Az új május 31.: szeptember 30.

Dátum: 2020. 09. 18.

Nincs idő tovább várni, szeptember 30-ával minden határidő lejár. Próbáljunk csinálni egy csekklistát, mi mindennek kell vagy kellett már készen lennie a tavalyi évvel kapcsolatban. És akkor tényleg koncentrálhatunk már az idei zárásra és a következő évre való felkészülésre.
Az új május 31.: szeptember 30.

Miért most?


Egy eddig megszokott ügymenet alapján tavasszal van a legnagyobb hajtás, mert a rutinszerű havi és napi kötelezettségek mellett a beszámolókat is el kell készíteni. Április közepétől a napi munkaidő egyre hosszabb, hiszen a könyvelők és könyvvizsgálók ekkor fordulnak rá a beszámolókészítési hajrára.
Ez a tavasz nem ilyen volt. A munkaidő persze exponenciálisan emelkedett a számtalan kormányrendelet értelmezése és alkalmazása miatt, de a beszámolókészítés folyamata nem volt gördülékeny.
Nem volt lehetőség egyeztetésekre, a home office munka sokkal több időt igényelt rutinfeladatokra, és ráadásul az egynél több személyes, nem családi vállalkozások esetében képtelenség volt a megszokott módon és formában döntést hozni a beszámolóról, még akkor is, ha az május 31-ig egyébként számszakilag előterjeszthető állapotba kerül.

A szakmai szervezetek már a veszélyhelyzet kihirdetését követően javaslatot tettek a beszámolás elhalasztására, például 150 nap helyett egységesen 210 napot engedélyezve.
A kormány azonban nem ezt a megoldást választotta. 2020. április 22. és szeptember 30. közt esedékessé váló beszámolások határidejét egységesen 2020. szeptember 30-ig tolta el.

Persze ez is jó, gondolhatjuk, de ez nem ad mindenkinek egyforma kedvezményt. Az eltérő üzleti évesek számára e meghirdetett haladék akár hosszabb, akár rövidebb is lehet: egy november 30-i mérlegfordulónappal dolgozó társaság számára 5 hónapos a hosszabbítás, egy március 31-i mérlegfordulónappal működő cég számára azonban csupán 1 hónap többletidő áll rendelkezésre a számviteli beszámoló összeállítására.



Vagy például, ha valaki április 1-jei dátummal lépett át a kiva rendszerébe, akkor neki mind a fordulónapi (december 31.), mind pedig az adónemváltás miatti (március 31.) beszámolóját szeptember 30-i határidővel kell közzétenni. Nem árt megjegyezni, hogy ez egy határidő. Bárki dönthet úgy, hogy korábban közzéteszi a beszámolóját. Mint ahogyan egyébként sokan már a határidő-hosszabbítás előtt megtették.

Úgy vélem egyébként, hogy hiába a plusz 4 hónap, sok cég – illetve sok könyvelő – így is az utolsó pillanatra fogja hagyni a munka nagy részét…

NAV, helyi adók


A beszámolók közzétételi határidejének elhalasztásával egyidejűleg a bevallások határideje is megváltozott. Nem kis galibát okozva ezzel a május 31. és szeptember 30. között esedékes előlegekre.

A már előbb említett rendelet alapján az adózók a 2020. április 22-e és szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli:

társasági adó (tao),
kisvállalati adó (kiva),
energiaellátók jövedelemadója (Robin Hood-adó),
helyi iparűzési adó (hipa),valamint
innovációs járulék (innov.)

adómegállapítási, -bevallási és -fizetési, valamint a következő egyéves időtartamra vonatkozó adóelőleg-megállapítási és bevallási kötelezettségüknek tehetnek eleget 2020. szeptember 30-ig.

Ezeknek az adóknak a számítása jellemzően az éves eredményen alapszik, ezért is logikus, hogy a beszámoló számainak véglegesítésével tudjuk őket számszerűsíteni.

Érdemes-e minél hamarabb beadni a bevallást, ha az a 2019-es évben befizetett előleghez képest kisebb adót tartalmaz. Vagy hogyan fogunk előleget fizetni május 31. után, ha még nincs meg a 2019-es év bevallása?
A rendelet éjszakáján – és még jó néhány napig – kérdések százai voltak megválaszolatlanok. Most már tiszta a kép, persze közel vagyunk a határidőhöz is.

Azok a bevallások, melyek végül visszaigényelhető adót tartalmaznak, azokat a benyújtás dátumára, de legkorábban május 31-i dátummal jóváírják a folyószámlán. Ezzel lehetőséget adva ennek felhasználására.
Azok a bevallások, melyek az előleghez képest további fizetési kötelezettséget tartalmaznak, azok határideje a bevallás benyújtásától függetlenül szeptember 30-a.

A társaságiadó-előlegek esetében a negyedéves kötelezettségnél kisebb volt a felfordulás, hiszen július 20-i határidővel még a 2018-as év alapján van előírva az összeg. Október 20-ig meg már tudni fogjuk a 2019-es adó összegét. Havi előleg esetén már érdekes a helyzet. Itt az a megoldás született, hogy a június 20-i határidővel előírt (elvileg 12. előleg) összegét folytatják egészen szeptember 20-ig. Majd október 20-tól át lehet térni az új (2019-es év alapján számított) előlegekre.
Annak a cégnek, amelynek a 2018-as éve volt kiemelkedően magas, és ez alapján a 2019-es évre túl sok előleget fizet (és ezt is kell fizetnie egészen szeptemberig), az kérheti az előleg mérséklését.
Persze ez a lehetőség régóta ismert, és sok helyzetben már éltünk is vele.

A helyi iparűzési adóban a szeptember 15-i előleg érdekes kérdés.
Az a tapasztalat, hogy az önkormányzatok is nehezen küzdenek a rendszerrel, de talán majd az idő megold mindent.
A 2019-es év vonatkozásában hasonló a helyzet, mint a taónál. Akinek a bevallással visszajár, érdemes (volt) minél hamarabb beadni. És akkor már nem kérdés, hogy a szeptemberi előleget mi alapján fizeti.
Aki még szeptember 15-ig sem nyújtotta be a 2019-es évi bevallását, neki az előleget nem tudják előírni. Hiszen az előleget a bevallásban kell az adózónak bevallani. (előző évi adó és a márciusban már megfizetett adó különbözete). Ennek összege tehát szeptember végéig körvonalazódik, és az éves bevallással együtt ennek is eleget kell tenni. Szeptember 15. és szeptember 30. között pedig érdemes a márciusi előleg összegét rendezni, hogy ne legyen elmaradás a folyószámlán.

NAK


A Nemzeti Agrárkamara tagjait érintő változás, amit még májusban bejelentettek, hogy őszre halasztják a tagdíjbevallást és -fizetést. Összhangban a beszámolók és adóbevallások határidejével.

Megsüvegelendő döntés, még ha nem is a szívünk csücske a NAK.

A következő hír azonban már viszonylag friss: szeptember 3-án azzal állt ki a kamara, hogy elkészíti a tagdíjbevallást tagjai helyett.

„A küldöttgyűlés szeptember 3-án úgy döntött, hogy megszünteti a – számos tag által korábban kifogásolt, bonyolultabb rendszerű – tagdíjönbevallást, és a tagok számára a kamara állapítja meg a tagdíjat, a rendelkezésre álló hivatalos adatok alapján. A megállapított tagdíjról a NAK internetes portáljának e-Iroda felületén kapnak tájékoztatást a tagok. Hasonlóan működik ez, mint a NAV által évente elkészített szja-bevallás, tehát a kamarai tagnak a jövőben csak akkor kell foglalkoznia a tagdíjbevallással, ha nem ért egyet vele, vagy jogosult további tagdíjkedvezményre, amit igénybe szeretne venni” – áll a NAK internetes oldalán.

Mire kell figyelni? Mint az szja-bevallásoknál, azért ellenőrizni kell az adatokat, mert ha vakon bízunk a „rendelkezésre álló hivatalos adatoknak”, akkor pórul is járhatunk. A cikk írásakor a módszert még nem ismerem, remélem, a cégkapura érkeznek majd értesítések a bevallás adatairól, melyeket lehet ellenőrizni.

Nébih


Az élelmiszerlánc-felügyelet alá tartozó tevékenységet végző személyeknek és vállalkozásoknak élelmiszerlánc-felügyeleti díjat kell fizetniük. A fizetésre kötelezettnek évente egyszer kell bevallania a díjfizetés alapjául szolgáló nettó árbevételét, mely kötelezettségét minden év május 31-ig kell teljesíteni.
A határidőt tekintve a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal nem volt ennyire segítőkész. Már júniusban felhívta az érintett cégek figyelmét, hogy a határidő nem változott, tegyenek eleget bevallási kötelezettségüknek.
Az adót két részletben kell megfizetni, július 31-ig és a következő év január 31-ig. Szóval azóta már az első fizetési határidő le is járt.

Céginformációs szolgálat


A Számviteli törvény szerinti beszámolókra – beleértve a sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti beszámolókat is – vonatkozó határidők tehát 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak.
Nincs határidő-hosszabbítás a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira.

Fontos, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.
Tehát ha például valakinél tőkevesztés állapítható meg, akkor ezen hosszabbított határidőtől számított 90 napja van, hogy döntést hozzon annak megszüntetésére.
Vagy ilyen lehet a könyvvizsgálóval való szerződéskötés is, ha a megelőző két év átlagában az árbevétel nagyságát tekintve kötelező a könyvvizsgálat.

Vannak esetek, amikor érdemes tudatosan várni a beszámoló elfogadásával. Hiszen azzal időt lehet nyerni.
De lehetnek olyan esetek is, amikor pont nem ez a cél. Tudjuk, hogy osztalékot annak elfogadása után lehet fizetni. Minél később fogadjuk el a beszámolót, annál később juthatnak a jövedelemhez a tulajdonosok.

És ha ezt a szeptemberi határidőt is letudtuk, akkor elkezdhetünk újra az évzárással foglalkozni. Hiszen a negyedik negyedév már a 2020-as év zárására való felkészülés jegyében telik. És csak remélni tudjuk, hogy jövőre újra minden a megszokott rend szerint zajlik.

Töltsd le

Ingyenes bemutató számunkat

Lapozz bele az eddig megjelent írásokba!

Korábban megjelent cikkekből most egy ízelítő pdf-et állítottunk össze, és elneveztük Irányadó próbaszámnak. A kiadványt akkor is érdemes letöltened, ha már Irányadó előfizető vagy, hiszen a lap ebben a formában ezidáig még nem jelent meg.

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!