Családi kedvezmény külföldi munkavállalók részére

A módosítás

2025. év január 1-jétől a családi kedvezmény igénybevételét abból a szempontból korlátozták, hogy csak azok vehetik igénye, akik

• jogosultak magyarországi családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy
• jogosultak más EGT-tagállamban, Ukrajnában vagy Szerbiában a magyar családi pótléknak, rokkantsági járadéknak megfelelő ellátásra.

2024. december 31-ig a szabály bármely más államra vizsgálta ugyanezt, tehát ebben a viszonylatban szigorodik a kedvezmény igénybevételének szabálya.

Fontos kiemelni, hogy az új szabály sem foglalkozik az állampolgársággal, tulajdonképpen azt kell vizsgálni, hogy a családi pótlék jogosultságát megalapozó gyermekek hol laknak. A nagyon egyszerű megközelítés szerint, ha a gyermekek belföldi, ukrajnai, szerbiai vagy EGT-tagállambeli lakcímmel rendelkeznek, akkor a magyarországi jövedelemmel rendelkező személy igénybe tudja venni a kedvezményt.

Ukrajna sem korábban, sem 2025. január 1-jétől nem biztosít családi pótléknak vagy rokkantsági járadéknak megfeleltethető ellátást. Ennek ellenére 2024. évben és ennek megfelelően 2025. évben is az a NAV álláspontja, hogy kivételesen Ukrajna tekintetében a vizsgálatot úgy kell elvégezni, hogy az Ukrajnában lévő gyermeket, hozzátartozót képzeletben át kell helyezni Magyarországra, és ha így a családi pótlékra való jogosultság megáll, akkor jár a családi kedvezmény is. Hangsúlyozandó, hogy ezt semelyik másik országgal nem lehet eljátszani.

További feltételek

A változással együtt nem árt átismételni a családi kedvezmény igénybevételének további azon feltételeit, amikre külföldiek esetén gondolni kell.

Az egyik ilyen korlátozás az illetőség kérdése.

• Belföldi illetőség esetén bármely összegű, belföldi adókötelezettség alá eső jövedelemből igénybe vehető a családi adókedvezmény.
• Külföldi illetőség esetén viszont bejön a 75%-os szabály. E szabály értelmében a kedvezmény csak akkor jár, ha a nem önálló tevékenységből származó jövedelmének legalább 75%-át személyi jövedelemadó terhelje. Ezt a magánszemélynek igazolnia kell egy adóhatósági ellenőrzés alkalmával.

Az adójogi illetőséget kettős adóztatást elkerülő egyezmény, egyezmény hiányában az Szja tv. alapján kell megállapítani.

Illetőségtől függetlenül foglalkozni kell azzal a korlátozással is, miszerint, ha a magánszemélynek olyan belföldi jövedelme is van, ami külföldön is adóztatható, és ezen külföldön adóztatható jövedelméből a családi kedvezménnyel azonos kedvezményt külföldön is igénybe vett, akkor ebből a jövedelméből nem számolhat Szja tv. szerinti családi kedvezménnyel.

Továbbá még azzal is számolni kell, hogy amennyiben a külföldi illetőségű magánszemély csak az adóév egy részében szerez Magyarországon adóköteles jövedelmet, akkor a teljes adóévre nem veheti igénybe a családi kedvezményt, csak azokra a hónapokra, amikor összevont adóalapba tartozó adóköteles jövedelmet szerez. Tehát ebben az esetben nem számolhat a családi kedvezmény egész éves keretösszegével.

Esettanulmány

A jobb megértéshez vegyünk egy példát. Egy indiai állampolgár Magyarországon dolgozik 2022. óta, az adóügyi illetősége magyar. A házastársa és a gyermekei Indiából átköltöztek Szlovákiába 2025. február 2-án. A különféle tartózkodási, letelepedési engedélyezési folyamat 2025. július 23-án zárul, onnantól kezdve lesz jogosult a házastársa Szlovákiában családi pótléknak megfelelő ellátására a gyermekekre tekintettel.

2024. évben az indiai szabályok szerinti családi pótléknak megfelelő ellátást kapott házastársa a gyermekek után, azaz 2024. évre a családi kedvezményt a Magyarországon dolgozó indiai személy elszámolhatja.

A 2025. év január és június közötti időszakra még az indiai szabályok szerinti családi pótlékra jogosultak, ami viszont már az új szabályok szerinti kedvezményre nem jogosít. 2025. júliustól megnyílik a családi kedvezmény lehetősége a Magyarországon dolgozó indiai személynek, mivel az EGT-tagállamban jogosult családi pótléknak megfelelő ellátásra.