Egyszerűsített foglalkoztatás

Éves 120 napos korlát – a munkavállalóra vonatkozóan

Korábban az volt a szabály, hogy minden munkáltató külön vizsgálta a rendelkezésére álló keretet, ami anno 90 nap volt. Az éves keret most 120 nap, viszont ezt már a munkavállalóra vonatkozóan kell vizsgálni.

Azaz, ha egy dolgozó egy munkáltatónál bejelentésre kerül, mondjuk, 100 napra, akkor egy másik munkáltató már csak 20 napra tudja őt bejelenteni.

Ha a munkáltató a bejelentéssel a keretet túllépi, a NAV automatikusan visszautasítja a bejelentést, és véget ér a kedvezményes közteherrel való foglalkoztatás lehetősége.

Már korábbi előadásokon is kérdés volt, hogy a NAV programja hogyan számolja a 120 napot az előre bejelentett foglalkoztatások esetén. Az a helyzet, hogy a program a benyújtott bejelentések (és törlések) alapján számol, vagyis a jövőbeli időpontra történő bejelentéseket is már figyelembe veszi, ha pedig törlik az adott bejelentést, akkor ezekkel a napokkal a keret újra növekszik.

Ha például a foglalkoztató most bejelent valakit októberre, összesen 20 nap alkalmi munkára, akkor egy másik foglalkoztató már azt fogja látni, hogy csak 100 nap maradt az adott munkavállaló keretéből. Ha ezt a 20 nap foglalkoztatási bejelentést később – a megfelelő határidőt tartva – visszavonják, akkor újra 120 nap lesz a keret.

Így akár az is lehet, hogy ha egy cég egy munkavállalót egész évre (mind a 120 napra) efósan szeretné foglalkoztatni, akkor már január elején bejelenti egész évre, mondjuk, minden hónapban 10 napra. Ezzel lefoglalja a 120 napot, másnak már nem lesz lehetősége bejelentést tenni.

Amennyiben nem tudja előre pontosan a foglalkoztatás napjainak számát, akkor még tud élni a törlés lehetőségével, ezzel felszabadulnak napok, amikre lefoglalhatja a pontos napokat. Gyorsnak és tudatosnak kell lenni, de ha ez a rendszer nem változik, akkor működőképes.

Elektronikus ellenőrzés a NAV‑nál

Gyakorlatilag tisztáztuk az új rendszer lényegét, ami mögött tehát egy NAV-os ellenőrző rendszer áll. Ez persze nem újdonság, mert eddig is volt, hogy a bejelentés visszautasításra került, ha, mondjuk, az 5 napos időtartamot túlléptük.

Az új rendszerre azért van szükség, mert most már nem vagyunk képesek a saját nyilvántartásunkból az ellenőrzést elvégezni, az a többi cég bejelentésétől is függ. Ezért kell a központi ellenőrzés.

Persze a bejelentés előtt a munkáltató is le tudja ellenőrizni (megjegyzem, érdemes is) a munkavállaló adataival (adóazonosító, taj, név), hogy hány efonapja van már a tényleges évben.

Közteher emelkedése

Ez még 2025. február 1‑jétől emelkedett, de nézzük, mibe is kerül egy nap a munkáltatónak.

A fizetendő közterhet száz forintra kerekítve kell megfizetni, ami a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként:

• mezőgazdasági és turisztikai idénymunkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 0,75%-a, azaz 2200 forint,
• alkalmi munkánál a hónap első napján érvényes minimálbér 1,5%-a, azaz 4400 forint,
• filmipari statiszta alkalmi munkájánál a hónap első napján érvényes minimálbér 3%-a, azaz 8700 forint.

Kivétel 2026‑tól a mezőgazdasági idénymunka

És az eddig ismert utolsó módosítás majd 2026-tól lép hatályba.

Jövő év január 1-jétől a mezőgazdasági idénymunka esetén a korábbi 120 napot + 90 nappal lehet bővíteni.

Ez komoly könnyítést jelent majd a mezőgazdasági szektor számára, amely szezonálisan jelentős munkaerőigénnyel rendelkezik. Viszont ennek ára is van.

Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke a hatályos szabályok alapján mezőgazdasági idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként a minimálbér 0,75%-a, majd a 2026. évi módosítások eredményeképpen a mezőgazdasági idénymunka első 120 napját követő további 90 napjára a minimálbér 1,125%-ával kell kalkulálni.

Ennek pontos mértékét, ugye, még nem tudjuk, mert a 2026-os minimálbér alapján kell számolni, de az biztos, hogy ez a normál mértékhez képest 50%-kal lesz drágább.