Átalányadózás 2025

TEÁOR-ÖVTJ átsorolás

Meghatározott tevékenységet folytató általányadózó egyéni vállalkozók a bevételük 20%-át tekintik jövedelemnek. Ez az évtizedes múlttal rendelkező szabály 2025. január 1-jétől annyiban változott, hogy az ÖVTJ’24 szerinti besorolás alapján kell a tevékenységeket besorolni.

Az átsorolás és annak bejelentése nem zökkenőmentes, egy webes ügysegéden egyéb ok miatt tett változásbejelentés esetén biztosan találkozunk a feladattal.

Költséghányadok

Egy másik fontos változása ennek az évnek, hogy bekerült a postával szerződött vállalkozók részére biztosított kedvezményes jövedelemkulcs. A szabály azt mondja, hogy 80% a költséghányad: „az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői (ÖVTJ’24 532003) és egyéb tevékenység (ÖVTJ’24 821101, 829902, 661901, 662201 és 920003)” végzése esetén.

A galibát – vagy inkább nevezzük félreértésnek – az okozta, hogy az említett ÖVTJ-k között van a biztosítási ügynök tevékenysége is, ami többek számára is azt jelentette, hogy erre a tevékenységre akkor mehet a kedvezőbb jövedelemkulcs.

A szabályozás sajnos nem így értendő, kizárólag a postával szerződött a postai termékeit (így a posta biztosítását) kínáló egyéni vállalkozó alkalmazhatja a 80%-os a költséghányadot, az ide nem sorolható egyéni vállalkozók esetén marad a 40%-os költséghányad.

Egy biztosítási ügynökként tevékenykedő egyéni vállalkozónak marad a 40%-os költséghányad.

Tárgyieszköz-értékesítés

Szintén a 80%-os költséghányadba tartozó kört érintően merül fel visszatérően azon bevételek minősítése, melyek nem a klasszikus módon, azaz a folytatott tevékenység ellenértékeként folynak be.

A tárgyi eszközök értékesítése esetén először is azt kell megállapítani, hogy kizárólag üzemi célú tárgyi eszközről van-e szó:

• kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz eladása esetén a kapott ellenérték a 80%-os költséghányadba tartozó bevételek között számolandó el;
• nem kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz eladása esetén nem egyéni vállalkozói bevételnek minősül a kapott ellenérték.

Támogatások

A támogatásokkal is külön érdemes foglalkozni. A támogatásokat aszerint kell szétválasztani, hogy fejlesztési célú, költségek fedezetére adott támogatásról VAGY egyéb támogatásról van szó:

• Költségek fedezetére vagy fejlesztési célra adott támogatás esetén a kapott támogatás nem tekinthető átalányadózói bevételnek, hanem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül abban az évben, amikor az felhasználásra kerül. Ebből az is következik, hogy adóköteles jövedelem ebből – kivételes esetektől (például határidőig igazoltan nem használja fel) eltekintve – nem keletkezhet.
• Minden más támogatás esetén a kapott összeg a 80%-os költséghányadba tartozó bevételek között számolandó el.

Hulladék (elsősorban fém) ellenérték fejében történő elszállítása esetén a vállalkozó számlát köteles kiállítani a hulladékról, amely tevékenység önmagában nem jogosítana a 80%-os költséghányadra. Ha azonban a keletkező fémhulladék a 80%-os költséghányadba tartozó tevékenységből (például autószerelő) származik, akkor a fémhulladék ellenértéke a 80%-os költséghányadba tartozó bevételek között számolandó el.

Jutalék-visszafizetés

Végül érdemes kitérni a kapott bevételek visszafizetésének kezelésére is. Biztosítási ügynök esetében fordulhat elő, hogy visszamondott szerződés esetén a jutalék visszafizetésére lesz kötelezett az egyéni vállalkozó.

A jutalék visszafizetése nem vonható le az adott évi bevételből, azaz nem „bevételt csökkentő” tényező, hanem költség. Mivel az átalányadózó nem számol költséget, így ez a visszafizetés nála adókötelezettséget nem befolyásoló körülmény lesz.