Ez a tartalom már több mint egy éves. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.
Korábban foglalkoztunk már sokat az alanyi mentesekkel, de talán ismét le lehetne írni, hogy ha egy adózónak van készlete és/vagy tárgyi eszköze év végén (amire gyakorolta adólevonási jogát), és a következő évtől alanyi mentességet választott, akkor milyen teendői vannak, az utolsó bevallásban, illetve a következő években. Egyáltalán, milyen esetben van teendője?
Készlet
Az alanyi adómentességre való áttérésnél eltérően kell eljárni a tárgyi eszközök és a készletek esetén.
A készletek (áruk, anyagok) esetén nincs semmilyen teendő, még akkor sem, ha az alanyi adómentesség időszaka alatt értékesítik azokat, tehát az értékesítés adómentes lesz és a levonási jog utólag sem fog csorbulni.
Ebből egyértelműen kitűnik, hogy ezzel a szabállyal akár vissza is lehet élni: megalakítom a kereskedelmi céget áfakört választva, beszerzem az értékesítendő termékeket, levonom az áfát, majd a következő évben áttérek alanyi adómentességre. Ennek az egyszerű receptnek ellenére nem tanácsos ilyen megoldásban direktben gondolkodni, ugyanis a NAV előjöhet a nem rendeltetésszerű joggyakorlás szabályával, és akár a levonható adót is elveheti.
A készletek esetén az alanyi adómentesség időszakában csak akkor lehet áfafizetési kötelezettség, ha ellenérték nélkül vonja ki az adóalany a készletet a gazdasági tevékenysége köréből (például cég esetén az ügyvezető magáncélra hasznosítja).
Tárgyi eszköz
A tárgyi eszközök esetén már más a pálya, de itt sem arról van szó, hogy az átlépéskor egy összegben kell visszafizetni az áfát.
Itt a beszerzéskor levont adó figyelési időszakon belüli csepegtetett visszafizetésének szabálya lép életbe.
Vegyük azt az esetet, hogy egy normál áfás vállalkozó 2014. szeptember 5-én beszerez egy 300 000 Ft + 81 000 áfa értékű számítógépet, az áfát levonásba helyezi. 2016. január 1-jétől áttér az alanyi adómentességre.
A 60 hónapos figyelési időszak 2019. szeptember 30-ig fog tartani, tehát 2016., 2017., 2018. évekre a 81 000 Ft 20-20%-át (kerekítéssel 16 000 Ft-ot) kell fizetendő adóként minden év soron kívül decemberi bevallásában bevallani.
A 2019. évre vonatkozóan is lesz visszafizetendő adó, méghozzá a 16 200 Ft ¾-e (kerekítéssel 12 000 Ft), tekintettel arra, hogy a figyelési időszak év közben lejár, de még a 2019-es évben is elég a decemberi soron kívüli bevallás keretében bevallani ezt az összeget, nem szükséges (csak lehetőség) 2019. szeptember hónapra soron kívüli bevallást beadni.
Nem kell az adót bevallani, ha az nem haladja meg a 10 ezer forintot. Ha visszafelé számolok, akkor ez azt jelenti, hogy egy nettó 185 ezer forintos eszközről van szó, akkor annak áfája, amit a beszerzéskor levontunk (27%-os áfa mellett), az 49 950 Ft. Ha ezt osztjuk szét 5 évre, akkor az egyetlen évben sem éri el a 10 ezer forintot.
Vajon helyes lehet-e az a gyakorlat, ha az alanyi adómentesség első évében bevallja az adóalany az előbbi összegeket egy tételben? Nem igazán, mert az adóhatóság – annak ellenére, hogy a költségvetés előbb jut az összeghez hozzá – bele fog kötni, és megállapítást tehet a későbbi években. Azokban az években, amelyekre viszont jutott volna fizetendő adó.
Tárgyi eszköz értékesítése
Kérdés lehet még az is, hogy ha az előbbi adóalanyunk 2017. október 4-én eladja a tárgyi eszközt (mondjuk 50 000 Ft + áfáért), akkor mi a feladata? Miután az alanyi mentességet választó adóalanyok nem járhatnak el alanyi mentes minőségükben, ezért csak áfásan lehet értékesíteni. Ekkor természetesen és hátralévő, 2019. szeptember 30-ig terjedő időszakkal már nem lesz teendő.
De a 2017. január–októberrel még igen, 2017. októberi vagy decemberi soron kívüli bevallásába még bele kell raknia 16 200 x 10/12, azaz 13 500 Ft fizetendő adót. Talán itt érdemes októberben lerendezni az értékesítéssel együtt, hiszen akkor akár a decemberi bevallást is el tudjuk kerülni.
Ingatlan esetén annyi csak a változtatás, hogy ott 240 hónap a figyelési időszak, illetve 2008. január 1. előtt ingatlan üzembe helyezés esetén 120 hónap.
