Bekerülés érték meghatározása

Bekerülési értékről általánosságban

Fő szabály (Sztv. 47. §) szerint az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.

A számlázott vételárat (beszerzési érték) az engedmények csökkentik, a felárak növelik. Növeli továbbá a bekerülési értéket az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértéke, díjai, ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén a közvetlen önköltség aktivált értéke, a bizományi díj, a beszerzéshez kapcsolódó adók és adójellegű tételek, a vámterhek.

A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó

• illeték (vagyonszerzés illetéke);
• az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa;
• a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj;
• az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj).

A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható, előzetesen felszámított áfa, továbbá az Áfa tv. szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada.

A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét.

A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi:

a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön

• felvétele előtt fizetett – a hitel, a kölcsön feltételeként előírt – bankgarancia díja,
• szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék,
• szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,
• felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat;

b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) – biztosítási díj; továbbá

c) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó – devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett – devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyam-különbözete, az árfolyamnyereség csökkenti, az árfolyamveszteség növeli a bekerülési értéket; valamint

d) a beruházástervezés, a beruházás-előkészítés, a beruházáslebonyolítás, az új technológia elsajátítása (a betanítás) díjai, közvetlen költségei.

Azaz egy építési projekt esetében pl. a tervek elkészítésének díja része lesz a bekerülési értéknek. Arra azonban figyelni kell, hogy csak a ténylegesen megvalósuló épület, építmény terveinek díja képezheti a bekerülési értékének a részét. A megtervezett, de valamilyen okból meg nem valósított tervek díját, amennyiben azok időlegesen aktiválásra kerültek (a megvalósítás reményében), a beruházás terven felüli értékcsökkenéseként, egyéb ráfordításként kell elszámolni.

Könyvviteli elszámolás

Vételár elszámolása a számla alapján

T 161. Beruházások                                K 455. Beruházási szállítók

Az áfa elszámolása

T 466. Előzetesen felszámított áfa          K 455. Beruházási szállítók

Építési telek

Építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba (az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit, továbbá a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni.

Az építési célból vásárolt telek bekerülési értéke meghatározásának nehézsége az üres telek piaci értékére vonatkozó információ megszerzése, és ennek megfelelően a bekerülési értékek elhatárolása.

Egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani.

Az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minősül.

Tartozék, tartalék alkatrész

A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges – és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett – tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke – függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg – a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha pl. egy számítógéphez beszerzésre kerül egy adattárolásra használt merevlemez, akkor a konfiguráción kívüli, tartozékként beszerzett merevlemez (ami beépítésre kerül a gépbe) értéke növeli a számítógép bekerülési értékét.

Csökkentő tétel

A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége, ennek hiányában az állományba vételkori piaci értéke, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára.

A bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege.

A próbagyártással kapcsolatban felmerült költségek elszámolása

T 5. Költségek                                         K 1-4. Eszköz és Forrás számlák

A felmerült költségek aktiválása

T 161. Beruházások                                K 582. SEEAÉ

A próbagyártás során előállított és raktárra vett termék előállítási értéke (állományba vételkori értéke, a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára) csökkenti a beruházás bekerülési értékét.

T 25. Késztermékek                                 K 161. Beruházások

T 582. SEEAÉ                                         K 581. STKÁV

Aktiválási különbözet

A bekerülési (beszerzési) érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell elszámolni.

Aktiválási kor becsült adatok alapján

T 161. Beruházások                                K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség

Beérkezett számla alapján

T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség                                       K 454. Szállító

Aktiválási többlet elszámolása, ha nem jelentős

T 86. Egyéb ráfordítások                         K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség

Negatív aktiválási különbözet elszámolása, ha nem jelentős

T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség                           K 96. Egyéb bevételek

Aktiválási többlet elszámolása, ha jelentős

T 161. Beruházások                                K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség

Negatív aktiválási különbözet elszámolása, ha jelentős

T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség                              K 161. Beruházások

Mikrogazdálkodói beszámolót készítőknél

Az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás után megkapott számla, egyéb bizonylat miatti különbözettel (aktiválási különbözet) minden esetben a különbözet előjelének megfelelően egyéb ráfordításként vagy egyéb bevételként elszámolva az eredményt kell módosítani.

A beszerzés ellenértékének valutában történő kiegyenlítése esetén a termék, a szolgáltatás értékének meghatározásához az ellenértékként fizetett valuta könyv szerinti árfolyamát kell alkalmazni.