Be nem jelentett foglalkoztatott

Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

A cím alapján egyértelmű, hogy egy olyan jogsértésről van szó, amit következetesen „üldöz” a NAV, és nemcsak a bírság magas, hanem a kapcsolódó szankciók is súlyosan érinthetik a cégeket. Egy pályázatból való kizárás, vagy a kivaalanyiság elvesztése a bírság sokszorosába is kerülhet. De van-e menekülőút, ha már megtörtént a baj?

Bejelentési kötelezettség

A munkáltatóknak főszabály szerint a munkavégzés megkezdése előtt be kell jelenteniük az alkalmazottakat a NAV felé.

Ha ezt elmulasztják, adóhatósági eljárás indulhat a foglalkoztatási viszony tisztázására. Ez jellemzően két módon történhet meg:

  1. Egy helyszíni ellenőrzés során, amikor a dolgozót munkavégzés közben ellenőrzik, és az elektronikus rendszernek köszönhetően azonnal látják, hogy a bejelentés megtörtént-e.
  2. A hivatalban a rendelkezésre álló adatok alapján, amikor azt látják, hogy a bevallásban levő jogviszony kezdete korábbi, mint a bejelentés benyújtásának dátuma.

Fontos, hogy valójában mindkét esetben megvalósul a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, akár egy rövid időre is.

A szankció azonban igen jelentős az említett két esetben. Mert valójában az első eset tényleg súlyos hiba, míg a második eset lehet akár egy adminisztrációs hiba is, de semmiképpen nem a foglalkoztatás eltitkolása.

Mulasztási bírság

Abban az esetben, ha a helyszínen be nem jelentett alkalmazottat találnak, akkor az adózót kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani. Ez a bírság felső határa, viszont a „mulasztási bírsággal kell sújtani” kifejezés arra utal, hogy attól nem lehet eltekinteni.

A fent említett második esettel kapcsolatban azonban érdemes tudni, hogy van egy másik út.

Ha a biztosított bejelentésére vonatkozó bejelentési kötelezettség késedelmesen, de az ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette a cég, akkor az adóhatóság csak késedelmes bejelentés miatt szankcionálhat.

A bírság kiszabása ebben az esetben mellőzhető.

Ha például a dolgozó hétfőn felveszi a munkát, de a könyvelőnek a cég csak kedden szól, hogy „bocs, ezt elfelejtettem mondani”, akkor se gondolkodjunk abban, hogy majd szerdától bejelentjük.Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborábaElőfizető vagyok, BEJELENTKEZEKELŐFIZETNÉK

További cikkek

Egyszerűsített foglalkoztatás
2025. szeptember |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

Több változás van a témában, ráadásul folyamatosan. A változások közül azt ragadom ki, hogy a 120 napos keretet hogyan számolja a rendszer. Az előre bejelentett napok csökkentik, a visszavont napok növelik a keretet. Az egyes bejelentési módok eltérő átfutási ideje érdekes szituációkat eredményezhet.

Érdekel
Egyszerűsített foglalkoztatásszjaTbj
2025. december |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Most arról fogunk írni, ha megtörtént a baj. A be nem jelentett alkalmazottakra tekintettel a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is bírságolhat, és emellett ez a hatóság kötelezi a munkáltatót, hogy jelentse be legalább 30 napra visszamenőleg az alkalmazottat. Ez utóbbi bejelentéshez kapcsolódóan számos kérdés felmerül, mint például mennyi bér után kell közterhet fizetni, ha egyszerűsített foglalkoztatás is volt ebben az időszakban, akkor ezeket a napokat hogyan kell kezelni, a dolgozónak kifizetett nettó bért utólag lehet-e/kell-e módosítani.

Érdekel