Göngyöleg áfa kérdése

Mi az a göngyöleg?

A téma szempontjából a legfontosabb kérdés annak eldöntése, hogy az Áfa tv. mit tekint göngyölegnek, azaz betétdíjas terméknek.

Az Áfa tv. külön nem határozza meg a betétdíjas termék fogalmát. Ebből pedig az következik, hogy a betétdíjas termék fogalmát a köznapi értelemben kell tekinteni, amely fogalomba beletartozik minden eset, amikor értékesítéskor a göngyöleg tekintetében díjat számítanak fel, amit a göngyöleg visszaváltásakor visszatérítenek.

E megítélés szempontjából nincs súlya annak, hogy az adott göngyöleg a betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet értelmében betétdíjas terméknek minősül-e vagy sem. (Megjegyzem, a NAV nem mindig gondolta ezt így, volt olyan időszak, amikor ragaszkodott az előbbi rendelet szerinti fogalomhoz.)
Teljesülnie kell azonban annak a kitételnek, hogy a betétdíjért fizetett összeget kell visszafizetni ahhoz, hogy betétdíjas termékről beszéljünk.

A kereskedelmi gyakorlatban előfordul, hogy kevesebbet fizetnek vissza, és ebben az esetben nem beszélhetünk betétdíjas termékről.

Áfaszabályok, ha betétdíjas terméknek minősül

A göngyöleg értékesítését a számlán minden esetben külön soron kell hozni a hozzá tartozó adóalappal és összeggel együtt, tehát termékértékesítésként kezelendő.

Amikor a vevő a göngyöleget visszahozza, akkor a korábbi göngyölegszámla módosítására van szükség, melynek többféle szabályos módja is van:

• Pontosan azt a számlát vagy azokat a számlákat módosítom egyenként, melyeken a visszahozott göngyölegek szerepelnek.
• A göngyölegek eladásáról szóló számlát vagy számlákat sztornírozom, és új számlákat állítok ki göngyöleg nélkül vagy a csökkentett göngyölegmennyiségnek megfelelően.
• Több számlát érintő göngyöleg esetén csoportos helyesbítő számlát állítok ki, mely számlában az összes előzményszámla hivatkozását feltüntetem, és azt is nevesítem, hogy mely előzményszámlához mekkora adóalap-csökkenés tartozik.
• Ha csak egy- vagy néhány fajta göngyölegről van szó, akkor az a megoldás is jó, hogy az időben legkésőbbi, göngyöleget tartalmazó számlán szereplő mennyiséget csökkentem le a visszahozott göngyöleg mennyiségével, függetlenül attól, hogy ténylegesen azt a göngyöleget hozta vissza vagy sem. Amennyiben a módosítani kívánt számlán szereplő mennyiségtől több göngyöleget hozott vissza a vevő, akkor időrendben visszafelé a soron következő, göngyöleget tartalmazó számla módosításával folytatom, mindaddig, amíg a visszahozott göngyöleg mennyiségét jóvá nem tudom írni. Mindezt a megoldást kombinálhatom azzal, hogy csoportos helyesbítő számlát állítok ki.
• Ha a göngyöleg eladásáról csak nyugta készült, akkor a visszavételéről önálló, Áfa tv. rendszerében számlának nem minősülő bizonylatot állítok ki.

Mindegyik szabályos, számlával kísért megoldás azt eredményezi, hogy a vevő a módosító számlákat be tudja tenni a 2365-ös bevallás M lapjának 02-K lapjára.

A gyakorlatban azonban sűrűn előfordul, hogy a göngyöleg visszavételét nem megfelelően kíséri le az eladó, azaz az előző felsorolástól eltérő megoldást választ. Például nem történik hivatkozás a korábbi számlákra, vagy csoportos helyesbítő számla esetén az egyes korábbi számlák összegszerű változását nem tünteti fel. Sajnos az ilyen tartalmi hibákkal rendelkező számlákat az online számla rendszere nem utasítja vissza.

A vevő viszont nem minden esetben tudja ezeket a módosító számlákat a bevallás M-es lapjára felvinni.
Ha hiányzik az előzményszámlára hivatkozás, akkor a vevő helyesen, a hiányos adattartalmú, és ebből következően számlával egy tekintet alá eső okiratnak nem minősülő bizonylatról nem szolgáltat adatot az M-es lap 02-K lapján. Ezzel együtt a kapcsolódó adókötelezettség-növekedést a 2365-ös bevallás 01-es lap 31. sorába beírja.

Amennyiben a csoportos helyesbítő számlán a hivatkozott előzményszámlák összegszerű változása nem szerepel, akkor a vevő ezt a számlát már szerepeltetheti a 02-K lapon, viszont az összegszerű változásokat már maga fogja kimunkálni. Megfelelő módszer lehet, ha az egyes számlák végösszege arányában osztja fel a visszavitt göngyölegre eső adóalapot.

Áfaszabályok, ha nem betétdíjas terméknek minősül

Nem beszélhetünk az Áfa tv. rendszerében vett betétdíjas termékről, ha az eredeti betétdíj összegétől kevesebbet fizet vissza az eladó. Például a göngyöleg elhasználódására vagy más, jobban lehasznált göngyöleg visszavételére hivatkoznak ebben az esetben az eladók.

Adójogi szempontból ez a gyakorlat nem kifogásolható, viszont eltérő adókötelezettségek csatlakoznak hozzá.

Az eladás tekintetében semmilyen követelmény nincs arra vonatkozóan, hogy külön soron szerepeljen a göngyöleg, a kereskedelmi gyakorlat viszont ezt megköveteli, mivel valószínűleg a vevő ezzel tudja bizonyítani, hogy hány darabot vett az adott göngyölegből.

A visszaváltás ebben az esetben egy újabb értékesítést jelent, azaz a vevő adja a göngyöleget az eladónak. Ha a vevő adóalany, akkor ő állít ki róla egy új számlát, ellenkező esetben a vevőt nem terheli bizonylatkiállítási kötelezettség. Ez utóbbi esetben praktikus megoldás, hogy az eladó valamiféle átvételi bizonylatot állít ki a saját nyilvántartása helyessége érdekében.

Ha a vevő nem adóalany, akkor érdemes röviden számolgatni is, mivel utólag az adóalap nem fog módosulni (adóalany vevőnél a vevő által felszámított adó miatt nincs számszaki áfaprobléma).

Tegyük fel, hogy raklapot visz a vevő 2000 Ft + 540 áfa értékben. Az eladó úgy dönt, hogy bruttó 2200 Ft-ért váltja vissza a raklapot. Az eladó eladáskor 2000 Ft nettó bevételt realizál, a visszahozatalra pedig bruttó 2200 Ft-ot fizet ki, és mivel az adó alapja nem módosul, ezért veszít rajta 200 Ft-ot. Tehát a példabeli esetben 2000 Ft alatt kell megállapítani a visszaváltási árat ahhoz, hogy az eladónak ne legyen az ügyleten vesztesége.