Nem, sajnos nem arról számolunk be, hogy az alanyi mentesség értékhatára megváltozott. Hanem arról, hogy az alanyi adómentesség más uniós tagállamokban folytatott tevékenységre is választható akkor is, ha az adott tagállamban nem letelepedett az adóalany. DE vajon mely vállalkozói körnek érheti meg ez a lehetőség?
Alanyi adómentesség 2025
Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna|
2024. december
|Előfizetői cikk
|#adatszolgáltatás#áfa#alanyi adómentes
Alanyi mentesség más tagállamban
2025. évtől lehetőség van a magyar adóalanyoknak arra, hogy a közösségi teljesítési helyű szolgáltatásai, termékértékesítései tekintetében alanyi adómentességet válasszanak a külföldi áfafizetés helyett. 2024. december 31-ig az áfaregisztráció vagy az azt bizonyos esetekben kiváltó OSS-felület csak az áfafizetési pozíciót engedte.
Azt rögtön tisztázni kell, hogy a változás csak azt az adózót érinti, aki:
- Magyarországtól eltérő közösségi tagállamban, ottani teljesítési hellyel nyújt szolgáltatást vagy értékesít terméket, és
- az adófizetésének a kötelezettsége nem a vevőt terheli, és
- az egész EU-s értékesítése nem haladja meg a 100 000 eurót, és
- az adott külföldi országra irányadó alanyi adómentes értékhatárt nem lépi át.
Ezek közül a legfontosabb tisztázandó kérdés az adófizetésre kötelezett személye. Abban az esetben, ha adóalany a szolgáltatás igénybe vevője, akkor az adófizetési kötelezettség jellemzően a vevőé, tehát az eladói oldalnak nem kell ezzel a bevétellel mint adóalappal számolnia (ugyanakkor az EU-s szintű alanyi adómentes értékhatár számolásánál figyelembe kell vennie!). Tipikusan termékértékesítési ágon, a távolsági értékesítések (webáruház) tartoznak ide.
Bejelentési szabályok
A bejelentési kötelezettséget 2025. évre 2024. december 31-ig lehet megtenni a hazai „T”-s nyomtatványokon. A NAV 35 napos határidővel válaszol, azaz addigra dönt arról, hogy az adott tagállami adómentességet tudja-e biztosítani vagy sem. Ha igen, akkor a válasszal egyidejűleg megállapítja az adott tagállamban vagy tagállamokban (egyidejűleg több országra is kérhet alanyi adómentességet) alkalmazandó alanyi adómentes adószámot. Ennek a karakterisztikája a következő: HU1111111EX. Tehát az EX utótag jelzi a nem belföldi alanyi adómentes minőséget. Ezt az adószámot csak akkor szabad használni, ha az adott, alanyi adómentességgel érintett tagállamban értékesíti az eladó, azaz az eladói adatok közé általánosságba felvenni nem érdemes, ugyanis a belföldi, az adóalany vevők részére történő értékesítek, továbbá az alanyi adómentességgel nem érintett tagállamokba történő értékesítések esetén megtévesztő a szerepeltetése.
Adatszolgáltatási kötelezettség
A külföldi, alanyi adómentes minőségben történő értékesítésekről negyedéves adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesíteni. Ezt nem az OSS-felületen kell végrehajtani, hanem az erre a célra megnyitott, SME-felületen (az OSS-felületen nem kell jelenteni az alanyi adómentes értékesítéseket).
Az SME-felületen viszont az összes alanyi adómentes és áfás értékesítés (áfa nélkül számított) összegét is le kell jelenteni. Innen fogja tudni az EU-s rendszer, hogy az adott tagállami és a teljes EU-s értékesítés a kívánt értékhatárok alatt van-e még.
Különlegességek
Érdekes szabály, hogy az az értékesítés, amellyel a 100 000 eurót átlépi az adóalany, az még alanyi adómentes marad, ez tehát nem úgy működik, mint a belföldi áfás szabály.
Szintén különleges szabály, hogyha belföldön alanyi adómentes az adóalany, és a 100 000 eurós értékhatárt átlépi az összes EU-s értékesítése, akkor az összes külföldi alanyi adómentes minősége megszűnik, de a belföldi marad mindaddig, amíg a 12 millió forintot nem lépi át.
Levonható áfa
Ennyi felvezető után jutunk el a levonható adó kérdéséhez. Természetes módon felmerülhet az a kérdés, hogy ha eltérő áfapozícióban van adózó jelen belföldön és az egyes tagállamokban, akkor a belföldi beszerzések adója mennyiben levonható.
A 2025. évi adócsomag ezt a kérdést meglepően szigorúan kezeli. A következő táblázat azt mutatja be, hogy a magyarországi beszerzésekre felszámított adó mely esetekben vonható le, annak függvényében, hogy az adózó milyen áfapozíciókban van.
| Belföldi beszerzések áfalevonási jog | Legalább egy közösségi tagállamban alanyi adómentes | Minden közösségi tagállamban áfafizető |
| Magyarországon alanyi adómentes | Nem vonhatja le az adót | Nem vonhatja le az adót |
| Magyarországon áfafizető | Az alanyi adómentes országokban felhasznált beszerzések adója nem vonható le, a többi esetben levonható | Levonhatja az adót |
A táblázat felső sora a meglepő fordulat, ugyanis szembemegy azzal a logikus – de nem jogszabályon alapuló – következtetéssel, miszerint, ha bármely más országban áfafizetési kötelezettség terheli az értékesítést, akkor a belföldi áfa levonható. Egyelőre ezt kell elfogadni, megemészteni.
Kinek érdemes választani?
A továbbiakban azt járnám körbe, hogy egy többországi teljesítési helyű értékesítéssel bíró hazai adóalanynak milyen áfapozíciót érdemes felvennie akkor, ha egyébként az alanyi adómentesség értékhatárra vonatkozó feltételei teljesülnek.
1. eset
Példabeli adózónk kereskedő, a haszon, ezáltal a hozzáadott érték kicsi. A belföldi beszerzéseire minden esetben felszámítják az adót.
Ebben az esetben az áfapozíció választása a helyes, kiemelten a belföldi alanyi adómentesség választása nem indokolt. Nézzük meg a döntési lehetőségeit számokban (mivel végső fogyasztóknak értékesít, ezért a bruttó árat rögzítettem):
| Belföldön és külföldön is alanyi adómentes | Belföldi alanyi adómentes, külföldön áfás | Belföldön és külföldön is áfafizetésre kötelezett | |
| Beszerzés: 6 000 000 Ft + 1 620 000 Ft áfa | Költség: 7 620 000 Ft | Költség: 7 620 000 Ft | Költség: 6 000 000 Ft |
| Magyarországi értékesítés: bruttó 3 000 000 Ft | Bevétel: 3 000 000 Ft | Bevétel: 3 000 000 Ft | Bevétel: 2 362 204 Ft (637 796 Ft a magyar áfa) |
| Németországi értékesítés (áfamérték 20%): bruttó 5 000 000 Ft | Bevétel: 5 000 000 Ft | Bevétel: 4 166 667 Ft
(833 333 Ft a német áfa) |
Bevétel: 4 166 667 Ft
(833 333 Ft a német áfa) |
| Haszon | 380 000 Ft | –453 333 Ft | 528 871 Ft |
2. eset
Másik példabeli vállalkozónk saját maga állítja elő a terméket. Az alapanyagokra felszámítják az adót, de a hozzáadott érték, tehát az ő élőmunkaereje nagy.
Az ő esetében az alanyi adómentesség választása a helyes, belföldön és az összes többi tagállamban érdemes az alanyi adómentes jogállást választani. A számok itt beszédesek:
| Belföldön és külföldön is alanyi adómentes | Belföldi alanyi adómentes, külföldön áfás | Belföldön és külföldön is áfafizetésre kötelezett | |
| Anyagbeszerzés: 2 000 000 Ft + 540 000 Ft áfa | Költség: 2 540 000 Ft | Költség: 2 540 000 Ft | Költség: 2 000 000 Ft |
| Magyarországi értékesítés: bruttó 3 000 000 Ft | Bevétel: 3 000 000 Ft | Bevétel: 3 000 000 Ft | Bevétel: 2 362 204 Ft (637 796 Ft a magyar áfa) |
| Németországi értékesítés (áfamérték 20%): bruttó 5 000 000 Ft | Bevétel: 5 000 000 Ft | Bevétel: 4 166 667 Ft
(833 333 Ft a német áfa) |
Bevétel: 4 166 667Ft
(833 333 Ft a német áfa) |
| Haszon | 5 460 000 Ft | 4 626 667 Ft | 4 528 871 Ft |
Jól látható, hogy a külföldi alanyi adómentességben megéri gondolkodni, jelentős vagy kevésbé jelentős megtakarítást lehet vele elérni.
További cikkek
Leltárhiány kezelése az áfában
A leltárhiányt általános forgalmi adóbeli kezelése visszatérő kérdéskör. Számít-e az a körülmény, hogy a dolgozó megtéríti a leltárhiányt vagy sem? Kell-e számlázni?
Érdekel
Devizában kiállított számlák átváltási árfolyama
A devizás számlák átváltási árfolyama mindig akkor kérdés, amikor éppen szembejön a számla. A mostani összefoglaló táblázatot akár az irodád falára is kiteheted, hogy csak rá kelljen pillantani, amikor éppen eljön ez a pillanat.
Érdekel