Bizonyos juttatások esetén a munkáltatónak külön figyelnie kell, hogy mástól kapott-e ilyet a munkavállaló. A mástól kapott juttatások ténye, mértéke akár a fizetendő adót is befolyásolja. Más esetben egyáltalán nem számít, hogy a munkavállaló vagy éppen személyesen közreműködő tag az összes jogviszonyában maximálisan igénybe vette az adott juttatás kedvező adózású keretét. Hasonló többszörözésre adhat lehetőséget, hogy bizonyos juttatásokat teljes mértékben adhat a juttató a magánszemélyek közeli hozzátartozóinak. Ezeket a lehetőségeket, kötelezettségeket vizsgáljuk most a gyakran használt juttatások esetén.
Közösségi helyzetek gyakori juttatásoknál
SZÉP Kártya
A Széchenyi Pihenő Kártya éves keretének figyelésénél a Személyi jövedelemadóról szóló törvény külön előírja, hogy több juttatótól kapott juttatásokat együttvéve kell figyelnünk az éves keret átlépését.
Ehhez nyilatkoznia kell a munkatársnak a mástól kapott juttatásokról, és a 450 000 forintos keretösszeget ennek a nyilatkozatnak az adataival kell figyelni.
Persze adhatunk a keret felett is juttatásokat, de azoknál már nem 28% lesz az adó, hanem 33,04%.
Az éves rekreációs összkeret (450 000 Ft) túllépésénél viszont nem a mástól kapott juttatásokat kell figyelni, hanem az adott évben munkaviszonyban töltött napok arányával kell csökkenteni a rekreációs keretet. Persze magasabb adóval itt is túlléphető a számított rekreációs keret.
A személyi jövedelemadó a Széchenyi Pihenő Kártya esetén egyértelműen fogalmaz. Munkáltató adhatja munkavállalójának, de kapunk egy kis kiegészítést.
Az erre vonatkozó paragrafus alkalmazásánál munkáltatónak minősül a társas vállalkozás, és munkavállalónak a vállalkozás személyesen közreműködő tagja.
Azonban a közeli hozzátartozók biztosan nem kaphatnak kedvező adózással ilyen juttatást.
Kulturális-, sportrendezvény-belépő
Ezen juttatások külön-külön egyéves minimálbér értékű kerettel adhatók adómentesen a munkáltató nevére szóló számla alapján.
Itt nem ír elő a jogszabály nyilatkozatot a mástól kapott juttatásokra, sőt arányosítanunk sem kell a munkaviszonyban töltött napokkal.
Így akkor is adómentesen adhatjuk ezt a minimálbér értékéig, hacsak például egy hónapot dolgozik nálunk a munkavállaló, és tudjuk, hogy más juttató már adott neki, mondjuk, 200 000 forintot ilyen címen.
Mivel a Személyi jövedelemadóról szóló törvény erre vonatkozó szakasza kifizetői jogviszonyt vár el, ami ezzel a juttatással is létrejön, így nem lesz akadálya, hogy a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, vagy éppen az ő közeli hozzátartozója is adómentesen kaphassa ezeket a juttatásokat az éves keretekig.
Ennek az sem szab határt, ha a személyesen közreműködő tag egy másik vállalkozásában vagy munkahelyén már kimerítette egyszer a teljes keretet.
Természetesen a munkavállalók közeli hozzátartozói is hasónlóan adómentesen kaphatnak kulturális- vagy sportrendezvény-belépőt.
Egy négyfős család akár négyszer a minimálbér értékéig kaphat kulturális belépőt egy juttatótól úgy, hogy a házastárs a saját (másik) munkáltatójától is kaphatja a minimálbér négyszeres összegét a családtagokat is számításba véve.
Ha azonban egy munkahelyen dolgoznak, akkor például a gyermekük egyszer kaphatja meg kedvező adózással a minimálbér értékéig, mert mindig egy juttató és egy magánszemély viszonylatában kell vizsgálnunk az éves keretet.
Óvoda, bölcsőde költsége
A juttatás kedvezményes korlátok nélkül jelenik meg a Személyi jövedelemadóról szóló törvényben.
A munkáltató vagy a magánszemély (munkavállaló) nevére szóló számla alapján adómentesen téríthető tetszőleges összeghatárig.
A jogszabály azt sem írja elő, hogy figyelnünk kellene arra, más juttatótól kap-e ilyet a munkavállaló.
Így például nincs akadálya, hogy az óvodai szolgáltatást az egyik munkáltató, az étkezést egy másik cég fizesse.
Arra azonban célszerű biztonsági intézkedéseket bevezetni, hogy ha a munkavállaló nevére szóló számla alapján számoljuk el, akkor a munkavállaló ugyanazt a számlát ne vigye el más juttatóhoz, ne legyen kétszer kifizetve az egyetlen számla.
Emellett nem ír elő különös jogviszonyt a törvény az adómentességhez, így a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is kaphatja adómentesen a vállalkozástól.
A közeli hozzátartozóknak adott juttatást azonban nem értelmezhetjük ebben az esetben úgy, mint a többi juttatásnál.
A NAV tájékoztatása alapján ezt a juttatást a munkavállaló vagy személyesen közreműködő tag és az ő gyermeke viszonylatában lehet értelmezni.
Nagyszülő (munkavállaló vagy személyesen közreműködő tag) és unoka viszonyban csak akkor számolható el adómentesen, ha például a nagyszülő a tartásra kötelezett.
Csekély értékű ajándék
Évente háromszor a minimálbér 10%-áig egyes meghatározott juttatásként (33,04% közteherrel) adható juttatás megvalósítható ajándékozással, utalvánnyal, vagy munkáltató nevére szóló számla kifizetésével.
Itt sem kell figyelni, hogy más juttatótól kapott-e ilyet a munkavállaló, és a munkaviszonyban töltött idővel sem kell arányosítani. Így akkor is kedvező adózással adhatjuk ezt 3 × 26 680 forintig, hacsak például egy hónapot dolgozott nálunk a munkavállaló, és tudjuk, hogy más juttató már adott neki ilyen juttatást.
Ha ránézünk a csekély értékű ajándék törvényi meghatározására, akkor látjuk, hogy az Szja-törvény a személyi kör meghatározás nélkül egyes meghatározott juttatásnak minősíti az adott mértéken belüli terméket, szolgáltatást, ezért juttatóként bárkinek adhatnánk 33,04% közteher mellett. Így a személyesen közreműködő tagok, valamint az ő és a munkavállalók közeli hozzátartozói is megkaphatják évente háromszor a minimálbér 10%-áig.
Egy 4 fős család tehát 12-szer kaphat kedvező adózással egy juttatótól a minimálbér 10%-áig.
Ráadásul, ha más juttatónál dolgozik a házastárs, akkor az ő munkáltatójától is jöhet 12 ajándék.
Ha azonban egy munkahelyen dolgoznak, akkor például a gyermekük csak háromszor kaphatja meg kedvező adózással, mert mindig egy juttató és egy magánszemély viszonylatában kell vizsgálnunk a 3 × 26 680 Ft ajándékot.
Juttatás neve | Kell-e figyelni a mástól kapott juttatásokat | Kell-e arányosítani a keretet a jogviszony idejével? | Személyesen közreműködő tag kaphatja? | Közeli hozzátartozó kaphatja? |
Széchenyi Pihenő Kártya | igen | igen | igen | nem |
Kulturális belépő | nem | nem | igen | igen |
Sportrendezvény-belépő | nem | nem | igen | igen |
Óvodai szolgáltatás, ellátás | nem | nem | igen | nem értelmezhető |
Bölcsődei szolgáltatás, ellátás | nem | nem | igen | nem értelmezhető |
Csekély értékű ajándék | nem | nem | igen | igen |
Fata László
juttatási szakértő
További cikkek
A munkavállalók harmadik személytől kapott juttatásai (borravaló) és a felszolgálási díj
Az alábbiakban a munkavállaló által harmadik személytől elfogadható juttatásokkal (pl. borravaló), valamint ezzel összefüggésben a felszolgálási díjjal kapcsolatos munkajogi és adózási, járulékfizetési szabályokkal foglalkozunk.
ÉrdekelLehetünk-e fittek adómentesen?
Esettanulmány formájában nézzük meg, hogy ha egy cég kizárólag a dolgozói részére mozgáslehetőséget, testedzést biztosító termet épít, akkor hogyan alakulnak a társaságiadó-, az áfa- és az szja-kérdések.
Érdekel