A bekerülési érték meghatározása örökzöld téma, mindig van valami apróság, amit egy különlegesebb eszköz kapcsán az ember „újra tanul” a Számviteli törvényt fellapozva. Cikkemben ezekre az „apróságokra” hívom fel a figyelmet, hogy szem előtt tartsuk ezeket is.
Bekerülés érték meghatározása
Bekerülési értékről általánosságban
Fő szabály (Sztv. 47. §) szerint az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.
A számlázott vételárat (beszerzési érték) az engedmények csökkentik, a felárak növelik. Növeli továbbá a bekerülési értéket az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértéke, díjai, ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén a közvetlen önköltség aktivált értéke, a bizományi díj, a beszerzéshez kapcsolódó adók és adójellegű tételek, a vámterhek.
A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
- illeték (vagyonszerzés illetéke);
- az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa;
- a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj;
- az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj).
A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható, előzetesen felszámított áfa, továbbá az Áfa tv. szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada.
A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét.
A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi:
a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön
- felvétele előtt fizetett – a hitel, a kölcsön feltételeként előírt – bankgarancia díja,
- szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék,
- szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,
- felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat;
b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) – biztosítási díj; továbbá
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Kártérítés vagy kártalanítás?
Sokszor használjuk szinonimaként, de a két kifejezés között eltérő adózási szabályok állnak. Bár mindkettőt károkozásért kell fizetni, a kárt megelőző körülmények eltérnek egymástól. Megvizsgáljuk, melyikhez milyen számviteli elszámolás tartozik. Eltérés van az áfabeli megítélésükben is, illetve a bizonylatkiállítási kötelezettségben sem azonos az eljárás.
Érdekel
Kötelező visszaváltási rendszer számviteli elszámolása – 2. rész
Előző cikkünkben a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) kapcsolatos számviteli elszámolások ismertetése mellett bemutattuk a 2024-től életbe lépő új visszaváltási díjas rendszer (DRS) főbb szabályait, továbbá a nem újrahasznosítható csomagolásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat. Folytatjuk témánkat a visszaváltási díjas termékeknél az újrahasználható, illetve az önkéntes visszaváltási díjas termékek számviteli szabályainak bemutatásával.
Érdekel