Ez a tartalom már több mint egy éves. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.
Sokat boncolgattuk már a témát, de mindig vannak új, érdekes esetek.
Főszabály
A folyamatos teljesítésű ügyletek új főszabálya azt mondja, hogy az elszámolt időszak utolsó napja a teljesítési időpontja, mely alól az egyik kivétel, ha az elszámolt időszak utolsó napját megelőzően van a megegyezett fizetési határidő, és a számlát is tényszerűen az időszak utolsó napját megelőzően állítják ki. A szabály alkalmazása szempontjából mindegy, hogy a fizetési határidő vagy a számla kiállítása van előbb, a számla kiállítási dátuma az irányadó.
Példa
Vegyük azt az esetet, hogy havi elszámolási időszak mellett tárgyhónap 15-ig van a fizetési határidő, és tárgyhónap 22-én történik meg a számla kiállítása. Ilyen esetben a teljesítési időpont 22-i nap. Ehhez képest a vevő tárgyhónap 20-án fizet. Mivel a teljesítés időpontját megelőzően történt az ellenérték kifizetése, ezért belép az előleg szabálya, tehát február 20-i teljesítési időponttal az előlegre tekintettel kell a számlát kibocsátani. Emellett marad a február 22-i végső teljesítési időpontú végszámla, de ha az előleg a teljes havi díjat lefedi, akkor a végszámlához már érdemi adókötelezettség értelemszerűen nem tapad.
Ha nem 100%-os az előleg
Cifrázzuk az előző esetet úgy, hogy a tárgyhónapra megállapított ellenérték 40%-át február 20-án, a másik 60%-át pedig március 4-én rendezi a vevő. Az első részletet előlegként kell kezelnünk, tehát február 20-i teljesítési dátummal kell erről az összegről a számlát kiállítani. A maradék 60% kifizetésének időpontja – mivel az február 22-ét követi – már nem lehet előleg, a február 22-i teljesítési időpontú végszámlában a maradék 60% után keletkezik adófizetési kötelezettség.
