Kérdés-válasz – 2026. június/2.

Kérdés:

• Kivás adóalanyiságú cég (legyen „A” cég) 100%-os tulajdonában van egy másik kivás adóalanyiságú cég (legyen „L” cég).
  „L” cég a nyereségét osztalékként jóváhagyja, ami után a kivát meg kell fizetnie.
  A jóváhagyott osztalék bevételként bekerül „A” cég könyveibe bevételként. Hogyan alakul „A” cég kivaalapja abban az esetben, ha:
  – erre az adóévre, de nem ebben az adóévben ő is jóváhagyja osztalékként,
  – csak a következő évek valamelyikében hagyja jóvá osztalékként.

Válasz:

A kivás cégeknél az osztalék elszámolása és szabályozása már a jogalkotóknak is sok borsot tört az orruk alá. Minden probléma kiindulópontja, hogy a Számviteli törvény előírásai alapján az osztalék elszámolása nem pénzügyi rendezéshez kötött. Az osztalékot a taggyűlés, közgyűlés osztalékról szóló határozatának időpontjával kell bevételként, kötelezettségként elszámolni. A 2025-ös adóév beszámolójának kapcsán elfogadott osztalékot 2026-ban – a taggyűlés napjával – kell az eredménytartalékból kötelezettségként könyvelni.

A Kivatörvény az osztalékkal kapcsolatban mindkét irányú adóalap-korrekciót ismer:

• növeli az adóalapot az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege,
• csökkenti az adóalapot a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összege.

Mindezek alapján:

• „A” cég az „L” társaságtól kapott osztalékot, az osztalékot jóváhagyó határozat időpontjában számolja el bevételként.
• „A” cég a bevételként elszámolt osztalék összegével, az osztalékot jóváhagyó határozat időpontját magában foglaló üzleti évben (adóévben) csökkenti a kisvállalati adó (adóelőleg) alapját.
• Amennyiben az „A” cég osztalékfizetésről dönt, akkor az osztalékot az osztalékfizetést jóváhagyó határozat időpontjában kell kötelezettségként elszámolni.
• „A” cég a kötelezettségként elszámolt osztalék összegével, az osztalékot jóváhagyó határozat időpontját magában foglaló üzleti évben (adóévben) növeli a kisvállalati adó (adóelőleg) alapját.

Jól hangzik, de a fő gond a dátumokkal van.

A 2025-ös üzleti év nyeresége alapján 2026-ban jóváhagynak osztalékot, amit „A” cég bevételként elszámol. Ezzel csökkenti az adóalapot.

A 2026-ban bevételként elszámolt összeget a 2026-os évre vonatkozó eredményben mutatja ki, amire tekintettel 2027-ben jóváhagy osztalékot, ezzel pedig 2027-ben növeli az adóalapot.

Ugyanazon eredmény folyik egyik cégből a másikba, majd végül a tulajdonoshoz, de nem tehetjük ugyanarra az évre a növelő és csökkentő tételeket.

Feltételezve, hogy a példánkban 2026-ban nincs más a kivabevallásban, akkor van egy negatív adóalap. Ez a (6)-os bekezdés alapján elvileg csökkenti a következő adóévekben a pozitív adóalapot, azaz az akkor jóváhagyott osztalékot. A kiva adóalap-korrekciós szabályai azonban elég összetettek, tehát mielőtt kimondjuk, hogy nem lesz adóhatása, a többi adóalapba tartozó elemet (személyi és egyéb tételeket) is vizsgálni kell.