Ez a tartalom már több mint egy éves. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.
Már közel 10 éve az Európai Unió tagjaként használjuk azt a szabályt, hogy adómentes az értékesítés, ha a termék igazoltan átlépi a magyar országhatárt. Szinte még most is napi kérdés, hogy mivel lehet ezt igazolni. Még 2007-ben egy hosszabb lélegzetű adóhatósági tájékoztató is volt a témában, de vegyük sorra a legfontosabb tudnivalókat.
Miért ilyen fontos ez a ké
rdés?A magyar adóhatóság oldaláról kiemelt területről beszélünk, hiszen ha nem fogadják el a kiszállítást igazoló dokumentum tényét, akkor itt nálunk keletkezik áfafizetési kötelezettség, melyre óriási szüksége van a magyar költségvetésnek. Ráadásul ezeknek az áfáknak a zömét a külföldi partnerek nem is igénylik vissza, ezért ez a magyar állam „tiszta nyeresége”. Ezért amikor adómentesen értékesítünk, és Magyarországon nem fizetünk áfát, mindig gondoljuk újra végig: tényleg minden feltételét teljesítettük az adómentességnek?
Az adómentesség feltétele
A kiszállítás tényének igazolása mellett vizsgálni kell még azt is, hogy a vevőnk külföldi legyen, rendelkezzen más tagállambeli közösségi adószámmal, melyet a számlán fel is tüntetünk.
Itt is álljunk meg egy pillanatra. Ezt az adószámot le is kellene ellenőrizni, hiszen könnyen bajba kerülhetünk egy valótlan adószámmal. És már az A60-as jelű összesítő nyilatkozat kitöltése is problémás lehet.
Közösségi adószámok megerősítését az interneten keresztül itt tudod ellenőrizni>> , vagy az adóhatóság weboldalán keresztül is elnavigálhatsz a megfelelő oldalra.
Kiszállítás igazolása
Az adómentes értékesítés feltétele tehát, hogy a terméket igazoltan más tagállam területére fuvarozzák el. Maga a fuvarlevél önmagában kizárólag azt igazolja, hogy a feladó és a fuvarozó a fuvarozási szerződést megkötötték és a fuvarozó az árut átvette, ugyanakkor nem bizonyítja hitelt érdemlően, hogy az áru a rendeltetési helyre meg is érkezett.
Éppen ezért önmagában a fuvarokmány nem feltétlenül elegendő az elfuvarozás tényének igazolására. Szükséges a címzettnek átvételt igazoló nyilatkozata is, hiszen így igazolható hitelt érdemlő módon annak ténye, hogy a termék nemcsak feladásra került, hanem a fuvarozás befejeződött. A vevő átvételt igazoló nyilatkozata szerepelhet a CMR-re felvezetve, de nincsen akadálya annak, hogy a vevő külön dokumentumban nyilatkozzon arról, a termék a rendeltetési helyre megérkezett.
Ha az eladó vagy a vevő a terméket saját fuvareszközével viszi ki más tagállamba, általában nincs fuvarokmány. Ekkor jöhet szóba más hitelt érdemlő igazolás. Ezek az egyéb igazolások viszont csak akkor fogadhatók el hitelt érdemlő igazolásként, ha azok tartalmából és rendeltetéséből egyértelműen kitűnik a kiszállítás ténye. Ráadásul az adóhatóság abban az esetben igazolja hitelt érdemlően a kivitel tényét, ha ez az egyéb igazolás a felektől eltérő személytől származik.
És hogy mik lehetnek ezek a független személy által kibocsátott kereskedelmi okmányok?
Mielőtt engem hibáztatnál a kivitelezhetetlen megoldásokért, jelzem, hogy a következőkben az adóhatóság állásfoglalásából olvashatsz idézetet.
Szóval ilyenek különösen:
1. a célország raktára által kibocsátott raktári átvételi elismervény (vagy a raktározási szerződés) vagy beraktározási okmány, amely tartalmazza a beraktározott termékeket fajta, mennyiség, érték és darabszám szerinti bontásban;
2. a célország szaktestülete (pl. kereskedelmi vagy iparkamara) által kibocsátott igazolás;
3. amennyiben a szerződéshez bankgarancia vagy akkreditív kapcsolódik, akkor azon okmányok, amelyeket ilyen esetben a bank elfogad;
4. a célországban ügyvédi letétbe helyezésről szóló jegyzőkönyv vagy más igazolás;
5. más – megbízható harmadik személyektől származó – igazolás.
A vevő saját maga fuvaroz
Tipikusan a legproblémásabb esetek, ha a vevő saját kocsijával fuvarozza ki a terméket, amit itt Magyarországon készpénzért megvásárolt.
Elvileg közösségi adóalanyok közötti ügyletről van szó, és megtörténik a kiszállítás, tehát adómentes lenne. De!
Ebben az esetben is szükség van valamilyen bizonyító erejű dokumentumra a kiszállításról.
Kivételes esetekben a vevő nyilatkozata is elfogadható, ami a termék más tagállamba történő megérkezése tényét igazolja. Nem azt, hogy ki fogja szállítani, hanem azt, hogy kiszállította. Tehát a vevő azon szándéknyilatkozata, hogy az értékesítést követően a terméket más tagállamba kívánja kiszállítani, nem fogadható el kiszállítási igazolásként, mert az nem a tényleges kiszállítást, hanem csupán annak szándékát igazolja.
Persze az is probléma, hogy az eladónak az értékesítés után már nincsen ráhatása a vevőre a kiszállítást igazoló okmányok megszerzése tekintetében.
Erre kevésbé működő megoldás lehet, hogy az általános forgalmi adó összegének megfelelő óvadékot kér a vevőjétől arra az esetre, ha az okmányokat nem kapja vissza időben. (Bocs, ez is az adóhatóság tanácsa volt…)
Ha mégsem akarunk áfásan értékesíteni az ilyen szituációkban, marad a vevővel való utólagos kapcsolattartás.
Szükséges-e a CMR-ből az eredeti példány?
Az áfatörvény rendelkezése nem írja elő azt, hogy az eladónak a fuvarokmány eredeti példányával kellene rendelkeznie. Egy többszereplős ügyletben (pl. háromszögügylet) nem is lehet mindenkinek eredeti példánya. Talán ezért is egy CMR legalább 3 példányban készül.
Mindezek alapján az adómentes termékértékesítés igazolására elegendő, ha az adóalany az eredeti szerződés és számla mellett csak a fuvarlevél másolati példányával rendelkezik.
