Alanyi adómentesség

Kormányrendelet alapján

Talán csak időlegesen érdekesség, hogy a módosítás azért született meg ilyen nagyon gyorsan, mert nem az Áfatörvény módosult, hanem egy kormányrendelet jelent meg. Ha a szerencseszámod az ötös, akkor könnyen meg fogod tudni jegyezni.

Az 5/2025-ös kormányrendelet január 25-én jelent meg a Magyar Közlönyben.

A rendelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra hivatkozik, így az Áfatörvényt az e rendeleten levő eltérésekkel kell alkalmazni. Azaz, a kormányrendelet most felülírja a törvényt.

A veszélyhelyzet jelenleg május közepéig van kihirdetve, így ennek tudatában a következő forgatókönyvek lehetségesek:

• a veszélyhelyzetet nem hosszabbítják, így az alanyi mentességre vonatkozó szabály megszűnik,
• a veszélyhelyzetet meghosszabbítják, így az alanyi mentességre vonatkozó szabály mégsem szűnik meg,
• a veszélyhelyzet alatt módosítják az Áfatörvényt, és akkor az új szabály a törvény erejénél fogva marad velünk.

Gondolom, ez utóbbira tennénk most a legtöbb szavazatot, és az első verziót egyáltalán nem tudjuk elképzelni.

Megemelt értékhatár

Így szól a kormányrendelet: „Az Áfa tv. 188. § (2) bekezdésétől eltérően az alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatár 18 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeg.”

Miután ezt 2025. január 1-jétől már lehet alkalmazni, a bejelentkezésekre is extraidősávot kell biztosítani.

Azok, akik 2025-re szeretnének belépni, a nyilatkozatukat 2025. február 28-ig tudják elküldeni.

Beléphet az alanyi mentesek táborába az, akinek az összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban

kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

a) sem a 2024. naptári évben ténylegesen,

b) sem a 2025. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen

nem haladja meg a 18 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

Visszaléphet az is, akinek 2023-ban vagy 2024-ben értékhatár-túllépés miatt szűnt meg az alanyi mentessége.

Visszamenőleges alanyiság

Ha már állítottunk ki áfás számlát, akkor ezeket módosítani kell. A módosításhoz természetesen ismerni kell a felek szándékát. Mert nem mindegy, hogy az áfásan kiállított számla bruttó értéke lesz-e az új számla végösszege, vagy pedig a nettó.

Mert ha a felek nettóban állapodtak meg, és a számla helyesbítésre kerül, akkor az áfát a vevőnek vissza kell fizetni.

Ha a felek bruttóban állapodtak meg, akkor az új nettó a régi bruttó lesz, azaz, az áfát nem kell befizetni, és az összeget meg lehet tartani.

Miért ne várjunk a bejelentésig február 28-ig?

Mert ha az áfás számla kapcsán már van áfabevallási kötelezettségünk február 20-ig, akkor azt be kell fizetni, és majd a helyesbítő számla alapján lehet visszakérni.

Ez sok esetben továbbvihető követelésbe fog kerülni, amihez már szinte lehetetlen hozzájutni. Ezt mindenképpen el kell kerülni.

Kijavítási kérelem

Mi van, ha elmulasztjuk a februári bejelentést, de mégis alanyi mentesek szeretnénk lenni?

Még nincs minden veszve, de utána már vannak korlátozások.

Ha állítottunk ki áfás számlát, akkor február 28-ig élhetünk a bejelentéssel, és módosíthatjuk a számlákat.

Ha viszont még nem állítottunk ki számlát, akkor március 1. után kérhetünk kijavítási kérelmet, és ez alapján lehetünk visszamenőlegesen is alanyi adómentesek. Ezzel a lehetőséggel szoktak élni egyébként a szünetelésből visszajött vállalkozások is, ha korábban áfásak voltak, de most már alanyi mentesek szeretnének lenni, de ezt elmulasztották bejelenteni.

Sajnos, ha már állítottunk ki áfás számlát, akkor a kijavítási kérelemmel nem élhetünk.

A pontos jogszabályi megfogalmazás szerint az Áfatörvény 257/F bekezdése alapján

„Az adóalany az állami adó- és vámhatósághoz benyújtott kijavítási kérelem útján a bevallások utólagos adóellenőrzésének megkezdését megelőzően, az adó megállapításához való jog elévülési idején belül kezdeményezheti a (…) 192. § (1) bekezdése (…) szerinti választásának vagy választása hiányának módosítását, feltéve, hogy a módosítás nem érinti az általa megállapított és bevallott adóalap, fizetendő adó és az előzetesen felszámított, levonható adó összegét.”