Jelen cikkünkben a kiterjesztett gyártói felelősséggel (EPR) kapcsolatos számviteli elszámolások ismertetése mellett bemutatjuk a 2024-től életbe lépő új visszaváltási díjas rendszert (DRS) is.
Kiterjesztett gyártói felelősségi díj és a kötelező visszaváltási rendszer főbb szabályai, számviteli elszámolásuk – 1. rész
Kiterjesztett gyártói felelősségi díj – EPR
A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. (III. 14.) Korm. rendelet a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény felhatalmazás alapján szabályozza a kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetési kötelezettség előírásait.
2023.július 1-jétől bizonyos termékeket gyártó vállalkozások kiterjesztett gyártói felelősségi díjfizetésre kötelezettek: a koncessziós társaság részére.
Fő szabály szerint a díjfizetési kötelezettség keletkezik:
- gyártó esetén az első forgalomba hozatalkor,
- átvállalás esetén az átvállaló általi belföldi forgalomba hozatalkor, vagy
- a saját célú felhasználáskor, jellemzően az alábbiakra:
- csomagolások
- egyes egyszer használatos műanyag termékek,
- elektromos és elektronikus berendezések,
- elemek és akkumulátorok,
- gépjárművek, gumiabroncs.
Saját célú felhasználásnak minősül a körforgásos termék, ideértve más termék tartozékaként vagy alkotórészeként, gazdasági tevékenység körében:
- a gyártó saját vagy alkalmazottja magánszükséglete kielégítésére való felhasználása,
- a Számviteli törvényben meghatározott
- alapkutatás,
- alkalmazott kutatás,
- kísérleti fejlesztés,
- beruházás,
- felújítás vagy
- karbantartás keretében való felhasználása vagy
- minden más, az a) és b) pontban nem említett használata, ideértve a szolgáltatásnyújtás keretében történő használatot, felhasználást vagy használatba adást is – ami nem a Számviteli törvényben meghatározott saját termelésű készlet létrehozását eredményezi –, amennyiben a használatot követően a termék belföldön válik hulladékká.
Kiterjesztett gyártói felelősségi díj számviteli elszámolása – Számviteli törvény 3. § (7) 1.
- Saját gyártású díjköteles termék gyártása, valamint átvállalás, illetve a gyártó saját vagy alkalmazottja részére történő felhasználás során:
a termék értékesítéséhez kapcsolódóan kell megfizetni és elszámolni a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat mint igénybe vett szolgáltatás ellenértékét.
- A Számviteli törvény szerinti alapkutatás, alkalmazott kutatás és karbantartás során keletkező díjfizetési kötelezettségnél: igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni (nem aktíválható költségek).
- A kísérleti fejlesztési költségeknél a vállalkozás döntése szerint a kiterjesztett gyártói felelősségi díj: bekerülési érték része (aktiválandó), illetve választás szerint igénybe vett szolgáltatásként számolható el.
- Beruházás és felújítás során: kötelező aktiválni a kapcsolódó gyártói felelősségi díjat.
Kiterjesztett gyártói felelősség és a termékdíj kapcsolata
Érdemes megemlíteni, hogy a termékdíj csökkenthető az adott termék EPR-összegével, függetlenül, hogy az EPR-díjat ki és mikor fogja megfizetni. Ezzel kapcsolatosan a rendelet 21. §-a meghatározza azokat a gazdasági eseményeket, amikor az eladónak a számlán fel kell tüntetnie az EPR-rel kapcsolatos információt:
21. § (2) A gyártó a (3) és (4) foglaltak kivételével a körforgásos termék forgalomba hozataláról szóló számlán, vagy számla hiányában a forgalomba hozatalt bizonyító okiraton feltünteti a következő szöveget, a kiskereskedelmi értékesítés kivételével:
„A kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetése az eladót terheli”.
Ugyanakkor érdemes a részletszabályokkal tisztában lenni, mivel egy adott termék érintett lehet mindkét kötelezettségben, de a környezetvédelmi termékdíjból történő „automatikus” levonás kockázatot jelenthet.
A környezetvédelmi termékdíj-kötelezettség és az EPR-kötelezettség alanyai hasonlóak (első belföldi forgalomba hozók vagy saját célú felhasználók), és a tárgyi kötelezett termékkör is hasonló.
Kötelező visszaváltási rendszer – DRS
Kapcsolódó jogszabályok
– A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény.
– 450/2023. (X. 4.) Korm. rendelet a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól.
– A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény.
Érintett termékek köre
- műanyag, fém vagy üveg,
- palack vagy doboz,
- 1 decilitertől 3 literig,
fogyasztói csomagolású italtermékekre, az alábbi kivételekkel:
- tej és tejalapú italtermékek,
- 5000 db forgalom alatt,
- speciális formájú, méretű (automatával vissza nem váltható üvegek),
- írásbeli kérelemre a gyártó mentesülhet a DRS-kötelezettségek alól, ha azok teljesítése az adott termék Sztv. szerinti bekerülési értékéhez viszonyítottan aránytalan és túlzó terhet jelente.
Visszaváltási díjak:
- egyszer használatos termék esetében 50 Ft a visszaváltási díj,
- az újrahasználhatóak esetében a termék gyártója határozza meg a díjat.
Gyártó főbb feladatai
A gyártó a forgalomba hozatal időpontját megelőzően legalább 45 nappal a koncessziós társaság által biztosított elektronikus felületen kezdeményezi a kötelezően visszaváltási díjas termék regisztrációját.
A gyártó a forgalmazóval kötött megállapodás alapján a kötelezően visszaváltási díjas terméknek nem minősülő terméket vagy csomagolást az újrahasznosítás ösztönzése érdekében önkéntesen visszaváltási díjas termékké minősítheti.
Forgalmazóra vonatkozó főbb szabályok
Forgalmazónak minősül a visszaváltási díjas terméket a fogyasztónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet, amely a rendelet alapján visszaváltási helyet működtet.
Kötelezően visszaváltási díjas termék
– nem újrahasználható: a forgalmazónak a termék fogyasztótól való visszaváltása érdekében szerződést kell kötnie a koncessziós társasággal, amely a visszaváltást elvégzi;
– újrahasználható: a termék visszaváltását a gyártóval kötött megállapodás alapján biztosítja.
A forgalmazó a gyártóval kötött megállapodás alapján az általa forgalmazott termékkel azonos jellemzőkkel bíró, azonos rendeltetésű, egy terméktípusba tartozó, önkéntesen visszaváltási díjas terméket visszaváltási díj ellenében visszaveszi.
A kötelezően visszaváltási díjas csomagolással értékesített italtermék a visszaváltási díjjal megnövelt vételáron hozható forgalomba, a visszaváltási díj összegét a számlán vagy a nyugtán a termék árától elkülönítve kell feltüntetni.
Fogyasztóra vonatkozó főbb előírások
– Kötelezően visszaváltási díjas, de nem újrahasználható terméknél: darabonként 50 forint visszaváltási díj illeti meg.
– Kötelezően visszaváltási díjas, de újrahasználható, valamint az önkéntesen visszaváltási díjas termékeknél: a darabonként fizetendő visszaváltási díját a gyártó határozza meg.
Kötelező visszaváltási díj speciális áfaszabályai
– Kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékeknél főszabály: áfa alapjának nem része a visszaváltási díj.
– Amennyiben a visszaváltási díjas termékeket nem váltják vissza: termékértékesítésnek minősül, áfaköteles, az áfa alapja a visszaváltási díj (az áfa összegét is tartalmazza). Az áfakötelezettség-megállapítás időpontja: a naptári év utolsó napja.
Visszaváltási díj számviteli szabályai
A) Nem újrahasználható termékek
1. Gyártónál
- Értékesítéskor: felszámítandó visszaváltási díj nettó árbevétel része
- Koncessziós társaságnak fizetendő visszaváltási díj: egyéb ráfordítás
72. § (1) Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét.
81. § (2) r) Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: a vállalkozó által – a nem újrahasználható termék után – a koncessziós társaságnak fizetett (fizetendő) kötelező visszaváltási díj összegét.
Könyvelési tételek
- Visszaváltási díjjal növelt ellenérték: értékesítés nettó árbevétele
T 31. Vevők – K 91. Értékesítés nettó árbevétele
- A koncessziós társaságnak megfizetett visszaváltási díj: egyéb ráfordítás
T 86. Egyéb ráfordítások – K 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
2. Forgalmazónál
- Beszerzéskor: visszaváltási díj az eszköz bekerülési értéke része
Sztv. 47. § (2) d) „A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó, az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, visszaváltási díj, szakértői díj)”
- Eladáskor: értékesítés árbevétele, és ELÁBÉ
- Koncessziós társaság helyett visszafizetett visszaváltási a díj: egyéb követelés – Sztv. 29. § (8)
„Egyéb követelés mérlegtételnél kell kimutatni (…) a vállalkozó (forgalmazó) által a koncessziós társaság helyett visszafizetett visszaváltási díjból származó követeléseket is.”
Könyvelési tételek
- Gyártónak fizetett visszaváltási díj: megvásárolt termék bekerülési értéke
T 26. Áruk – K 45. Szállítók
- Termékértékesítéskor
Számlában felszámított visszaváltási díj
T 31. Vevőkövetelések – K 91. Értékesítés nettó árbevétele
Árukészlet csökkenése
T 81. Elábé – K 26. Áruk
- Fogyasztónak (végső felhasználónak) a koncessziós társaság helyett visszafizetett visszaváltási díj pénzügy rendezésekor
T 36. Egyéb követelések koncessziós társasággal szemben – K 38. Pénzeszközök
- Visszakapott visszaváltási díj
T 38. Pénzeszközök – K 36. Egyéb követelések koncessziós társasággal szemben
3. Fogyasztó, végső felhasználó: cég
- Termék megvásárlásakor a visszaváltási díj: bekerülési érték
- Termék felhasználása: anyagköltség
- Visszakapott visszaváltási díj pénzügyi rendezésekor
Anyagköltség (–)
Könyvelési tételek
- Termék megvásárlásakor a számlában szereplő visszaváltási díj: bekerülési érték
T 21-22. Anyagok – K 45. Szállítók
- Anyag felhasználásának elszámolása költségként
T 51. Anyagköltség – K 21-22. Anyagok
- Végső fogyasztónak minősülő vállalkozónál a forgalmazótól vagy a koncessziós társaságtól visszakapott visszaváltási díj pénzügyi rendezésekor
T 38. Pénzeszközök – K 51. Anyagköltség
További cikkek
Számviteli csemegék a 2021-es változásokról
A 2020-ban először kihirdetett veszélyhelyzet óta a fejünket kapkodjuk az adózási szabályok változásai miatt. Sokszor el is feledkezünk, hogy ezeket a gazdasági eseményeket a számvitelben is le kell kezelni. Nézzünk néhány aktualitást.
ÉrdekelKövetelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 3. rész
Cikksorozatunk előző két részében összefoglaltuk a követelések év végi értékelésének főbb számviteli szabályait és a kapcsolódó könyvelési tételeit példákkal. A címben említett téma 3. részeként a Társaságiadó-törvény szerinti előírásokat ismertetjük. Annak érdekében, hogy a társaságiadó-hatások érthetők legyenek, előbb tisztázni szükséges a témához kapcsolódó törvénybeli fogalmakat.
Érdekel