
A gyártó a nagykereskedőnek, a nagykereskedő a kiskereskedőnek értékesíti a KU terméket azzal, hogy áfát számít fel rá. A számlázásnál itt már teljes részletezettséggel kell szerepelni a KU termék típusának és az adott KU terméktípushoz tartozó visszaváltási díj összegének. A visszaváltási díj összege nettó összeg, arra kell felszámítani a 27%-os adót.
A kiskereskedő a fogyasztó felé szintén felszámítja a KU termék visszaváltási díjára az áfa összegét.
A fogyasztó által történő visszaváltás tekintetében már erősen kérdéses, hogy a gyakorlat hogyan birkózik meg a feladattal. Rögtön felmerül a kérdés, hogy a kiskereskedő befogadhat-e több termékmennyiséget, mint amit eladott. Úgy gondolom, hogy igen. A kiskereskedő a bruttó (áfával növelt) visszaváltási díjat köteles megtéríteni a fogyasztónak, hiszen neki visszaváltási díj és az áfa is meg fog térülni. A visszaváltási díj ebben az esetben is lehet utalványos formátumú.
A kiskereskedő a visszaváltott terméket beszállítja a nagykereskedőhöz, a gyártóhoz vagy a gyártó által megbízott kereskedőkhöz. A visszaváltó fél visszaadja az áfával növelt visszaváltási díjat számlamódosítás kíséretében. Azt mondanom sem kell, hogy ez micsoda számlázási káoszt fog eredményezni. Sokféle termék sokféle visszaváltási díja fog itt a számlákon oda-vissza cikázni, nagyon nehéz lesz követni.
A gyártó a hozzá visszakerült KU terméket újratölti (vagy kidobja), az újratöltött termék újra bekerül a körforgásba.
3. Önkéntes visszaváltási díjas termék (ÖN)
A KU-nál leírtakat kell alkalmazni azzal a különbséggel, hogy a gyártól a MOHU felé semmit nem fizet.
A leírtakból azt jól le lehet szűrni, hogy milyen adminisztrációs nehézséget jelent a visszaváltási díj kezelése, amiből az is következik, hogy önkéntes visszaváltási díjas termékek tömegszerű megjelenése nem várható. Nyilvánvaló, hogy csak olyan esetben jelenik meg a piacon az ÖN termék, ha a gyártónak ebből pénzben vagy nem pénzben mérhető profitja származik.
Számlázás
Az egész visszaváltási díjas történet áfabeli kezelésének legérzékenyebb pontja a számlázás lesz. Ha már abba belegondolunk, hogy egy nagykereskedőtől egy kiskereskedő 50-féle italt vásárolt, és azok mindegyikének eltérő kategóriájú visszaváltási díja is van, melyet a számlára úgy kell felvinni, hogy egyrészt abba a vevő ne kössön bele, kezelni tudja a számlázóprogram, és utólag a NAV se kifogásolja.
További cikkek
Parkolási szolgáltatás
Klasszikus kérdés, hogy egy cég, ha parkolóházban parkolóhelyet bérel a céges személygépkocsiknak, akkor az parkolási szolgáltatás vagy parkolási szolgáltatásnak nem minősülő egyéb ingatlanbérlet? Adólevonási jog szempontjából nem mindegy. A különbségtétel szempontjai mellett lássuk a parkolóhelyhez kapcsolódó egyéb költségek kezelését is.
Érdekel
Káresemények könyvelése
Azért remélem, hogy a személygépkocsival kapcsolatos káresemény nem mindennapos gazdasági esemény, de sajnos időnként előfordulhat. Könyvelését az fűszerezi, hogy a javításnak csak egy részét a biztosító téríti. Természetesen a levonható áfarész is befolyásolja a kártérítés nagyságát, és így a könyvelést is.
Érdekel