Kamattámogatások könyvelése

Széchenyi Program

Egy példaként nézzünk egy Széchenyi Kártya Programot, ahol a kiadott igazolás alapján a megítélt kamat- és kezelési költség bruttó támogatástartalmára kaptunk igazolást.

Az igazolás alapján az összeg 18 000 037 HUF, euróban kifejezve 47 061,38 EUR.

Valójában elvi szinten nincs szükség a számokra, mégis azért írtam meg, mert az első kérdés rögtön az, hogy ha a hitel után fizetendő kamat nem egy évet érint, hanem több évet, akkor ez az összeg nem egy évre jutó támogatás, hanem a teljes futamidőre.

És ha később az a megoldás, hogy ezt könyvelni kell – majd a cikkben erről írnék részletesebben –, akkor az első probléma az, hogy ebből az egyes évekre mekkora összeg jut.

De menjünk vissza egy lépést, és nézzük meg, hogy valójában hogyan is kell könyvelni. A gyakorlatban két irány körvonalazódott, szakemberek véleménye is megoszlik egymással.

Támogatás mint bevétel

Az egyik irány az, hogy a kamattámogatás címén kapott összeg valójában a költségek fedezetére kapott támogatás. A hitelkonstrukciók jellemzője, hogy hitelkamat-fizetéssel jár.

A költségek (a ráfordítások) ellentételezésére (fedezetére) kapott (igényelt, járó) támogatást (így a kamattámogatást is) az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni.

Mindezt pedig bruttó módon kell elszámolni, azaz a tárgyévi támogatási igazolás vagy törlesztéskor a pénzintézeti értesítő alapján. Persze rögtön itt egy kis probléma arról, amit már az előbb írtam. De tételezzük fel, hogy a banki adatszolgáltatás, a szerződés, az igazolás, vagy egyéb dokumentációk lehetőséget adnak valamiféle megosztásra.

Nézzük a könyvelési tételeket!

Kezelésiköltség-támogatás:

T 532. Kezelési költség – K 362. Ktgvet. támogatási igény

T 362. Ktgvet. támogatási igény – K 967. Kapott támogatás

Kamattámogatás:

T 8731. Fizetett, fizetendő kamat – K 362. Ktgvet. támogatási igény

T 362. Ktgvet. támogatási igény – K 967. Kapott támogatás

Ha nem egy Széchenyi Program keretében kapott támogatásról van szó, hanem, mondjuk, egy támogatott lízingről, akkor a törlesztési ütemterv is tartalmazza már az adatokat, ami alapján könyvelhető a támogatás törlesztéskor minden hónapban.

Ha nem volt igazolás a tárgyévi törlesztésről, ott az ügyfelünk készített táblázatot, mivel a szerződés tartalmazza a bruttó és támogatott kamat mértékét is. Azt tudják, hogy mennyi a kiterhelt kamat, amit fizetniük kell.

Ténylegesen fizetett kamat

A másik irány, hogy ha a Számviteli törvénynek a fizetett kamat fogalmába kapaszkodunk.

A 85.§ (2) bekezdése szerint:

„Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni a hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott kölcsönök, hitelek, kötvénykibocsátásból és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátásból fennálló tartozások, váltótartozások után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét az eszközök bekerülési értékében elszámolt, figyelembe vett kamat kivételével.”

A kamattámogatás összege – ezen álláspont szerint – nem fizetett és még csak nem is fizetendő. Így ha olyan kamattámogatásról van szó, amelyet úgy érvényesíthet a vállalkozás, hogy eleve a támogatással csökkentett kamatot kell megfizetnie, akkor ráfordításként a fizetett kamat számolandó el és bevételeként nem kell könyvelni a kamattámogatást.

Akkor vajon hol az igazság?

Erre is igaz, hogy „ahány ház, annyi szokás”? Azért ez a számvitel és adózás rendszerében nem lenne megszokott.

A két megközelítés közüli választás szerintem attól is függ, hogy milyen hitel- és támogatási konstrukcióban vagyunk.

Például, amikor csak az alacsonyabb kamatot lehet alkalmazni – pl. a kamatplafon –, akkor a csökkentett kamatot lehet költségként elszámolni. Viszont, ha célirányosan egy adott szervezet kapja a kamattámogatást, akkor támogatásként kell elszámolni a kamatkülönbözetet.

És akkor még ott van a kiinduló problémánk is. Ha semmilyen módszerrel nem határozható meg, hogy melyik időszaknak mennyi a tényleges kamata és a kamattámogatása, akkor is marad a második verzió, itt azonban én egy kiegészítő mellékletben tett megjegyzést még elképzelhetőnek tartok.

Taohatás

És akkor van-e „sok hűhó semmiért” ebben az esetben?

Miután mindkét esetben az eredményt a ténylegesen fizetett kamat csökkenti, eredményre gyakorolt hatása nincs.

Egy kivétellel. Az elvárt taónál (nyereségminimumnál) lehet ez érdekes, hogy melyik módszert választjuk. A bevételként elszámolt támogatás 2%-a ugyanis képezhet társaságiadó-alapot. Ha ez a probléma nem áll fenn, adózási kockázat sincs abban, hogy melyik módszerrel tudunk azonosulni.

Még egy dologra azért felhívnám a figyelmet.

­Ha elszámoljuk a teljes kamatot ráfordításként és a kamattámogatást bevételként, akkor figyelnünk kell egy esetleges taokedvezménynél.

A kamattámogatás összegére ugyanis nem jár a kedvezmény, kizárólag a megfizetett kamatra.