Bérek és béren kívüli juttatások az anyáknak járó kedvezmény tükrében

3 gyerekes anyák adózása

Őszintén mondom, egy kicsit az egoizmus is vezetett ennek számításakor, hiszen én is 3 gyermeket neveltem fel. Ők már felnőttek, családi kedvezmény nem jár utánuk, így az októbertől járó szja-mentesség szabad szemmel is jól látható előnyt hoz majd.

A 2025-ös év újdonsága tehát, hogy a 4 gyerekes anyák mellett a 3 gyermekesek is kedvezményezettek, igaz, csak októbertől.

2026-tól pedig sorra kerülnek majd a 2 gyerekes anyák is, de először csak a 40 év alattiak. 2027-től várhatóan tovább bővül ez a klub is, de az még olyan messze van, és addig még sok minden történik…

Bár írásunk célja a különböző adózási szabállyal bíró munkavállalók juttatásainak összehasonlítása, kezdjük mégis ennek az új szabálynak a tisztázásával.

Meglepő módon egyelőre nem az Szja-törvény, hanem a 2025. évi XV. törvény szól a 3 gyermeket nevelő anyák kedvezményéről.

Három gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel

a) családi pótlékra jogosult, vagy

b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága legalább 12 éven keresztül fennállt,

és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma 3.

Tisztázza a jogszabály azt is, hogy beleszámít a létszámba az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.

Ebben egyébként nincs meglepetés, a négygyerekes anyáknál már ismerjük ezt a megközelítést.

Az szja-mentességnek – szemben a 25 év alattiak jövedelmével – nincs felső határa, viszont nem minden jövedelemre lehet alkalmazni. Nem jár kedvezmény a külön adózó jövedelmekre (pl. osztalék vagy árfolyamnyereség), és bizonyos összevonandó jövedelmekre sem (pl. végkielégítés).

A munkabérre vagy a munkabérként adózó jövedelmekre tehát esetükben nem kell számolni szja-val. Nézzük tehát, hogy a munkavállalóink után hogyan alakulnak az adóterhek.

Bérek adózása

A munkáltatónak 13% szochót vagy 10% kivát kell fizetni, míg a bérből 15% személyi jövedelemadó és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra.

A nyugdíjasok esetében a tb-járulék nem kerül levonásra, hiszen ők már a munkaviszonyukban nem biztosítottak. A 25 év alatti munkavállalók és a 25-30 év közötti fiatal anyák esetében jellemzően a személyi jövedelemadó levonása marad el, mert egy bizonyos mértékig adómentességet kaptak. Ez a mérték 2025-ben a megelőző év júliusában közzétett nemzetgazdasági szintű átlagkereset, egészen pontosan 656 785 Ft havonta.

Ennek következtében:

• egy nyugdíjas munkavállaló nettó bére a bruttó bérének 85%-a,
• egy legalább 3 gyermekes, jelenleg már nyugdíjas anya nettó bére a bruttó bérének 100%-a,
• egy 25 év alatti munkavállaló nettó bére a bruttó bérének 81,5%-a (havonta 656 785 Ft-ig),
• egy 25 és 30 év közötti fiatal anya nettó bére a bruttó bérének 81,5%-a (havonta 656 785 Ft-ig),
• egy legalább 3 gyermekes anya nettó bére a bruttó bérének 81,5%-a,
• kedvezmények nélkül a munkavállaló nettó bére a bruttó bérének 66,5%-a.

Természetesen a nettó bér még lehet több annál a dolgozónál, akinek van családi kedvezménye, két éven belül kötött házasságot vagy betegség miatt kedvezménye.

A munkáltató által fizetendő adó sem egységes, itt azonban teljes mentességgel csak a nyugdíjasok után tudunk számolni.

A többiek – beleértve az egyébként szja-kedvezménnyel érintett munkavállalókat is – után a munkáltatónak 13% szochót vagy 10% kivát kell fizetni attól függően, hogy milyen adózási rendszert választottak.

A kifizetőt terhelő adóknál is lehetnek további kedvezmények, ha a dolgozó a munkaerőpiacra visszatér, de általánosságban ezzel most nem számolunk.

És persze az is igaz, hogy ha a fiatal anya a gyermeke megszületése után fizetés nélküli szabadságon van, akkor részére most éppen semmilyen bér nem kerül a munkáltatótól kifizetésre, mindössze a csed és a gyed összegére érvényesítheti az szja-kedvezményt.

Szóval nagyon sokismeretlenes a képlet, mégis nézzük meg, kinél éri meg inkább béren kívüli juttatást adni mint bért.

Béren kívüli juttatások adózása

A béren kívüli juttatásokra általánosságban elmondható, hogy az adója a kifizető terhe. A juttatás értéke után meg kell fizetni a 15%-os szja-t és a 13% szochót, vagy a 10%-os kivát.

Fontos, hogy a nyugdíjasok esetében – biztosítottság hiányába – a bérek után a kifizető mentesül a 13%-os szocho vagy a 10%-os kiva fizetése alól, de ez nem igaz a béren kívüli juttatások esetében. Azt a kifizetőnek akkor is meg kell fizetni, ha a juttatásban részesülő nyugdíjas.

A fiatalok és gyermekesek esetében meg pont a személyi jövedelemadó lenne a kérdés. Mert ők az alól kaptak mentességet. A mentesség azonban a bérükből levonásra kerülő szja-ra vonatkozik, amit összevonandó jövedelemként szereznek meg. A béren kívüli juttatások után a kifizetőt terhelő szja-t meg kell fizetni.

Hogyan is alakul akkor az adóteher, ha, mondjuk, a dolgozónak nettó 450 ezer forintnyi juttatást szeretnénk adni? Adjuk ezt béren kívüli juttatás formájában SZÉP-kártyán keresztül, vagy inkább adjuk oda bérként?

A két adózási rendszer miatt két táblázatban foglaljuk össze a variációkat.

Láthatjuk, a nyugdíjasok esetében a bérnek olyan alacsony az adóterhe, hogy ott mindenképpen ezt kell választani.

Az igazi Jolly Joker pedig az a nyugdíjas munkavállaló, aki legalább 3 gyerekes anya.

Nála se tb-járulék, se szja nem terheli a munkabérét. És a kifizető sem fizet utánuk semmit.

Minden más esetben még olcsóbb a béren kívüli juttatás, így amíg az értékhatár engedi, addig azt használjuk ki.

Egyes meghatározott juttatás

Az előbbiek mintájára nézzük meg, hogy a béren kívüli juttatásnál ugyan már drágább, de még mindig kedvezőbb adózás mellett adható egyes meghatározott juttatás melyik csoportnál milyen adóelőnyt hoz.

Egyes meghatározott juttatásnak az Szja-törvény szerint több elem is megfelel, de széles körben az merül fel, hogy mennyit kell adózni, ha a SZÉP-kártyákra a keretösszegen felül is utalunk.

Az természetesen itt is igaz, hogy sem a nyugdíjasok esetében a szochót, sem a fiatalok esetében az szja-t nem tudjuk megspórolni. Ezekre a mentesség nem vonatkozik.

Azt is tudjuk, hogy az egyes meghatározott juttatások esetében az adóalapot (a kivaalap kivételével) 1,18-szoros adóalap-eltérítéssel kell meghatároznunk.

Hogyan alakul akkor az adóterhelés? Az előbbiek alapján itt is nettó 450 ezer forinttal számolok, de itt már természetesen ilyen korlát nincs. Ha a SZÉP-kártyára évente 450 ezer forint feletti összeget utalunk, akkor az már értékhatár nélkül egyes meghatározott juttatásnak minősül.

Az adóelőny tehát csekélyebb, mint a béren kívüli juttatások esetében, de a nyugdíjasokon kívül még mindig ez a jobb megoldás.

És természetesen a 3 gyerekes nyugdíjas munkavállalók itt is viszik az első helyet.

Jövedelemként adózó juttatások

Vannak olyan esetek, amikor a dolgozót olyan juttatásban részestjük, aminek adózása a jogviszonyra tekintettel történik. Ilyen lehet például egy adóköteles biztosítás, vagy egy olyan juttatás, amely nem fér bele sem a béren kívüli, sem az egyes meghatározott juttatások kategóriájába, és a juttatásban részesülő személye egyértelműen beazonosítható.

Vajon ezekre a juttatásokra vonatkozik-e a bérekhez is járó adómentesség? Vagy itt is az a szabály, hogy miután ez nem jövedelem, hanem juttatás az adómentességek nem vonatkoznak rá?

A válasz abban rejlik, hogy ezek a juttatások a jogviszonynak megfelelően adóznak, így azokat az adókat kell utánuk megfizetni, amiket a bér esetében.

Egy nyugdíjas munkavállaló esetében tehát csak szja-t kell levonni, és a kifizetőnek erre sem kell megfizetni a szochót. Ha legalább 3 gyerekesnek minősül, akkor még azt sem.

Az szja-kedvezménnyel érintett fiatal munkavállalók esetében pedig érvényesíteni lehet az szja-mentességet, hiszen ez a juttatás végül az összevonandó jövedelem része lesz. Persze csak akkor, ha a keresete ezzel együtt sem haladja meg az értékhatárt.

Mert ha a fiatal munkavállaló keresete ezzel meghaladja a 2025-re érvényes, adómentes határt, akkor onnantól már szja-t is kell levonni.