Gazdaságátadás családi gazdaságok esetén

Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna| 2025. október |Előfizetői cikk |#áfa#szja
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Külön törvény szabályozza a polgárjogi részét, de vannak speciális rendelkezések adózásban is. Szja, áfa kérdéssekkel foglalkozok.

A kevésbé ismert lehetőség

A gazdaságok átadását szabályozó törvény már közel két éves, de mindaddig, amíg ehhez támogatás nem társult, nem nagyon volt érdeklődés. Az idén meghirdetett pályázat hirtelen felpörgette az érdeklődést adózásban is. És bizony van is miről beszélni, mert a szabályozás valóban hézagos itt-ott.

Elsőként oszlassuk el azt az elképzelést, hogy a gazdaság átadása garantáltan adó- és illetékmentesen lebonyolítható, sajnos ettől bonyolultabb a helyzet.

Az első gondot adózási szempontból az okozza, hogy a gazdaságátadási szerződés sok változót tartalmazhat, ami a lehetséges adózási kimenetek számát is emeli. Alapvetően az adózás az határozza meg, hogy ingyenes vagy ellenértékes átadásról van szó. (Várhatóan a szerződések túlnyomó része ellenértékes lesz.). Továbbá érdemes külön alfejezetben megtárgyalni, hogy a gazdaságot átadó személyt az utólag folyósított támogatások, a nála megmaradó eszközök, készletek tekintetében milyen kötelezettségek terhelik.

1. Gazdaság átadása ajándékozási szerződés keretében

1.1. Személyi jövedelemadó

Az adókötelezettségek szempontjából a személyi jövedelemadó legkritikusabb pont. A Szja tv. 7. § (1) bekezdés t) pontja szerint nem bevétel a gazdaság átadójánál a gazdaság átadása során ellenértékként befolyt összeg. Ingyenes átadásnál nulla forint az ellenérték tehát ez a szabály üres járat, nem bevétel.

A Szja tv. 2. számú, illetve egyéni vállalkozók esetén 10. számú melléklete viszont az mondja, hogy a költségként elszámolt kis értékű tárgyi eszközök és a készletek, anyagok, áruk mesterséges bevételként veendők figyelembe, ha azokat ingyenesen átadja. Ez a bevételi kategória nem tekinthető ellenértéknek, egy bevételt növelő tételről beszélünk, amire az előbbi bekezdésben említett 7. § (1) bekezdés t) pontja nem húzható rá. És ez innentől kezdve nagy gond, hiszen az el nem adott megtermelt termény, a bevásárolt műtrágya, gázolaj mind-mind bevételként jelenik meg a gazdaság átadójánál. Ráadásul ezzel párhuzamosan nem ’teremtődik’ költség a gazdaságot átvevő személynél. Az átvett, majd eladott termény bevételként fog jelentkezni, szerzési érték nélkül.

A nem kis értékű tárgyi eszközökkel az átadónál nincsen gond, azok ingyenes átadása a Szja tv. szerint nem képeznek bevételt. Az átvevőnél viszont jelentkezhet az a gond, hogy értékcsökkenést egyáltalán nem számolhat el rá: se az átadónál el nem számolt értékcsökkenést, sem az átadási szerződésben rögzített piaci érték alapján kalkulált értékcsökkenést nem számolhat el.

1.2. Általános forgalmi adó

Ezzel az adónemmel nincsen gond, az Áfa tv. már korábban jól kiépítette hidat, ami az eszközöket, a készleteket át tudja vezetni adómentesen az átadótól az átvevőig. Tehát alapesetben az átadott eszközök, készletek után nem kell áfát fizetnie az átadónak.

Természetesen az áfánál figyelni kell arra, hogy az adómentes átörökítés csak akkor működik, ha az átadó és az átvevő is áfakörös adóalany.

Ha az átadó alanyi adómentes volt, akkor eleve nincs gond, mivel levonható áfával nem érintett eszközöket ad át, fel sem merül a megszűnési szabály miatt áfafizetés az átadónál.

Ha az átadó áfás és az átvevő alanyi adómentes (és/vagy kompfeláras), akkor az átadónak a megszűnési szabályok alapján minden olyan eszközére, készletére meg kell fizetnie az adót, aminek beszerzésekor vagy előállításával összefüggésben áfát vont le. Az áfa alapja az átadáskori szokásos piaci érték.

Számlakiállítási kötelezettség nincs, ha az Áfa tv. szerinti mentesítés működik.

1.3. Illeték

Illeték tekintetében mentesítő szabály van az átadásra, tehát sem az ingatlanokra, sem az ingóságokra tekintettel nem kell az átvevőnek illetéket fizetnie.

A vagyonszerzés bejelentésének kötelezettsége alól viszont nem mentesül az átvevő, azaz ingóságok esetén az ajánlott AVBA nyomtatványt be kell adnia, míg ingatlan (és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog) esetén a B400E-t kell beadni.

2.      Gazdaság átadása visszterhes ügylet keretében

2.1. Személyi jövedelemadó

Az ajándékozásnál leírt Szja tv. 7. § (1) bekezdés t) pontja szerinti mentesítő szabály itt működik, azaz az átvevő által a tárgyi eszközért, vagyoni értékű jogért, készletért fizetett ellenérték – felső határra tekintet nélkül – nem bevétel (azaz adómentes) az átadónál.

2.2. Általános forgalmi adó

Az ajándékozásnál leírtak az irányadóak ebben az esetben is.

2.3. Illeték

A visszaterhes vagyonátruházás tárgyát képező vagyontárgyak tekintetében is rendezi az Itv. a mentesítést.

Bejelentési kötelezettség ebben az esetben is van: az visszterhes vagyonátruházás tárgyát képező ingóságok (kivéve gépjármű, mivel azt az okmányirodában kell rendezni) esetén a VVBA nyomtatvány, míg ingatlan (és ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog) esetén a B400E-t kell beadni.

3.      Az átadó további teendői

Az átadónál az átadással nem érnek véget az adóügyi teendők, melyekből az eddig felmerült esetköröket vesszük sorra, adónemenként bontásban.

3.1. Személyi jövedelemadó

Az adókötelezettség megállapításához elsőként az kell rögzíteni, hogy mi az őstermelői vagy egyéni vállalkozói tevékenység befejezésének időpontja. Egyéni vállalkozóként a vállalkozói nyilvántartásból való törlés, őstermelőként pedig a NÉBIH nyilvántartásból való törlés időpontja az irányadó adózási szempontból.

A Szja tv. általános érvénnyel mondja ki, hogy mind az egyéni vállalkozó, mind az őstermelő esetén igaz, hogy a tevékenység megszűnését követően, de még a követő év május 20-ig tényleges befolyt bevétel az adott tevékenység bevételének minősül a megszűnése éve december 31. napjával. Tehát 2025. évközi megszűnés esetén 2026. május 20-ig befolyt bevételeket 2025. december 31. napra kell bevételként figyelembe venni.

Támogatás folyósítása esetén, ha őstermelőről van szó, és ez előbbi időpontig megkapja az összeget, akkor azt őstermelőként szerzett, azaz adómentes bevételnek kell tekinteni. Egyéni vállalkozó esetén vállalkozási bevétel lesz december 31. nappal. Ha támogatás folyósítása kicsúszik a május 20-ai dátumból, akkor azt önálló tevékenységből származó bevételnek kell tekinteni. Mivel itt már költség nem nagyon lesz, a 10%-os költséghányaddal lehet még csökkenteni a bevételt. A magánszemély az így megállapított jövedelem után 15% személyi jövedelemadót fizet. Egyébként a támogatást ebben az esetben szocho is terheli, de annak rendezése már a kifizető dolga (lenne).

A támogatáshoz hasonlóan kezelendő az átvevő részére át nem adott kintlevőségek kezelése. Ha a vevő a megszűnést követő év május 20-áig fizet, akkor az még őstermelői, egyéni vállalkozói bevétel december 31. nappal, egyébként pedig önálló tevékenységből származó bevétel lesz.

Az átadónál maradhat még kis értékű tárgyi eszköz és készlet is, melyeket nem selejtezett le. Ezen ingóságokra tekintettel a megszűnés időpontjára tekintettel meg kell növelni a bevételeket, tekintettel arra, hogy ezeket korábban költségként elszámolta. Az ingóságok későbbi értékesítése esetén az ingó vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmaznia, azzal, hogy beszerzési árat – már amennyiben a beszerzésről szóló bizonylat még rendelkezésre áll – szembeállíthaja a bevétellel.

Az átadónál maradó nem kis értékű tárgyi eszközzel nem kell növelni a bevételeket. Ha ezeket később értékesíti, akkor ingó, ingatlan értékesítés bevétel jogcímen számolja el azzal, hogy a már elszámolt értékcsökkenési leírással csökkentett összeget lehet szerzési értékként figyelembe venni.

3.2. Általános forgalmi adó

Az át nem adott készletek, termények, tárgyi eszközök tekintetében a megszűnésre vonatkozóan adófizetési kötelezettség állhat be. Tehát azt kell megvizsgálni, hogy volt-e a felsorolt eszközök között olyan, melynek beszerzésekor vagy előállításakor áfát vont le a termelő. Ha igen, akkor ezen eszközök, készletek megszűnéskori piaci ára után áfát kell fizetnie.

Figyelemmel kell arra is lenni, hogy a megszűnés időpontja nem feltétlenül ugyanaz a dátum, mint a személyi jövedelemadóban. Itt azt kell vizsgálni, hogy az adószámát mely nappal törli a NAV. Őstermelő esetén ezt a napot az őstermelő jelöli be a 25T101-es nyomtatványon, egyéni vállalkozó esetén pedig a vállalkozói nyilvántartásból való törlés időpontja az irányadó.

Itt érdemes szót ejteni a selejtezésről. Amennyiben a termelő az adóalanyiság időszaka alatt (azaz az adószáma törlését megelőzően) selejtezést hajt végre, akkor maga a selejtezés nem von maga után áfafizetési kötelezettséget – akkor sem, ha olyan eszközről van szó, melynek beszerzésekor levonta az adót. A selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, célszerű fotóval is alátámasztani az eszköz állapotát, és ezt a dokumentumot elévülési ideig meg kell őrizni.

4. Konklúzió

A gazdaságátadási szerződéssel összefüggésben jelentkezhetnek még további kérdések is. Például az életjáradék fejében történő gazdaságátadás személyi jövedelemadó tekintetében feladja a leckét. A gazdaságátadást szabályozó törvény átmeneti együttműködés lehetőségét is felvázolja, melyhez az adókötelezettségek hozzáillesztése egyáltalán nem könnyű folyamat.

Azt biztosan ki lehet jelenteni, hogy az átadás adózásával foglalkozó személynek a szerződésből kell kiindulnia, ennek ismerete hiányában képtelenség az adókötelezettségeket megállapítani.

További cikkek

áfacégautóadó
2024. november |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

Milyen szempontokat mérlegeljen az a vállalkozás, amely kisbuszok bérbeadásával kíván a jövőben foglalkozni? Több adónem tekintetében is képben kell lenni: áfa, cégautóadó, súlyadó, illeték.

Érdekel
áfa
2026. május |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Sok cikket találsz a témában, de mindegyik másért lehet hasznos. A lakások bővítésének bizonyos esetei beletartoznak a kedvező adókulcsba, ehhez viszont a csillagok együttállására van szükség. Ráadásul a jogértelmezés ezen a területen elég képlékeny. Néhány eset mentén felépítjük ezt a feltételrendszert.

Érdekel