A nyári szezon slágertémája: szálláshely-szolgáltatás

Előre kért szállásdíj jogcíme

A szálláshely-szolgáltatók egy jelentős hányada igyekszik bebiztosítani a bevételeit arra az esetre, ha a vendég az előre lefoglalt napokon mégsem jelenne meg, azaz nem veszi igénybe a szálláshely-szolgáltatást.

A vendég szempontjából általában egyértelmű a helyzet, ha meghatározott határidőn belül nem mondja le a szállást, akkor a szállásdíj meghatározott részét vagy egészét megfizetni köteles.

A szállásadó szempontjából a szolgáltatás igénybevétele hiányában kapott pénzösszeg kezelése attól függ, hogy az összeghez milyen jogcímen jutott hozzá. A jogcím meghatározásában az adózási szabályok nem fognak segíteni, itt már a polgárjogi szabályokból, a felek által kötött szerződésekből (vagy általános szerződési feltételektől) kell kiindulni.

Foglaló

A felek megállapodhatnak abban, hogy a vendég foglalót köteles fizetni. A foglalót a vendég elbukja abban az esetben, ha az ő érdekkörében felmerülő ok miatt nem veszi igénybe a szálláshely-szolgáltatást. (Ha a szállásadó érdekkörében felmerülő ok miatt nem tudja igénybe venni a szolgáltatást a vendég, akkor a szállásadó a foglalón felül még egyszer ugyanezzel az összeggel tartozik a vendég irányába.)

Ha a vendég nem érkezik meg és a foglaló a szállásadónál marad, akkor gondoskodni kell a foglaló a korábbi előleg szerepe megszűnéséből következő áfakötelezettségek teljesítéséről.

Ha a foglalóról mint előlegről számla kerül kiállításra, akkor azt érvényteleníteni kell. Ha az előlegnek volt áfatartalma (nem alanyi adómentes a szállásadó), akkor utólagosan csökkenni fog az áfaalap. Tehát az érvénytelenítő számla átadása (számla hiányában a szállás igénybe nem vétele ténye megállapítása) napjának megfelelő áfabevallásban kell az adófizetés csökkentését elszámolni.

Kártérítés

A felek szerződése kártérítési kötelezettséget is kimondhat arra az esetre, ha a vevő határidőn túl mondja le a szállást. A kártérítési kötelezettség a szállás ki nem adásából kieső jövedelmét pótolja a szállásadónak. Áfában a kártérítés nem áfa hatálya tartozó ügyletnek minősül, azaz áfafizetési kötelezettséget nem eredményez. Számlát nem kötelező róla kiállítani, de valamilyen bizonylattal célszerű a vendég felé jelezni, hogy a kártérítést jóváírta a szállásadó.

Bánatpénz

Szóba kerülhet még a bánatpénz is. A bánatpénz egyik fontos tulajdonsága, hogy a szerződésből ez a kategória általában jól felismerhető. A bánatpénz fejében a vevőnek eleve joga van meghatározott határidőn belül is lemondani a szállást. Tehát a szállásadó azt a szolgáltatást nyújtja a vendégnek, hogy ha a vendég a szállást – akár az utolsó pillanatban – lemondja, akkor a bánatpénzen túl más követelése nem lesz a vendég irányába.

Szálláshely-szolgáltatásnak nem minősül, a szállásadó Áfa tv. szerinti egyéb szolgáltatásba sorolható szolgáltatást nyújt. Az áfamérték ebben az esetben 27% lesz, már amennyiben nem alanyi adómentes jogállású a szállásadó.

Az igénybe nem vett szolgáltatás okán turizmusfejlesztési hozzájárulást, továbbá idegenforgalmi adót nem fizet a szállásadó.

Közvetítők szerepe

A szálláshely-szolgáltatás igénybevétele gyakran közvetítőn keresztül történik. A közvetítő és a szállásadó egymás közötti szerződése független a szállásadó és a vendég közötti szerződéstől.

A közvetítő cégek általában a sikeres foglalásra tekintettel kérnek díjat a közvetítésért. A szálláshely-szolgáltatás tényleges igénybevétele már nem befolyásolja a közvetítődíjat. Külföldi közvetítő cég esetén a közvetítési szolgáltatásra tekintettel a szállásadót terheli belföldi áfafizetési kötelezettség.

Más a helyzet akkor, ha a szerződés a tényleges igénybevételhez köti a közvetítés díját. Ebben az esetben a közvetítő cég által nyújtott szolgáltatásból eredő áfafizetési kötelezettség is csökken, feltéve, hogy a közvetítő cég a számláját érvényteleníti. Ha a közvetítő cég eredendően sem állított ki számlát a közvetítődíjról, akkor a már megfizetett közvetítődíj visszautalása, későbbi tartozásba való betudása, vagy meg nem fizetett díj esetén a megfizetés alóli mentesítés is elég ahhoz, hogy a szállásadó cég csökkenthesse az áfafizetési kötelezettségét.

Külön figyelemmel kell azt is kísérni, hogy az adófizetési kötelezettséget mely időszaki bevallásba lehet betenni:

• Számla érvénytelenítése esetén az érvénytelenítő számla kézhezvétele időpontjának megfelelő,
• egyéb esetben a közvetítődíj-fizetési kötelezettség fennállása megszűnését megállapító bámely dokumentum időpontjának megfelelő

bevallási időszakba kell bepakolni ezeket a csökkentő tételeket.

Nehézséget okozhat az, ha a szállásadónak több kiadó ingatlana, apartmanja, férőhelye van, mert minden egyes visszamondást külön figyelemmel kell kísérnie.