Dátum: 2014. 03. 03.


Sajnos gyakori eset, hogy az adóhiányt tartalmazó jegyzőkönyv után egy olyan határozatot veszünk kézhez, melyben a maximális adóbírságot vetik ki ránk. Természetesen kérhetjük méltányosságból a mérséklését vagy elengedését, de előtte nézzük meg, hogy egyáltalán jogos-e az ilyen magas adóbírság.

Adóbírság a törvényekben

Az Art. 170. §-a szerint adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke főszabály szerint az adóhiány 50%-a. Az adóbírság mértéke azonban ennél magasabb is lehet, az adóhiány 200%-a, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.

A jövedéki adóról szóló törvény ennél még szigorúbb.
Az Art. 170. §-a szerint megállapított adóbírság mértéke a jövedéki termékkel kapcsolatos adóhiány vagy jogosulatlanul igényelt összeg 100%-a, kivéve, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze. Mert akkor itt is 200%-os bírságot lehet kivetni.

Adóhiány lehetséges okai

Az tehát jól látszik, hogy adóbírságot akkor állapít meg az adóhatóság, ha ellenőrzése során adóhiányt állapít meg.
Ilyen lehet, ha például levonási joggal élünk egy olyan termék esetében, melyhez a törvény tételes tiltást állapít meg. Azt hiszem, ezzel nehezen tudnánk vitába szállni.
Viszont sok olyan jegyzőkönyv születik, amikor az adólevonási jogot azért tagadja meg és állapít meg adóhiányt, mert az ügyletet fiktívnek minősíti. Ekkor nem elsősorban az adóbírság ellen küzdünk, hanem az adólevonási jogunkat akarjuk megvédeni.
Előfordult már olyan megállapítás is, amikor a számla alaki hibájára hivatkozott a revizor, és kijelentette, hogy ha a számla nem felel meg a törvény előírásainak, akkor adólevonásra nem jogosít.
És olyan esetek is végtelen számban előfordulnak, amikor a levonási jogot nem vitatja az ellenőr, de a levonási jogosultság időpontját helytelenül állapítottuk meg.

Látható, hogy a jogsértések súlya és a költségvetésre gyakorolt hatása jelentős különbségeket mutat. Vajon ez meglátszik az adóbírságok összegében is?

Adóbírság a bírói gyakorlatban

Kaptam egyszer egy olyan feladatot, hogy a jövedéki adóhiányra kivetett 100%-os adóbírságot támadjuk meg. Az adóhiányt az okozta, hogy a jövedéki adó visszaigénylése rossz időszakban lett a bevallásba beállítva, és az ellenőrzés alá vont időszakban ezt hiányként tárták fel.
Azt a revizorok is elismerték, hogy a jövedéki adó visszaigénylésének minden egyéb feltétele adott volt, magát a bizonylatot a vámhivatal munkatársai hitelesítették a visszaigényléshez.
Ezért már az elején úgy éreztük, hogy nemcsak túlzás, hanem talán jogszerűtlen is a 100%-os adóbírság kivetése.
Az adóhiány valójában nem is volt adóhiány, hiszen a határozat jogerőre emelkedésével megnyílt a lehetőség a helyes időszakban önellenőrzéssel való érvényesítésre.

A munkám során bukkantam rá egy 2009-es bírósági határozatra, melyben több „hasznos” mondatot is találtam a cél elérése érdekében. Lehet, hogy egyszer még neked is jól jön majd.

A BH2009.164-es számmal jelölt határozat egy olyan ügyben készült, ahol az adóhatóság alaki hiányosságokra hivatkozással állapította meg az adóhiányt és vetette ki az adóbírságot. A bírósághoz forduló adózó az adóbírság törlését kérte.

Elárulom, hogy végül a bíróság a kiszabott adóbírságot és késedelmi pótlékot is törölte.
De miért is?
Idézek néhány mondatot ebből a határozatból, és ha tudod, akkor nyugodtan szó szerint te is írd ezeket egy észrevételbe vagy fellebbezésbe.

„A Legfelsőbb Bíróság töretlenül folytatott gyakorlata szerint indokolt megkülönböztetni az alaki és tartalmi hiányosságot olyan szempontból, hogy a számla hitelessége az adófizetési kötelezettség elkerülése érdekében történt-e, illetőleg az alaki hiányosságok kiküszöbölése lehetséges-e.”

„A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a számlakibocsátás körében elkövetett jogsértések utólag reparálhatók voltak, a számlák formai hibája nem állt arányban az alperes által alkalmazott bírság jogkövetkezményeivel.”

„A késedelmipótlék-fizetési kötelezettsége azért nem állt fenn, mivel az adó határidőben történő megfizetése megtörtént.”

„A Legfelsőbb Bíróság figyelembe vette a felperes által hivatkozott európai bírósági gyakorlatot, amely következetesen alkalmazza a közigazgatási hatóság gyakorlatában igényelt »bizalomvédelem elvét«”.

Elengedhető az adóbírság

És akkor vissza egy kicsit az adózás rendjéről szóló törvényhez. Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból vagy kérelemre mérsékelhető, illetőleg kiszabása mellőzhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.

Az adóbírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát.
És amennyiben ezek a körülmények arra utalnak, hogy szó sincs pl. jogosulatlan visszaigénylésről vagy bevétel eltitkolásáról, akkor bátran kérjük az adóbírság jelentős mérséklését vagy törlését.