Szüneteltetés alatt szerzett bevétel katásoknál

Dátum: 2018. 04. 09.

Az egyéni vállalkozói forma egyik nagy előnye, hogy abban a szezonban, amikor nincs munka, szüneteltetni lehet a tevékenységet. Az idő alatt a vállalkozó nem biztosított, adó- és járulékfizetési kötelezettsége sincs, értelemszerűen tevékenységet sem végezhet.
De mit kell tenni, ha ez idő alatt mégis befolyik számlaellenérték?


Jogszabályi háttér


Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésére vonatkozó szabályokat az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 18. §-a tartalmazza.
Az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti.
A szünetelés bejelentését követően, annak tartama alatt az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységet nem végezhet, egyéni vállalkozói tevékenységhez kötődő új jogosultságot nem szerezhet, új kötelezettséget nem vállalhat. Az egyéni vállalkozó tevékenységének folytatása során a szünetelésig keletkezett és azt követően esedékessé váló fizetési kötelezettségeit a szünetelés ideje alatt is köteles teljesíteni.
zarva.jpg

Mindez azt jelenti, hogy új munkát nem vállalhatunk el, de a már elvégzett munka ellenértéke még befolyhat ezen időszak alatt.

Bejelentési kötelezettség


Amennyiben az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltetni kívánja, köteles azt a változásbejelentési űrlapon a nyilvántartást vezető szervnél megfelelő módon bejelenteni, amely a szünetelés tényét és kezdő időpontját az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzi. A szünetelés kezdő napja a bejelentést követő nap.


Katások esetében a szüneteltetés idejére kérhető az adófizetés alóli mentesség. Nagyon sokan estek abba a hibába, hogy ezt a külön nyilatkozatot már nem tették meg, így annak ellenére, hogy a NAV nyilvántartása szerint is szünetel az egyéni vállalkozó tevékenysége, a tételes adó előírása hónapról hónapra megtörténik.
Ennek oka, hogy a NAV felé az évszámmal ellátott 101E nyomtatványon kell jelezni, ha kérjük a tételes adó alóli mentességet.
Annyi segítség került utólag a Katatörvénybe, hogy ezt a bejelentést nem kell havonta megismételni, mert a kötelezettség módosítását a rendelkezésére álló adatok alapján hivatalból végzi el.

Szünetelés alatt befolyt bevétel


Mi történik tehát, ha a szünetelés időszakára pénzforgalmi szemléletben bevétel esik?
Egyes vélemények szerint ekkor a szünetelő egyéni vállalkozóból magánszemély lesz, és az önálló tevékenység szabályai szerint kell a bevételét leadózni. Ez a következtetés azonban téves.
A szüneteltetés alatt az egyéni vállalkozó kataalanyisága nem szűnik meg, így azok a bevételek, melyeket ezen időszak alatt vállalkozóként szerez meg, továbbra is a kata hatálya alá tartoznak.

A katásoknál a bevétel utáni adókötelezettség pedig egy éves keret alapján kerül meghatározásra. Az adott évben befolyt bevételből annyi után kell a 40%-os adót megfizetni, amennyi az adófizetéssel érintett hónapok és az egymillió forint szorzata felett van.

Ha például a katás vállalkozó májustól szünetel, így 4 hónapra megfizette a tételes adót, akkor neki éves szinten négymillió forintig nincs további adófizetési kötelezettsége. Igaz ez akkor is, ha a bevétel nem kizárólag az első négy hónapban folyik be.

De mi történik akkor, ha az adott évben befolyt bevétel több, mint a keret összege? A felette levő összegre belép a 40%-os adófizetési kötelezettség.

Ekkor lehet jelentősége, hogy a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó olyan döntést is hozhat, hogy nem jelenti be a ’T101E nyomtatványon, szünetelés miatt mentesül a tételes adófizetési kötelezettség alól, melynek oka lehet az is, hogy vállalkozói tevékenysége alapján ezen időszakban szerzi meg valamely bevételét.
Ilyen esetben nem kell külön bejelentést tennie az adóhatóság felé arról, hogy a szünetelés időszakában nem mentesül a tételes adó megfizetése alól; lényegében a mentességre vonatkozó bejelentés elmaradása eredményezi azt, hogy eleget kell tennie az adófizetési kötelezettségnek.

Ennek akkor lehet jelentősége, ha mondjuk egész évben szünetel a vállalkozás, de az előző évben kiállított számlából most folyik be valamekkora ellenérték. Ha egész évben nincs egyetlenegyszer sem tételes adófizetés, akkor a keret nulla forint, így az egész bevétel 40%-kal adózna. Érdemes ilyenkor inkább néhány hónapra az adófizetést választani. Lehet ezt a technikát úgy alkalmazni, hogy mondjuk egy decemberi szüneteltetést követően csak január-februártól kérni a tételes adó alóli mentességet. Ekkor ugyanis a következő évre is jut további adófizetés nélküli bevételi keret.

Szüneteltetés alatt végzett tevékenység


Igen, jól érted, olyan eset is előfordulhat, hogy az egyéni vállalkozó a szüneteltetés ideje alatt végez tevékenységet. Bár ez az egyéni vállalkozókról szóló törvény szerint szabálytalan, ennek jogkövetkezményeit ezen törvény alapján kell majd viselni.
Előfordulhat ez úgy is, hogy a vállalkozó egyszerűen elfelejti bejelenteni a szüneteltetés végének tényét, és úgy vállal munkát, majd számlázza le. Sokszor ezt már csak a könyvelő veszi észre, amikor leadja a számlákat, hogy ezen időszak alatt nem is dolgozhatott volna.
A szüneteltetés végének bejelentését azonban nem lehet megtenni utólag, a rendszer kizárólag ezt azzal a nappal tudja rögzíteni, amikor a bejelentés megtörtént.

Az adótörvénynek azt kell rendezni, hogy ha a szüneteltetés alatt van bevétel, akkor azt miként kell leadózni. E tekintetben viszont a fent leírtak az irányadóak, hiszen a szüneteltetés alatt lényegtelen, hogy milyen jogon van bevétel, azt egy kataalanyisággal rendelkező vállalkozónak katásként kell leadóznia.

Sőt! Itt nagyon választási lehetőség sincs az adófizetési kötelezettséget tekintve, mert ha a szüneteltetés alatt tevékenységet végez a kisadózó egyéni vállalkozó, az azzal a következménnyel jár, hogy a szüneteléssel érintett hónapokban nem mentesül a tételes adófizetési kötelezettség alól. Még akkor sem, ha egyébként a rendelkezésére álló bevételi keret elegendő lenne.

Ennek jogszabályi megfogalmazása a Katatörvényben így szól:

„Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4.a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó … egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, … kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.”

Van tehát egy olyan szófordulat, hogy a szüneteltetés alatt kötelező adót fizetni, ha az egyéni vállalkozó munkát végez. Érdekes.

A könyvelőknek tehát annyi feladatuk van ilyen esetekben, hogy az érintett hónapokra a 101E nyomtatványon töröltetni kell a mentességre vonatkozó bejelentést.

Töltsd le

Ingyenes bemutató számunkat

Lapozz bele az eddig megjelent írásokba!

Korábban megjelent cikkekből most egy ízelítő pdf-et állítottunk össze, és elneveztük Irányadó próbaszámnak. A kiadványt akkor is érdemes letöltened, ha már Irányadó előfizető vagy, hiszen a lap ebben a formában ezidáig még nem jelent meg.

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!