Soron kívüli adókedvezmény a korábban bejelenteni elmulasztott részesedésekre

A törvény fogalma előír egy jogvesztő 75 napos bejelentési határidőt, melynek elmulasztása esetén a későbbiekben már nem jelenthető be a részesedés megszerzése. E szabály módosul azzal, hogy az adózó a 2023. december 31. napját megelőzően bejelentett részesedésnek nem minősülő részesedését a 2023. adóévi taobevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig bejelentheti az adóhatóságnak.
Mielőtt részleteznénk a fenti új előírást, foglaljuk össze a bejelentett részesedés eddig érvényes, kapcsolódó törvényi szabályait, összefüggéseit.

Bejelentett részesedés

A Tao tv. 4. § 5. fogalma szerint bejelentett részesedésnek minősül

Belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot)

• szerzett részesedés,
• a korábban már bejelentett részesedés értékének a növekedése

a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy kivételével.

Feltétele

• az adózó a szerzést azt követően, 75 napon belül bejelenti az adóhatóságnak (a határidő jogvesztő hatályú), de
• további részesedésszerzések tekintetében van lehetőség bejelentésre, akkor is, ha a korábbi szerzést bejelenteni elmulasztották (csoportos taoalany esetén a bejelentést önállóan teszi meg).

Bejelentés kivételszabálya

– Nincs szükség a további bejelentésre, ha az adózó új részesedést nem szerez, csupán a már bejelentett részesedésének névértéke növekszik; pl. a részesedésekkel érintett társaság jegyzett tőkéjét a tőke vagy eredménytartalék terhére növelik.

– A korábban már bejelentett részesedésre az átalakulás, egyesülés, szétválás során a jogutódban történő vagy jogutód általi részesedésszerzés nem jelent új bejelentési kötelezettséget.

Szerzés időpontja

• Főszabály: a cégbírósági bejegyzés napja.
• Cégbírósági bejegyzés hiányában az alapul szolgáló jogügylet hatálybalépésének napja.

Az üzletvezetés helyére tekintettel belföldi illetőségű adózó az első jognyilatkozat megtételének napját követő 75 napon belül jogosult bejelentést tenni (azokról a részesedésekről, amelyeket a belföldi illetőség megszerzése előtt szerzett).

Bejelentés a ’T201T és a ’T201 nyomtatványon történhet.

Bejelentett részesedés – adóalap-korrekciók

A részesedés megszerzésének bejelentése nem jár minden esetben adóelőnnyel az adózónál.

(Ezen okból kifolyólag észszerűen azok az adózók élhetnek ezzel a kedvezménnyel, akik hozzávetőlegesen biztosak abban, hogy a megszerzett részesedést később árfolyamnyereséggel tudják értékesíteni). Fontos kiemelni viszont, hogy kötelező adóalap-növelő korrekciót jelent, ha az ilyen üzletrészre értékvesztést számolnak el, vagy veszteséggel történő értékesítés, apport valósul meg.

Bejelentett részesedés eladásakor az árfolyamnyereség kedvezménye

Az árfolyamnyereséggel történő elidegenítés adóalap-csökkentési lehetőséget jelent, ha előzőleg az azt szerző legalább egy éven át folyamatosan az eszközei között szerepeltette, melynek dokumentálásához kötelező nyilvántartást vezetnie. Ugyanis, ha egy évnél kevesebb ideig volt a bejelentett részesedés az eszközei között nyilvántartva, úgy a részesedés értékesítésével elért árfolyamnyereség adóköteles bevétel lesz, kivéve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetést, mivel ez nem minősül a folyamatos tartás megszakításának.

Az ismertetett feltételek teljesülésével a Tao tv. 7. § (1) dz) szerint adóalap-csökkentő tétel bármilyen jogügylet miatti árfolyamnyereség összege azzal, hogy az ügylettel elért árfolyamnyereséget csökkenteni kell az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással.

A törvény szövege a következő:

„A bejelentett részesedés (ideértve a bejelentett részesedés nyilvántartásba vételétől számított egy éven belüli könyvekből történő részbeni kivezetése esetén a részbeni kivezetés után megmaradó részesedést) értékesítésének, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésének adóévi árfolyamnyeresége (csökkentve mindkét esetben az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással), feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván (az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem minősül a folyamatos tartás megszakításának), továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés.”

FONTOS KIVÉTELSZABÁLY

• Az adóalap-korrekciók közül kizárólag a bejelentett részesedés csökkenéséhez kapcsolódó Tao tv. 7. § (1) dz) szerinti adóalap-levonási szabályok alkalmazása során kell vizsgálni az egyéves tartási időszakra vonatkozó törvényi feltételt. Lényeges tehát kiemelni, hogy akkor is növelendő a társasági adó alapja, ha a bejelentett részesedés 1 éven belül kerül kivezetésre és árfolyamveszteséget számoltak el az ügylet révén.

Bejelentett részesedés árfolyam különbözetének adózása kedvezményezett átalakulás és részesedéscsere esetén:

• Abban az esetben, ha a bejelentett részesedés értékesítésével, a könyvekből bármilyen jogcímen történő kivezetéskor (pl. értékvesztés) az adózó árfolyamveszteséget realizál, akkor veszteségjellegű különbözet összegével növelni kell az adóalapot. A különbözet számításánál itt is figyelembe kell venni az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is.

KIVÉTELSZABÁLY

Ha átalakulás, egyesülés, szétválás miatti jogcímen történt a részesedés kivezetése, akkor nem jelent adóalap-növelést a bejelentett részesedés számvitel szerinti vesztesége.

A törvény szövege a következő:

„Az adózás előtti eredményt növeli: a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség, figyelembe véve az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is” – Tao tv. 8. § (1) mb).

Fontos itt kiemelni, hogy ez az adóalap-növelő szabály az átalakulásokra, az azokat megelőzően szerzett és bejelentett részesedésekre nem vonatkozik.

• A kedvezményezett átalakulásokhoz kapcsolódóan, ha korábban adóalap-csökkentést érvényesített az adózó, akkor fontos figyelembe venni az adóhalasztási előírást, vagyis későbbi könyvekből történő kivezetés adóalap-növeléssel párosul. Erre vonatkozó kivételszabály, hogy a könyv szerinti érték csökkenése a bejelentett részesedéseknél nem okoz adóalap-növekedést.

A törvény szövege a következő:

„Az adózás előtti eredményt növeli: a 7. § (1) bekezdés gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés (kivéve, ha a kedvezményezett átalakulás alapján kivezetett részesedés bejelentett részesedésnek minősült) bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra” – Tao tv. 8. § (1) r).

Érdemes a fentiekkel kapcsolatban megemlíteni, hogy önmagában a kedvezményezett átalakulással nem lehet a részesedésszerzés bejelentésének lehetőségével élni.

• A fenti kivételszabály érvényesül a kedvezményezett részesedéscsere keretében az apportot fogadó társaságban megszerzett részesedés könyvekből való kivezetésekor (bekerülési érték csökkenésekor) is. Vagyis, az elszámolt összeggel, de legfeljebb a tag (részvényes) által elszámolt adóalap-csökkentő tétel összegéig növelnie kell az adóalapját. E kötelezettség azonban nem áll be, ha a tag (részvényes) által az apport során rendelkezésre bocsátott részesedés e tranzakciót megelőzően bejelentett részesedésnek minősült.

A törvény szövege a következő:

„Az adózás előtti eredményt növeli: a 7. § (1) bekezdés h) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés (kivéve, ha a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedés bejelentett részesedésnek minősült) bekerülési könyv szerinti értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg, figyelemmel a (7) bekezdésben foglaltakra” – Tao tv. 8. § (1) t).

„Abban az esetben, ha a részesedés nyilvántartásból történő kivezetése újabb kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere következtében történő részesedésszerzés miatt következik be, az adózónak nem kell a 8. § (1) z r) és t) pontban foglaltakat alkalmaznia. Az utóbbi részesedés szerzésére tekintettel adózás előtti eredmény csökkentéseként számításba vett összegként kell azonban figyelembe vennie a korábbi kedvezményezett átalakulás vagy kedvezményezett részesedéscsere alapján érvényesített adózás előtti eredménycsökkentésből azt a részt, amelyet növelésként még nem vett számításba” – Tao tv. 8. § (7).

Az új átmeneti kedvezményes szabályról

Az őszi adócsomag értelmében az adózó

• a 2023. december 31. napját megelőzően szerzett és
• bejelenteni elmulasztott részesedésekre

a 2023. adóévi társaságiadó-bevallás benyújtására nyitva álló határidő utolsó napjáig – ami jogvesztő határidő – bejelentheti az adóhatóságnak a korábban bejelenteni elmulasztott részesedést.

Az átmeneti szabály alkalmazása tehát azon részesedésekre érvényesíthető, amelyek a fenti kettős feltételnek együttesen megfelelnek. A szerzés időpontja a szabályozásból egyértelmű. A részesedésszerzés ugyanakkor, véleményünk szerint, akkor minősül elmulasztott bejelentésűnek, ha a pótlólag bejelenteni kívánt részesedést 2023. október 15-ig (december 31-ét megelőzően legalább 75 nappal) szerezték. A 2023. október 15. és december 31. között beszerzett részesedések december 31-én ugyanis nem minősülnek bejelenteni elmulasztottaknak.

Feltételek:

• A részesedés a bejelentés időpontjában megfelel a Társaságiadó-törvény bejelentett részesedés definíciójának.
• A bejelentés megtétele esetén az adózót a bejelentése megtételével egyidejűleg adóbevallási és befizetési kötelezettség terheli. A bejelentett részesedés – független felek közötti – piaci értéke és a könyv szerinti értéke közötti – 2023. december 31-i – pozitív különbözet 20%-a után 9%-os társasági adó fizetendő. A különbözet adóterhe tehát összesen 1,8%.
• A különbözetet úgy kell meghatározni, mintha 2023. december 31-én független félnek történő nyereséges eladásra került volna sor. Fontos, hogy ezt a szabályalkalmazást adott esetben a NAV később nem értelmezheti-e úgy az Art. szerint, mint amilyen ügyletnek kizárólagos célja az adóoptimalizálás. Különös tekintettel arra, hogy a konkrét esetben egy cégértékelés több szakmailag esetleg elfogadható módszerrel jelentősen eltérő eredményre vezethet.
• A tétellel kapcsolatosan csökkentés (elhatárolt veszteség, adókedvezmény) nem érvényesíthető.
• Független piaci értéket könyvvizsgálónak vagy adekvát tudású szakértőnek kell igazolnia, mellyel a bevallás benyújtásakor rendelkeznie kell. Megjegyezni kívánom, hogy jogszabály szerint előírt licenc, képesítés ehhez nincs meghatározva.
• A részesedésről az adózónál külön nyilvántartás vezetendő, a továbbiakban a részesedéssel kapcsolatos adóalap összegét úgy kell meghatározni, mintha az üzletrész a független felek közötti 2023. december 31-i piaci értékkel megegyező bekerülési értékű lenne. Tehát egy későbbi tényleges eladáskor az előzőek alapján megállapított piaci érték lesz az átmeneti szabály alapján bejelentett részesedés Taotörvény szerinti nyilvántartási értéke.

Ugyanakkor az Sztv. szerinti nyilvántartási értéke változatlan marad, erre vonatkozóan a törvényt nem módosították, tehát a számviteli árfolyamnyereség az eredeti bekerülési érték és az eladási ár közötti különbözet szerint számítandó. Kérdés marad, hogy az így megállapított adózás előtti eredmény és az új átmeneti szabály szerinti, az indoklásban említett alacsonyabb, korrigált adóalap hogy áll össze?

Kedvező adótervezési lehetőség azoknak a részesedéseladóknak, akik eddig a bejelenteni elmulasztott részesedésüket mostanában tudnák árfolyamnyereséggel értékesíteni, akkor az ügyletet 2024 elején üssék nyélbe és éljenek a pótlólagos bejelentés adókedvezményével.

A fentiek összegzéseként megállapítható, hogy a bejelentésrészesedés által nyújtott adóelőnyöket azok az adózók tudják érvényesíteni, akik a részesedést legalább egy éven túli időpontban történő eladási céllal szerezték meg, és a részesedés elidegenítésén várhatóan árfolyamnyereséget realizálnak. Természetesen az árfolyamnyereség számításánál figyelembe veendő a 20%-os rész utáni adó és a szakértő részére fizetendő díj is.