A bekerülési érték meghatározása örökzöld téma, mindig van valami apróság, amit egy különlegesebb eszköz kapcsán az ember „újra tanul” a Számviteli törvényt fellapozva. Cikkemben ezekre az „apróságokra” hívom fel a figyelmet, hogy szem előtt tartsuk ezeket is.
Bekerülés érték meghatározása
Bekerülési értékről általánosságban
Fő szabály (Sztv. 47. §) szerint az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.
A számlázott vételárat (beszerzési érték) az engedmények csökkentik, a felárak növelik. Növeli továbbá a bekerülési értéket az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértéke, díjai, ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén a közvetlen önköltség aktivált értéke, a bizományi díj, a beszerzéshez kapcsolódó adók és adójellegű tételek, a vámterhek.
A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
- illeték (vagyonszerzés illetéke);
- az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa;
- a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj;
- az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj).
A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható, előzetesen felszámított áfa, továbbá az Áfa tv. szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada.
A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét.
A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi:
a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön
- felvétele előtt fizetett – a hitel, a kölcsön feltételeként előírt – bankgarancia díja,
- szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék,
- szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,
- felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat;
b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) – biztosítási díj; továbbá
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló speciális szabályai – 1 rész
A vállalkozók adminisztratív terhek csökkentésére irányuló kormányzati intézkedések tették lehetővé a kettős könyvvitelt vezető legkisebb gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéb vállalkozók számára, hogy a 2013. üzleti évtől saját elhatározásuk alapján beszámolási kötelezettségük teljesítésére az egyszerűsített éves beszámoló tovább könnyített formáját is választhassák. A számos egyszerűbb szabályozás mellett fontos megérteni a kötött előírások hátrányait is. Mérlegelni kell azon a vállalkozásoknál, amelyek támogatási vagy hitelkérelem benyújtására készülnek a választást követő három évben, hogy például a kiegészítő melléklet hiánya, vagy az értékvesztés kötelező elszámolásának eredményt csökkentő hatása nem okoz-e hátrányt.
Érdekel
Kapott támogatások számvitele
A támogatások számviteli elszámolásának szabályai a korábbi években sokszor előjön. De könyvvizsgálati munkák során rendre az a tapasztalat, hogy ezzel nehezen birkóznak meg a könyvelők. A beszámolókészítés kellős közepén nézzük meg újra a legfontosabb szabályokat.
Érdekel