Szerzői jogdíj adózása

Felhasználási szerződés

Amennyiben a magánszemély önálló tevékenységet fejt ki, melynek eredményeként létrehoz egy szerzői jogi védelem alá eső alkotást, akkor a felhasználási szerződés alapján részére fizetett díj önálló tevékenységből származó bevételnek minősül. Ennek oka, hogy ilyen esetben nem csupán egy vagyoni jog gyakorlásának átengedése vagy átruházása történik, hiszen a magánszemély önálló tevékenységet fejtett ki, hogy a mű elkészüljön.

Ilyenről van szó, ha valaki saját szellemi tudását egy könyv vagy előadás formájában adja át, de lehet, hogy a létrehozott érték egy védjegy alatt álló szellemi tulajdon. Akár egy működési mechanizmus vagy egy védjegy.

Személyi jövedelemadó

Az Szja-törvény 16. § (1) bekezdése szerint önálló tevékenység minden olyan tevékenység, amelynek eredményeként a magánszemély bevételhez jut, és amely e törvény szerint nem tartozik a nem önálló tevékenység körébe. Az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben a magánszemély költséget számolhat el:
– tételes költségelszámolással, vagy
– 10%-os költséghányad levonásával.

Az Szja tv. 28. § (7) bekezdése szerint egyéb jövedelem a jog alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy a jogról való lemondás ellenében kapott bevételnek a jog, illetőleg az említett jogosultságok megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes szerzés esetében ideértve a megszerzéskor adóköteles bevételt is) a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást meghaladó része.

 Két eset lehetséges tehát:

1. Amennyiben pusztán egy vagyoni jog gyakorlásának átengedése vagy átruházása történik, akkor az egyéb jövedelemnek minősül, mellyel szemben a magánszemély elszámolhatja a jog megszerzésére fordított igazolt kiadásait, de a 10%-os költséghányad alkalmazására nincs lehetőség.
2. Ha a magánszemély jövedelme mögött egy olyan szerzői jogi védelem alá eső alkotás áll, mely a magánszemély önálló tevékenységének eredményeként jött létre, akkor az a magánszemélynél önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, mellyel szemben költséget számolhat el, és ez lehet a 10%-os költséghányad is.

A fizetendő adó természetesen 15%, amit a kifizetőnek le kell vonni, és az adóhatóság felé el kell vele számolnia.

Szociális hozzájárulási adó

Ha még nem a kivás cégek életébe kukkantunk bele, akkor mind az önálló tevékenységből származó jövedelmet, mind az egyéb jövedelmet 13%-os szociális hozzájárulási adó terheli.

A szocho esetében – ellentétben a társadalombiztosítási járulékkal – nem kell vizsgálni azt, hogy létrejön-e a biztosítási jogviszony. A szochót az adóelőleg-alap után meg kell fizetni.

Kisvállalati adó

A kiva egyik elemében, ugye, a szochót hivatott kiváltani.

A Kivatörvény 21. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kisvállalati adó adóalanya mentesül a szociális hozzájárulási adó bevallása és megfizetése alól. Amennyiben tehát a magánszemély önálló tevékenységből származó, vagy egyéb jövedelme olyan kifizetőtől származik, mely kiva hatálya alá tartozik, akkor a kifizető mentesül az őt terhelő szocho megfizetése alól.

Így első megközelítésben a megtakarítás annyi lenne, hogy a 13% szocho helyett a kiva csak 10%.

A megtakarítás azonban nem csak ez a 3%.

A Kivatörvény 20. § (2) bekezdése szerint a kiva alapját azon személyi jellegű ráfordítások képezik, amelyek a Tbj.-törvény szerint járulékalapot képeznek az adóévben.

Akkor ismét vegyük sorra az eseteket, immáron a járulékkötelezettség szempontjából:

• A felhasználási szerződés alapján fizetett díj abban az esetben képezi a kiva alapját, ha az adott jövedelem a Tbj. szabályai szerint járulékalapot képez.
• Abban az esetben, ha a magánszemély tagja a kifizető társaságnak, akkor vizsgálni kell, hogy ezt a jövedelmet a jogviszonyára tekintettel szerzi-e meg.
• Ha egy szerzői jogi védelem alatt álló mű hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a magánszemély közreműködésre is kötelezett, akkor a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.
• A szerzői jogi védelem alatt álló mű felhasználására irányuló felhasználási vagy hasznosítási szerződés (licenciaszerződés) alapján a felhasználás vagy hasznosítás jogának ellenértékeként kifizetett díj viszont a nem képezi a társadalombiztosítási járulék alapját.

Összegezve tehát, a szerzői díjas tevékenység két részre bontható: egyrészt a mű elkészítéséért járó díjra, másrészt a mű felhasználásáért járó díjra. A szabályok értelmében csak az előbbit, tehát a tényleges munkavégzés díját terhelheti járulékfizetési kötelezettség, a felhasználásért kifizetett összeget a Tbj. mentesíti a járulékfizetés alól.

A járulékköteles részre még egy szabályt figyelni kell. A biztosítási kötelezettség akkor áll be, ha a munkavégzésért kapott jövedelem eléri a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 30%-át, naptári napokra annak harmincadrészét. Ha ezt nem éri el – ami ezekben az esetekben azért ritka –, akkor nincs járulékkötelezettség.

És akkor a járulékkötelezettségen keresztül jutunk el arra, hogy kell-e kivát fizetni.

Mert ha a mű felhasználásáért járó díj, amely a Tbj. szerint nem képez járulékalapot, nem képezi a kiva alapját sem. A kiva hatálya alá tartozó kifizetőt tehát ezen díj után nem terheli sem szocho-, sem kivafizetési kötelezettség.