Azt hittem, hogy a már sok éve változatlan szabályt mindenki jól alkalmazza. Egy hozzám érkezett kérdésből azonban kiderül, hogy szakképzett, sokat tapasztalt kollégák is elbizonytalanodhatnak a válaszon.
Mikor kell útnyilvántartást vezetni?

Kérdés
Egy kollégától az alábbi kérdést kaptam:
„Ismét tanácsodat kérném, mert könyvelőcégünk könyvvizsgálója szerint, ha kifizetjük a cégautóadót, akkor nem kell útnyilvántartást vezetnünk. Egy régi könyvvizsgáló barátnőm szerint ez nem állja meg a helyét, csak akkor, ha üzembentartóként a betéti társaságunk be van jegyezve. Már végképp belezavarodtam ebbe a lízingeltszemélyautó-ügybe.”
A kérdésből sajnos nem derül ki, hogy az autó kinek a tulajdonában van, és milyen költséget számolnak el rá. De az autókkal kapcsolatos útnyilvántartás-kérdéskört újra elővesszük.
Cégautóadó
Kezdjük a cégautóadóval, ami valójában az útnyilvántartással igen kevés kapcsolattal rendelkezik.
Az adó egy vagyoni típusú adó, a tulajdonos személyéhez kapcsolódik, és nem a használati szokásokhoz. Az adó alanya hatósági nyilvántartásban szereplő személygépkocsi esetén a járműnyilvántartás szerint bejegyzett tulajdonos, kivéve, ha a tulajdonos magánszemély, és a személygépkocsi után nem történik költségelszámolás.Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 1. rész
A gazdasági társaságok működése során különböző esetekben (éves beszámoló, átalakulás, végelszámolás stb.) kerülhet sor könyvviteli zárlatra, beszámoló összeállítására. Ennek egyik fontos szabályozási kérdése a követelések év végi értékelése, adózási összefüggései. Könyvelők részéről gyakori problémaként merül fel, hogy mikor és milyen összegű hitelezési veszteséget kell elszámolni, illetve ebből mennyi adóalaphatás érvényesül a társaságiadó-bevallásokban. Ehhez próbálunk segítséget nyújtani a következő cikksorozatunkkal.
ÉrdekelSoron kívüli bevallások
Az egyéni vállalkozó szünetelése esetén megszűnik a soron kívüli bevallás kötelezettsége. Az átalányadózók negyedéves bevallási kötelezettsége eddig is rengeteg problémát okozott, vajon hogyan hat erre ez a módosítás?
Érdekel