Az alábbiakban a bevezetésre kerülő „elektronikus tb-kiskönyv” főbb szabályait, alkalmazhatóságát mutatjuk be, milyen feladataik vannak a munkáltatóknak a papíralapú igazolvány kivezetésével kapcsolatban, a 2026. január 1-jétől hatályos szabályozás alapján.
Megszűnik a papíralapú, jön az elektronikus tb-kiskönyv
A papíralapú tb-igazolvány megszüntetése több célkitűzést is szolgál, melyek között kiemelendő a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, a kifizetőhelyek részére korszerű és teljes körű adatlekérés lehetővé tétele, továbbá, hogy a munkáltatók számára átláthatóvá váljanak azok az esetleges többes jogviszonyok is, ha a munkavállaló más foglalkoztatónál is párhuzamosan biztosítási jogviszonyban van foglalkoztatva.
A témát érintő jogszabályok
A jelenleg hatályos papíralapú „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatvány és a bevezetésre kerülő „elektronikus tb-kiskönyv” vezetésére, kiadására, megőrzésére, illetőleg adatok elektronikus lekérdezésére az alábbi jogszabályokban foglaltakat kell figyelembe venni.
- A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)
- A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ebtv. vhr.)
- évi XXXIV. törvény a tb-kiskönyv megszüntetéséről (továbbiakban: 2025. évi XXXIV. tv.)
- évi XXXIX. törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről (továbbiakban: 1998. évi XXXIX. tv.)
A papíralapú tb-igazolvány szabályai 2025. december 31-ig
Az alkalmazott biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (a továbbiakban: Igazolvány) a foglalkoztatónak átadja.
A foglalkoztató az átvett Igazolványba három napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony kezdetét, és az Igazolványt a jogviszony megszűnéséig megőrzi. A foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszűnésekor az Igazolványba bejegyzi a megszűnést, és az Igazolványt a biztosítottnak a biztosítási jogviszony megszűnésének a napján átadja, aki az átvételt hitelt érdemlő módon igazolja.
A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítással járó jogviszony létesítése esetén az újabb foglalkoztató az Igazolványba a biztosítási adatokat az előzőek szerint bejegyzi, és az Igazolványt visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz, ahol a biztosítás előbb kezdődött.
Ezen eljárás alól kivételt képez az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 11. pontjában meghatározott megbízási jogviszony. Ennek értelmében nem terheli a bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) természetes személynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a természetes személy a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 6. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.
A kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a biztosítási jogviszony megszüntetésekor az Igazolványba bejegyzi a biztosítási jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző két éven belül folyósított táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj és gyermekgondozási díj időtartamát.
Aki méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátásban, az Ebtv. 42/E §-a alapján folyósított „hallgatói” gyermekgondozási díjban, az Ebtv. 63. §-a alkalmazásával (egyidejűleg több biztosítással járó jogviszony miatt) az egészségbiztosító által folyósított gyermekgondozási díjban vagy örökbefogadói díjban, továbbá a biztosítás megszűnését követően pénzbeli egészségbiztosítási ellátásban részesült, az ellátás folyósításának befejezésekor az Igazolványt átadja, illetőleg megküldi az ellátást megállapító szerv részére. Az ellátást megállapító szerv az Igazolványba bejegyzi a fenti felsorolt pénzbeli egészségbiztosítási ellátás vagy baleseti táppénz folyósításának időtartamát, és az Igazolványt 5 napon belül visszaadja vagy visszaküldi a biztosítottnak.
Új Igazolványt kell kiállítani, ha az Igazolvány betelt, és ahhoz kell csatolni a visszamenőleg két éven belüli biztosítási időket tartalmazó Igazolványokat.
Ha a biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az Igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles felhívni a biztosított figyelmét, hogy az Igazolványt az előző foglalkoztatójától szerezze be.
Ha a biztosított az Igazolványt nem szerzi be, erről a tényről a biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia, mely felhívást, írásbeli nyilatkozatot a foglalkoztató köteles 5 évig megőrizni.
Amennyiben az Igazolványt a biztosított az előző foglalkoztatójától a felhívást követő 30 napon belül nem szerzi be, a foglalkoztató új Igazolványt állít ki [Ebtv.vhr. 37. § 1–6. bekezdés].
A fentiek alapján a 2025. december 31-ig a tb-igazolvány adattartalmát érintő adatok bejegyzése kötelező!
Az e-tb-kiskönyv szabályai 2026. január 1-jétől
2026. január 1-jétől nem kell vezetni a papíralapú „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt, ezáltal az erre vonatkozó foglalkoztatói adminisztratív feladat megszűnik!
Ezzel egyidejűleg a társadalombiztosítási kifizetőhelyek részére lesz elérhető egy új elektronikus felület (e-tb-kiskönyv), amelyről lekérdezhetőek lesznek a biztosítási jogviszonyokra, valamint az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre vonatkozó adatok.
Mit kell tenni a foglalkoztatónak a papíralapú tb-igazolvánnyal?
A foglalkoztató a részére 2026. január 1-jét megelőzően átadott papíralapú „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt (Igazolvány) legkésőbb a foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a biztosított részére hitelt érdemlő módon igazolva át kell adni.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Egyszerűsített éves beszámolóról
Tapasztalataink szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás döntő része az egyszerűsített éves beszámolót választja, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak. Ennek leginkább az oka, hogy a Számviteli törvény lehetővé teszi a kiegészítő melléklet tekintetében – az éves beszámolóhoz képest – a szűkebb tartalmú információk bemutatását (például cash flow-kimutatás elhagyásával). Az alábbi cikkünkben összefoglaljuk az egyszerűsített éves beszámoló választhatóságára, tartalmára és a kiegészítő mellékletére vonatkozó főbb sajátosságokat.
Érdekel
A webáruház működtetése
A webáruház működtetése már egyáltalán nem kuriózum, ugyanakkor a webáruházat könyvelő szakember számára áfában továbbra is kihívás. Ez a cikk kimondottan annak a könyvelőnek szól, akinek először kerül az ügyfélkörébe webáruházas vállalkozó. Mire kell odafigyelni, milyen tudást kell elsajátítani, egyáltalán, arányban van-e a webáruházzal járó feladat a díjazással?
Érdekel