Megbízási vagy vállalkozási szerződés?

A könyvelési szerződés neve önmagában nem jelent semmit. A szerződés tartalmát kell górcső alá tenni ahhoz, hogy helyes elnevezést használjunk. Nézzük meg, hogy általánosságban milyen különbség van a megbízási és a vállalkozási szerződés között.

Megbízási szerződés

A Ptk. 6:272. § szerint

„Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles”.

A szerződésben szereplő felek: a megbízó és megbízott. A megbízási szerződés fő jellemzői a következők:

• A megbízottnak a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesítenie.
• A megbízott személyesen köteles eljárni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá. A megbízott az igénybe vett személy teljesítményéért úgy felel, mint saját maga után.
• A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és az ügy állásáról kívánságára tájékoztatni.
• A megbízott a megbízó utasításától elvileg nem térhet el. A törvény akkor enged csak eltérést, ha ezt a megbízó érdekei feltétlenül megkövetelik, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód.
• A megbízó díj fizetésére köteles. Ez a megbízási díj. Díj fizetése csak akkor nem kötelező, ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. A megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a díjnak tevékenységével arányos részét követelheti. A díj a szerződés megszűnésekor, befejezésekor válik esedékessé – de ettől a felek közös megegyezéssel eltérhetnek (pl. előleg).
• Az ügy ellátásával felmerült költségek a megbízót terhelik. A megbízott a költségek előlegezésére nem köteles.
• A szerződés megszűnésekor a megbízott köteles elszámolni és ennek keretében a megbízónak mindazt kiadni, amihez a megbízás teljesítése céljából vagy eljárása eredményeképpen jutott.
• A megbízottat költségei és díjkövetelése biztosítására zálogjog illeti meg a megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába.

Ez utóbbi ponthoz jegyezném meg, hogy könyvelési díj meg nem fizetése miatt azért nem lehet visszatartani a megbízó eredeti bizonylatait, mert az eredeti dokumentumok nem tekinthetők vagyontárgynak!

A könyvelési díj meg nem fizetése esetén az ügyfél iratainak visszatartása tehát különös körültekintést igényel. A megbízott törvényes zálogjogára vonatkozó rendelkezések önmagukban nem jelentenek korlátlan jogosultságot a könyvelési bizonylatok visszatartására. Figyelembe kell venni az iratok rendeltetését, az ügyfél jogszabályi kötelezettségeit és a szerződés megszűnésekor fennálló elszámolási kötelezettségeket is.

Vállalkozási szerződés

A Ptk. 6:238. § szerint:

„Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére köteles”.

A szerződésben szereplő felek: a megrendelő és vállalkozó. A vállalkozási szerződés fő jellemzői a következők:

• A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el. Köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését.
• A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult. Az alvállalkozó munkájáért úgy felel, mintha maga végezte volna a munkát.
• A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére.
• A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja.
• A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint nem végezheti el a munkát, ha ez jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vezetne. (Ez nagyon fontos dolog lehet a könyvelők felelőssége szempontjából is!)
• A megrendelő a munkát menet közben ellenőrizheti.
• Ha a megrendelő a vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról, megoldásról vagy műszaki ismeretről szerez tudomást, ezt a vállalkozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti.
• A megrendelő a szerződéstől a szerződés teljesítésének megkezdése előtt bármikor elállhat, ezt követően a teljesítésig a szerződést felmondhatja. A megrendelő elállása vagy felmondása esetén köteles a vállalkozónak a díj arányos részét megfizetni és a szerződés megszüntetésével okozott kárt megtéríteni azzal, hogy a kártalanítás a vállalkozói díjat nem haladhatja meg.
• A felek a szolgáltatás átadásakor közösen elvégzik azokat a szakmailag szokásos és indokolt próbákat, amelyek a teljesítés megfelelő minőségének megállapításához szükségesek. A vállalkozó köteles a megrendelőnek a szolgáltatott dologról a felhasználáshoz, fenntartáshoz szükséges tájékoztatást megadni. Ennek hiányában a megrendelő mindaddig nem köteles a díjat megfizetni, amíg a vállalkozó tájékoztatási kötelezettségének eleget nem tett.
• A díj a vállalkozás teljesítésekor esedékes.

És a könyvelési szerződés?

Miután – természetesen a teljesség igénye nélkül – áttekintettük a megbízási és vállalkozási szerződést általánosságban, láthatjuk, hogy:

a könyvelői tevékenység egyes elemei a megbízási, más elemei a vállalkozói szerződés hatálya alá tartoznak.

A könyvelő ügyet lát el például akkor, amikor képviseli a céget a hatóságok előtt, nyilvántartásokat vezet, információszolgáltatást nyújt. Ezekre a szolgáltatásokra kötött megállapodást megbízási szerződésnek kell tekinteni.

A könyvelő viszont eredményt hoz létre akkor, amikor például főkönyvet, bérszámfejtést, adóbevallást készít, beszámolót, statisztikát állít össze.

E szolgáltatásokra kötött megállapodást így vállalkozási szerződésnek kell tekinteni.

A fentiek alapján megállapítható, hogy a könyvelői szerződés vegyes szerződés, amely részben megbízási, részben vállalkozási elemeket hordoz.

A lényeg: nem az dönti el a szerződés típusát, hogy azt hogyan nevezzük el, hanem hogy pontosan milyen kötelezettséget vállal a könyvelő.

Miért érdekes a szerződés jellege?

Azért, mert ennek megítélésétől függ a könyvelő kártérítési felelőssége.

A Ptk. 6:142 § kimondja:

„Aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.”

A könyvelői szerződés megkötésekor tehát igazán nem a név a fontos, hanem a szerződés belső tartalma. Ezen belül is az, hogy a könyvelő milyen feladatok elvégzését, ellátását vállalja el. S egy esetleges jogvita esetén az fogja eldönteni, hogy arra az adott szolgáltatásra vonatkozóan a megbízási vagy a vállalkozási szerződés szabályait kell figyelembe venni, hogy az adott teljesítmény egy gondos ügyellátást takar vagy egy eredményt biztosít.