Ez a tartalom már több mint egy éves. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.
Nekünk, könyvelőknek és adószakértőknek a munkánk „szépségét” gyakran az okozza, hogy két, egymástól teljesen önállóan működő adótörvényt együttesen kell értelmeznünk. Ezt sajnos sokszor a jogalkotók nem teszik meg, de nekünk muszáj.
A két törvény
A kiva és az ekho kapcsolatárólAz érintett két törvény a Kisvállalati adóról és az Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról szóló törvény. Az előbbi viszonylag új, az utóbbi már jobban bejáratott szabályrendszer. Közös bennük, hogy mindkettőt csak akkor alkalmazzuk, ha azt választjuk.Mint általában a választható adórendszereknél, azt akkor akarja egy adózó, ha az valamilyen előnyt hoz számára. Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás – talán korából is adódóan - „vonzó” adónem, sokan szeretnék alkalmazni.
Látszólag két teljesen eltérő jogszabályról van szó, mégis, ha megnézzük, hogy melyik milyen adónemek helyett választható, rögtön érthetővé válik a kapcsolat.
A kiva a társasági adó mellett a szociális hozzájárulási adót is kiváltja.
Az ekho pedig a magánszemélyt terhelő adók és járulékok mellett a kifizetőt terhelő szochót is kiváltja. Megvan a kapcsolat.
A kivában a szocho helyett 16% kisvállalati adót kell fizetni, az ekhóban pedig 20% egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulást. Együtt alkalmazása esetén senki nem fizetne szociális hozzájárulási adót.
Ha mindkettőt szeretnénk választani
Korábbi számunkban már írtunk az ekho választási lehetőségeiről (talán érdemes visszanézni, hogy ezt a cikket is jobban megértsd), most csak egy érdekes szituáció adódott.
Adott egy munkáltató, aki 2013. évben áttért a kivára. A főállású munkavállalója 2012. évben egy másik cégnek bedolgozott munkaviszonyban és a tevékenységből adódóan vígan alkalmazni tudta az ekhót. Emberünk tehát pl. üzletkötőként főállásban dolgozik egy cégnél, és mellette részmunkaidős munkaviszonyt létesített edzői tevékenységére. Ez utóbbira választotta az ekhót.
Az ekho választásának azonban feltétele, hogy legalább a minimálbér után megtörténjen a normál járulékfizetés. Erről nyilatkoznia is kellett az edzői munkát adó munkáltatójának. Ez eddig a főállásában rendben is volt, de a kivára való áttérés után gondok vannak.
Az ekho választásának lehetősége talajt vesztetté válik, mivel az általános szabályok szerint megfizetettségének nem tud megfelelni a főállású cégénél, azaz a mellékállás vonatkozásában ugrott az ekho vagy legalábbis a minimálbérig terjedő része.
Ha a második jogviszonya megbízási jogviszony (azaz megbízásban edzősködik), akkor arányosan maradhat egy részre az ekho, de így is veszít valamennyit, és ehhez még jó sokat kell matekolni. Ez utóbbi levezetésére van is példa korábbi számunkban.
