Az efós foglalkoztatás szabályai 2025. január 1-től nem változnak, a minimálbér változásával azonban újraszámoljuk a keretösszegeket és az értékhatárokat. Szerencsére most nem kell decemberi módosítással számolni, januártól azonban életbe lépnek a változások. Ami viszont nagyon friss: egy benyújtott törvényjavaslat szerint február 1-től további változások lesznek.
Egyszerűsített foglalkoztatás 2025
Kormányrendelet a minimálbérről
Idén is kormányrendelet szabályozza a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum összegét.
A korábbiaknak megfelelően tehát most is két típusú „minimálbért” kell megkülönböztetni:
- a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére fizetendő bér (továbbiakban garantált bérminimumként nevezzük), illetve
- a fenti elvárást nem teljesítő munkakörökben foglalkoztatott munkavállaló részére fizetendő bér (továbbiakban minimálbérnek nevezzük).
A minimálisan fizetendő bérek 2025-től a következőképpen alakulnak:
| Minimálbér | Garantált bérminimum | |
| Havibér | 290 800 Ft | 348 800 Ft |
| Heti bér | 66 860 Ft | 80 190 Ft |
| Napibér | 13 380 Ft | 16 040 Ft |
| Órabér | 1 672 Ft | 2 005 Ft |
Az Efotörvény
Az efós rendszer lényegében a napi bejelentéseken alapul, de természetesen figyelembe kell venni a ledolgozott órákat, és a bért ez alapján kell megállapítani. Mindezt kiegészítjük azzal, hogy az Efotörvényben van még egy speciális szabály.
A 4. § 1. a) bekezdése alapján az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.
2025-ben a minimálisan fizetendő órabér egy szakképesítést nem igénylő munkakör esetén 1421 Ft (1672 × 85%), míg a szakképesítettek óránként legalább 1744 Ft-ot (2005 × 87%) kell, hogy kapjanak.
Az Efotörvényben egy másik szabály is van, ami a minimálbérhez kötött. Ez pedig a napi közteher mértéke. Az nem változott, hogy a közteher minden bejelentett nap után fizetendő, függetlenül attól, hogy a dolgozó hány órát dolgozott.
Ha egy nap a dolgozó csak 1 órát dolgozik, akkor is ugyanakkora a közteher, mintha 12 órát dolgozott volna.
Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke 2025. január 1-től a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként
a) a 7. § (2) bekezdés a) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 0,5%-a,
b) a 7. § (2) bekezdés b) pontja esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 1%-a,
c) a filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása esetén a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér 3%-a.
A frissen benyújtott törvényjavaslat szerint a közteher mértéke február 1-jétől tovább emelkedik.
Nézzük táblázatban a 2025-ös számokat:
| 2025. január 1-től | 2025. február 1-től | |||
| Közteher mértéke a minimálbér arányában | Az adó összege | Közteher mértéke a minimálbér arányában | Az adó összege | |
| Mezőgazdasági és turisztikai idénymunka | 0,5% | 1500 Ft | 0,75% | 2200 Ft |
| Alkalmi munka | 1,0% | 2900 Ft | 1,5% | 4400 Ft |
| Filmipari statiszta | 3,0% | 8700 Ft | 3,0% | 8700 Ft |
A törvényjavaslat a foglalkoztatás időtartamában is tesz módosítást, ami komoly korlátozást fog jelenteni a cégeknek. Egy következő cikkben elemezzük és értelmezzük a módosítást.
Mentesített keretösszeg
Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem a magánszemélyeknél a mentesített keretösszegig szja-mentes. A felette levő rész után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni.
Az Efotörvény 9. § (2) bekezdése szerint nem kell jövedelmet megállapítani abban az esetben, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétel nem haladja meg az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján hatályos minimálbér vagy a garantált bérminimum napibérként meghatározott összege 130%-át.
Ezt nevezzük mentesített keretösszegnek.
Az igaz, hogy a mentesített részt éves szinten kell megállapítani, de már a napi kifizetéskor is figyelembe szokták venni a munkáltatók a határértéket. Ez naponta tehát így alakul:
| Adómentes rész | 2025.
január 1-jétől |
|
| Szakképesítés hiányában | 130% | 17 394 Ft |
| Szakképesítést igénylő napokra | 130% | 20 852 Ft |
És csak a teljesség kedvéért, tehát a 2025 egész évére a mentesített keretösszeget így határozzuk meg:
Szakképesítést nem igénylő munkára bejelentett napok száma × 13 380 × 130%
+ Szakképesítést igénylő munkára bejelentett napok száma × 16 040 × 130%
Mentesített keretösszeg
Amennyiben a magánszemély az egész évben, összesen, egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme ezt a keretösszeget nem haladja meg, a jövedelmet a bevallásban sem kell feltüntetni. Ha pedig meghaladja, akkor a felette levő részt be kell vallani, és 15% személyi jövedelemadót kell utána fizetni.
Elismert költség
Evezzünk át egy újabb területre. Az efósokkal kapcsolatban van egy olyan korlát is, hogy a részükre kifizetett munkabért mikor lehet elismert költségként elszámolni.
Ez pedig vonatkozik mind az egyéni, mind a társas vállalkozásokra.
Az Szja törvény 3. számú melléklet V. fejezetének 12. pontja szerint a jövedelem megállapításakor költségként nem vehető figyelembe az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban, az egynapi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés.
A Taotörvény 3. számú melléklet A) fejezetének 14. pontja szerint nem elismert költség „az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által az egynapi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér a külön jogszabály szerinti kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) napibérként meghatározott összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés”.
A Kivatörvény 20. § (3) bekezdése szerint „az adóalap megállapításakor növelő tételként kell figyelembe venni… a Tao tv. 3. számú melléklet A) részében meghatározott, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségeket, ráfordításokat”.
A szabályok itt tehát teljesen egyformák:
- költségként elismert rész a minimálbér kétszerese,
- mindezt nem éves, hanem napi szinten kell vizsgálni,
- a minimálbér az irányadó a szakképesített napokra is.
Az elismert költségként elszámolható rész 2025-ben, naponta tehát a 13 380 Ft kétszerese, azaz 26 760 Ft.
További cikkek
Be nem jelentett alkalmazott: mi a teendő?
Most arról fogunk írni, ha megtörtént a baj. A be nem jelentett alkalmazottakra tekintettel a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is bírságolhat, és emellett ez a hatóság kötelezi a munkáltatót, hogy jelentse be legalább 30 napra visszamenőleg az alkalmazottat. Ez utóbbi bejelentéshez kapcsolódóan számos kérdés felmerül, mint például mennyi bér után kell közterhet fizetni, ha egyszerűsített foglalkoztatás is volt ebben az időszakban, akkor ezeket a napokat hogyan kell kezelni, a dolgozónak kifizetett nettó bért utólag lehet-e/kell-e módosítani.
Érdekel
Borravaló kezelése személyi jövedelem- adóban és áfában
A borravalót be kell-e ütni a pénztárgépbe? Számlás vásárlásnál hogyan kell kezelni? Hogyan kezeljük a bankkártyával adott borravalót? A borravaló adójogi kezelésének a kérdése mindig is forró téma, mivel általában olyan vállalkozásoknak adják, mely vállalkozásokat gyakran látogat az adóhatóság helyszíni ellenőrzési területe. Leginkább a vendéglátásban, a szépségiparban dolgozó vállalkozásokra, továbbá a taxisokra kell itt gondolni.
Érdekel