Kérdés-válasz

2024. szeptember |#áfa#számlázás
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Ha számlázok egy belföldi cégnek előleget, ki is fizeti, megkaptuk a pénzt, és közben meghiúsul a vásárlás, akkor az előlegszámlát lehet sztornózni?

Kérdés:

Ha számlázok egy belföldi cégnek előleget, ki is fizeti, megkaptuk a pénzt, és közben meghiúsul a vásárlás, akkor az előlegszámlát lehet sztornózni?

Olvastam egy cikket, abból az derül ki, hogy ilyen esetben mínuszos számlát kell kiállítani, tehát nem lehet sztornózni.

Neked mi a véleményed erről?

A másik pedig, hogy a mínuszos számlánál, mivel előleg, akkor itt is előbb visszautalom a pénzt és utána készül el az előlegszámla mínuszosan, és a teljesítés dátuma az lesz, amikor visszautaltam a pénzt?

Válasz:

Bár valójában a sztornó is egy mínuszos számla, ebben az esetben az van a hátterében, hogy a sztornóról akkor beszélünk, ha a kiszámlázott ügylet meg sem valósult. Itt pedig ez nem igaz.

Az előleg megvalósult, de az ügylettől elállt a partner.

Így a számlát nevezzük helyesbítő számlának, majd azzal a nappal helyesbíted a számlát, amikor kiderül, hogy azt nem kéri, és vissza kell utalni.

Az előleg visszautalására az Áfatörvénynek már nincs külön szabálya, szerintem az a teljesítési időpont, amikor megállapodtok abban, hogy az előleg visszajár, szerencsés esetben az előleg visszautalásának is meg kellene történnie.

További cikkek

áfaszjatao
2025. április |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna |Előfizetői cikk

Egy nagykereskedelmi cég külsős üzletkötőkkel szerződik, egyben az áruszállítást is az üzletkötők oldják meg. A nagykereskedelmi cég saját kisteherautó-flottáját biztosítja külön ellenérték nélkül az üzletkötők rendelkezésére. Az üzletkötők a lakhelyükre viszik a teherautókat. Áfa-, tao-, szja-kérdések.

Érdekel
adatszolgáltatásáfaszámlázás
2026. február |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Sokan csak onnan ismerik ezt a kifejezést, hogy az Áfatörvény 169. §-ában, a számla kötelező tartalmi elemei között szerepel egy ilyen kifejezés. De mit takar pontosan ez a számlázási rendszer? Mikor fordulhat elő, hogy a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybe vevő állítja ki? Vajon a következő években, amikor a számlázás egy nagyobb változáson fog átmenni, megmarad-e az önszámlázás?

Érdekel