Amikor a kapcsolt vállalkozásokról beszélünk, sokszor a Taotörvényre asszociálunk. Pedig egy kivásnak is okozhat fejfájást. A következő esetet taglalva láthatjuk, hogy ez az adóhatóságnál is egy kemény dió, még a véleményüket is meg tudják változtatni.
Kapcsoltság a kivások életében
Esettanulmány
Beszéljünk arról az esetről, amikor egy kivás társaság kamatmentes kölcsönt nyújtott többségi tulajdonosának, egy magánszemélynek.
A magánszemély tulajdonos és a kivás társaság kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, ez ügyben a Taotörvényre kell hagyatkoznunk. A társaság bevallotta és megfizette a kamatkedvezményből származó jövedelem utáni személyi jövedelemadót. Ezen az ágon (Szja-törvény 72. §) kiva nincs, ezt már egy korábbi cikkünkben is ecseteltük.
A kérdés viszont az, hogy a Katv. 20. § (5) bekezdése alapján az adóalapot növelni kellett volna a szokásos piaci kamat összegével?
Hogy ne kelljen keresned, nézzük, mit mond a 20. § (5) bekezdés:
„Amennyiben az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött szerződésében, megállapodásában olyan ellenértéket (ügyleti értéket) határoz meg, amely nem felel meg a szokásos piaci árnak, – az (1)–(4) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – az adóalapot a szokásos piaci ár és az ügyleti érték különbségével úgy módosítja, hogy az olyan adóalapnak feleljen meg, mint ha független vállalkozással kötött volna szerződést, megállapodást, feltéve, hogy a szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés történt. A szokásos piaci árat a Tao tv. 18. § (2) bekezdésében meghatározott módszer szerint, a Tao tv. 18. § (9), (11) és (12) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével kell megállapítani.”
A hatóság első reakciója
A kérdésre a választ először 2024 elején olvastam a NAV-tól. Az akkor kapott választ ugyan nehezen lehet kiolvasni a törvényből, de hát mégiscsak a hatóságtól érkezett.
Így szólt:
„…azt kell megvizsgálnia a társaságnak, hogy ha a szokásos piaci értéknek megfelelő kamatot kifizetné a magánszemélynek, az a kiva alapját megváltoztatná-e, különös tekintettel arra, hogy a kiva alapjának meghatározásakor nem az adózás előtti eredményből kell kiindulni.
Abban az esetben, ha a számítás eredménye az, hogy a kivaadóalap nem változna a kamat szokásos piaci áron történő feltételezett kifizetése mellett, akkor a kiva alapját nem kell módosítani a kamatfizetés hiányára tekintettel.”
Szóval, ha lett volna kamatfizetés, akkor sem lenne kiva, hiszen ez sem nem személyi jellegű ráfordítás (ráadásul nem is ráfordítás, hanem egyéb bevétel), és különösen nem járulékalap. Így ez egyébként is értelmezhetetlen, mert a kérdésbeli esetben nem a cég fizetne kamatot a magánszemélynek.
Fordulat az ügyben
Az idén nyáron a kérdés valamiért újra napirendre került a NAV-nál, és módosították korábbi álláspontjukat.
Visszatérve a 20. § (5) bekezdés szó szerinti értelmezésére, arra jutottak, hogy az éves kivaalap számításakor – ha a magánszemély és a társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül a Tao tv. 4. § 23. pontja szerint – a szokásos piaci ár és a kapcsolt felek közötti ügylet ellenértéke különbözetével – módosítani (növelni vagy csökkenteni) szükséges a kisvállalati adóalapot.
Mindez azt jelenti, hogy ha a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel kötelesek adóalap-korrekciót érvényesíteni.
Tételezzük fel, hogy a szokásos piaci kamat 7%. A magánszemély a társaságtól kamatmentesen kapja, így a társaság elesik a 7%-os kamatbevételtől, azaz ezzel az összeggel növelnie kell a kivaalapot.
Egy kamatmentes kölcsön esetén az Szja-törvény 72. §-a szerint a kifizetőnek szja-kötelezettsége van. Itt a jegybanki alapkamat plusz 5%-os értékkel kell számolni.
Dilemmák
Azért nekem lennének további kérdéseim egy esetleges ellenőrzés kapcsán.
A kivaalap nem az Szja-törvény 72. §-a alapján merül fel, akkor, ugye, a szokásos piaci árnál eltérhetek a jegybanki alapkamat +5%-tól?
Vagy ha a magánszemély, mondjuk, egy 7%-os piaci kamatot megfizet, akkor elfogadható, hogy már nincs kamatkedvezményből származó jövedelem? Milyen dokumentumot fogad el a NAV a szokásos piaci ár igazolására? A jegybanki alapkamat most 6,5%, tehát az elvárás a 11,5% lenne, bár erre is van eltérítési szabály, ha tudjuk igazolni, hogy ennél kisebb a piaci kamat.
Gyakran hallom az ügyfelektől, hogy ne vállaljunk kockázatot, legyen 11,5%.
Vagy alaposan dokumentáljuk alá, hogy miért számolunk kisebb kamattal.
Felmerült még bennem, hogy mi van akkor, ha fordított a helyzet, és a tag ad kölcsönt a társaságnak kamatmentesen, akkor a szokásos piaci kamattal csökkenthetem a kivaalapot? A magánszemélynek nincs jövedelme, ami az szja-ban adóköteles lenne, de a kivaalap a fentiek alapján akár negatív irányba is korrigálandó lenne, a NAV válasza alapján.
Én a jogszabály alapján ezt mégsem vállalnám be, maradjunk annál, hogy egy kamatmentesen kapott kölcsön nincs hatással az adóalapra.
További cikkek
Év végi hajrában
Az év utolsó negyedévében sokat tehetünk annak érdekében, hogy a pillanatok alatt elérkező zárási munkálatokat előkészítsük. Ebből szemezgetünk, hátha tudunk segíteni egy-két kollégának abban, hogy könnyebb legyen a 2024-es év első 5 hónapja.
Érdekel
Elektromos autók töltése
Az elektromos autók terjedésével egyre több kérdés merül fel ezen járművek „tankolása” körül. A hagyományos járművek esetén már jól bejáratott módszer szerint számolták el a munkáltatók a benzint, gázolajat, de az elektromos céges autók töltése sokszor nem töltőállomásokon történik, hanem a munkahelyen vagy éppen a munkavállaló otthonában. Ezt a kérdést vizsgáljuk most, és keressük a kedvező adózású lehetőségeket 2024-re.
Érdekel