A bekerülési érték meghatározása örökzöld téma, mindig van valami apróság, amit egy különlegesebb eszköz kapcsán az ember „újra tanul” a Számviteli törvényt fellapozva. Cikkemben ezekre az „apróságokra” hívom fel a figyelmet, hogy szem előtt tartsuk ezeket is.
Bekerülés érték meghatározása
Bekerülési értékről általánosságban
Fő szabály (Sztv. 47. §) szerint az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.
A számlázott vételárat (beszerzési érték) az engedmények csökkentik, a felárak növelik. Növeli továbbá a bekerülési értéket az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértéke, díjai, ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén a közvetlen önköltség aktivált értéke, a bizományi díj, a beszerzéshez kapcsolódó adók és adójellegű tételek, a vámterhek.
A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
- illeték (vagyonszerzés illetéke);
- az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa;
- a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj;
- az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj).
A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható, előzetesen felszámított áfa, továbbá az Áfa tv. szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada.
A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét.
A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi:
a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön
- felvétele előtt fizetett – a hitel, a kölcsön feltételeként előírt – bankgarancia díja,
- szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék,
- szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,
- felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat;
b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) – biztosítási díj; továbbá
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Számviteli és könyvelési feladatok az átalakulásokhoz, egyesülésekhez és szétválásokhoz kapcsolódóan – 2. rész
Cikksorozatunk első részében bemutattuk a cégformaváltással és az egyesülésekkel kapcsolatos számviteli elszámolásokat a jogelőd és jogutód társaságoknál külön-külön. Ebben a cikkben a szétválásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat ismertetjük.
Érdekel
A végelszámolás számviteli feladatai
A végelszámolás a jogutód nélküli megszűnés egyik esete. Abban az esetben választható, ha a cég nem fizetésképtelen (azaz tartozásait a cégvagyon vélhetően fedezni fogja), de nem kíván tovább működni.
Érdekel