Bejelentett üzletrész „amnesztiás” szabályozása

Mi az a bejelentett részesedés?

A bejelentett részesedés intézménye egy olyan lehetőség, amellyel a cégvásárlásnál nagyon gyakran érdemes élni.

A bejelentéshez fűződik az a joghatás, hogy a későbbiekben a legalább egy éven át tartott részesedés elidegenítésén elért árfolyamnyereséggel csökkenthető lesz majd az adóalap, ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy ha árfolyamveszteséget realizál az adózó a bejelentett részesedés értékesítésével összefüggésben, akkor annak összege majd növelni fogja az adóalapot (így a veszteség adósemleges lesz).

A bejelentésre főszabály szerint a részesedésszerzéstől számított 75 nap áll rendelkezésre.

Amnesztia

Az év végén kihirdetett globálisminimumadó-törvénybe foglalt átmeneti szabály éppen ehhez a bejelentési határidőhöz kapcsolódik. Az említett 75 napos határidőtől eltérően a 2023. december 31. napját megelőzően szerzett részesedését a 2023-as adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásának határidejéig (eltérő üzleti év hiányában 2024. május 31-ig) is bejelentheti a NAV részére.

A bejelentett üzletrész „amnesztia” jellegű utólagos bejelentésének a lehetősége sok kérdést vet fel. A sok esetben valóban kedvező szabályra irányuló első kérdés az szokott lenni, hogy jól olvassuk-e szabályt. A válasz az, hogy igen, tehát a részesedésszerzés utólagos bejelentésére – kisebb tételű adó megfizetése mellett – nagyon széles adózói kör számára lehetőség van.

A bejelentett részesedés bejelentésére elévülési időn túli szerzés esetén is lehetőség van, egészen a fogalom megjelenéséig vissza lehet menni, attól korábbra nem.

Gyakran merül fel kérdésként, hogy a cégalapítás bejelentett részesedésnek minősül-e? A válasz az, hogy igen, tehát, ha egy cég leányvállalatot alapított a múltban, akkor annak 100%-os részesedését bejelentheti utólag.

Bejelentés menete

A bejelentést a 24T201T nyomtatvány A04-es lapjának 14. rovatában kell megtenni. Ugyanez a rovat szolgál a „normál” bejelentésre is, a NAV nem alakított ki erre a célra sem önálló nyomtatványt, sem önálló blokkot a változásbejelentő nyomtatványon belül.

A rovaton belül a változás bekövetkezésének időpontjaként a bejelentés napját (2024-es év), a részesedésszerzés időpontjaként pedig az eredeti, régi szerzési időpontot kell megadni.

A bejelentést 2024. május 31-ig lehet megtenni, utána az a lehetőség bezárul.

A bejelentés ára

A bejelentéssel együtt jár egy „mesterséges” adófizetési kötelezettség teljesítése is. Ezt az adót viszont a 2329-es bevallás külön soron kezeli, a 01-02. lap 30. sora van erre a célra kiképezve.

Az adó alapját és az adót a következőképpen kell kiszámítani:

• az adóalap az utólag bejelentett részesedés független felek által alkalmazandó 2023. december 31-i piaci értéke és könyv szerinti értéke pozitív különbözetének 20%-ával egyezik meg,
• a 9%-os mértékű adót erre az adóalapra kell felszámítani.

Sem az adóalap, sem az adó összege nem csökkenthető kedvezményekkel.

Az adót 2024. május 31-ig kell megfizetni.

További kérdések

További kérdésként szokott felmerülni, hogy az utólag bejelentett részesedést az utólagos bejelentéstől számított egy éven belül el lehet-e adni?

A bejelentett részesedés kötelező egyéves tartását azonban az eredeti szerzés időpontjából kell számítani, tehát egy három éve szerzett részesedést a bejelentés megtételét követően el lehet adni.

Milyen kockázata van a bejelentésnek?

Az utólagos bejelentés azzal a – szerintem alacsony – kockázattal jár, hogy ha a bejelentett részesedés piaci értéke a bejelentést követően mélyrepülésbe kezd, és már 2023. december 31-i, adó alapjául szolgáló különbözet 20%-át sem éri el a könyv szerinti értéket meghaladó rész, akkor a bejelentéskor megfizetett adó feleslegesen került megfizetésre. Ráadásul, ha később veszteségesen kerül értékesítésre a részesedés, akkor a veszteséggel meg kell növelni az adóalapot.