Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló speciális szabályai – 3. rész

Időbeli elhatárolások kötelező tartalma

Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan járó kamatbevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra – illetve az ezt megelőző időszakokra – vonatkoznak és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja.

Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan költségeket, ráfordításokat, amelyek a mérleg fordulónapját követő két vagy kettőnél több üzleti évet terhelnek, de a mérleggel lezárt időszakban – illetve az ezt megelőző időszakokban – kerültek ráfordításként elszámolásra. Ezeket a költségeket, ráfordításokat arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak.

Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az átvállalt kötelezettséget, ha annak összege meghaladja az 1 millió forintot.

Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan fizetendő kamatráfordításokat, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakot – illetve az ezt megelőző időszakokat – terhelik, és a kamatfizetés periódusa az egy évet meghaladja.

Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan bevételeket, amelyek a mérleg fordulónapját követő két vagy kettőnél több üzleti évet illetnek, de a mérleggel lezárt időszakban – illetve az ezt megelőző időszakokban – kerültek bevételként elszámolásra. Ezeket a bevételeket arra az időszakra kell elszámolni, amelyik időszakhoz kapcsolódnak.

A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni:

• fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét,
• elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében),
• térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci – illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti – értékét,

ha annak bevételként elszámolt összege az 1 millió forintot meghaladja.

Céltartalék speciális szabálya

Eltérés a Számviteli törvényben előírt szabályokhoz képest, hogy jövőbeni költségekre céltartalékot nem képezhet a mikrogazdálkodói beszámolót készítő vállalkozó.

Érdemes megemlíteni továbbá, hogy a betéti társaságként, közkereseti társaságként vagy egyéni cégként működő mikrogazdálkodónak a mikrogazdálkodói beszámoló készítése során a piaci érték változásával összefüggő terven felüli értékcsökkenés elszámolását, az értékvesztés elszámolását és a céltartalékképzésre vonatkozó szabályokat (kivéve: jogszabály által előírt céltartalékképzés) nem kötelező alkalmaznia.

Mikrogazdálkodói beszámolóra való áttérés teendői

A mikrogazdálkodói egyszerűsített beszámolóra áttérő vállalkozó a számviteli politikát és a hozzá kapcsolódó szabályzatokat hatályon kívül helyezi, és döntést hoz arról is, hogy az adott üzleti év január 1-jétől ezt a sajátos beszámolót kívánja alkalmazni, viszont az adóhatósághoz erről nem kell bejelentést tenni.

A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó az adott üzleti év első napjával elszámolja az alábbi korrekciós tételeket:

• az alapítás-átszervezés és a kísérleti fejlesztés aktivált értékének könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként elszámolva kivezeti és a kapcsolódó lekötött tartalékot feloldja,
• az értékhelyesbítést és az értékhelyesbítés értékelési tartalékát ki kell vezetni,
• az üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékét egyéb ráfordításként, a negatív üzleti vagy cégérték könyv szerinti értékét egyéb bevételként elszámolva ki kell vezetnie,
• valós értéken történő értékeléssel kapcsolatos összes különbözetet meg kell szüntetnie,
• a kormányrendelet szerinti időbeli elhatárolások kivételével az időbeli elhatárolásokat fel kell oldania,
• megszüntetendők azok a céltartalékok, amelyeket a mikrogazdálkodót készítő vállalkozó nem alkalmaz(hat),
• a mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó üzleti évének első napján állományban lévő immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését az állományba vételkor meghatározott módon, az Szt. szabályai szerint kell elszámolni.

Példa: készletek értékelése

1. Áruk év végi adatai

FIFO-módszerrel meghatározott készletérték: 1850 E Ft

Utolsó beszerzési ár és a leltár szerinti mennyiség alapján meghatározott érték: 2000 E Ft

2. Üzleti év végi értékelés szerint az áruk piaci értéke:

• 1700 E Ft (a különbözet tartósnak minősül)
• 1200 E Ft (a különbözet tartósnak minősül)

3.Késztermék év végi adatai

a) Leltári mennyiség és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási ár szorzata alapján meghatározott érték: 3450 E Ft

b) Év végi piaci ár alapján meghatározott érték: 2380 E Ft

4. Befejezetlen termelés adatai

Év végi készlet: 800 db

Eladási ár: 1000 Ft/db

Várhatóan felmerülő költségek: eladási ár 20%-a

Kalkulált haszon: eladási ár: 25%-a

FELADAT KÖNYVELÉSE

Megjegyzés: a kidolgozás során a kormányrendelet szerinti számlaszámokat alkalmaztuk!

1. Áruk év végi készletleltár szerinti készletre vétele

T 261. Kereskedelmi áruk – K 814. Eladott áruk beszerzési értéke 1850

 2. Áruk év végi értékvesztése

a) Nem számolható el értékvesztés

b) Értékvesztés

T 8683. Készletek értékvesztése – K 261. Kereskedelmi áruk 650

3. a) Késztermék év végi készletre vétele

T 251. Késztermékek – K 581. STK állományváltozása 3450

3. b) Késztermék értékvesztése

T 8683. Készletek értékvesztése – K 259. Késztermékek értékvesztése és visszaírása 1070

T 581. STK állományváltozása – K 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke 1070

4. Befejezetlen termelés év végi készletre vétele

T 231. Befejezetlen termelés – K 581. STK állományváltozása 440

Példa:

követelések értékelése az üzleti év végén

1, A követelések értékéből a 200 E Ft-ot meg nem haladó bekerülési értékű, 180 napja lejártak együttes összege: 1200 E Ft

2. A 200 ezer forint egyedi bekerülési érték fölötti, a fordulónapon fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelések adatai

Mérlegkészítés időpontjában (E Ft)

• 180 napon túli vevők értéke: 1000
• 270 napon túli vevők értéke: 800
• 365 napon túli vevők értéke: 600

3. Az előző évben egy partnerrel szembeni követelésekre elszámolt értékvesztés összege 800 E Ft

Eredeti bekerülési érték 1000 E Ft volt, a tárgyévben a partner kifizetett 900 E Ft-ot.

4. 2024. január 20-án a 2023. évi forgalom után meghatározott utólag kapott, nem számlázott engedmény összege 1050 E Ft

Könyvelés

1, Behajthatatlan követelések elszámolása

T 863. Behajthatatlan követelések leírt összege – K 311. Vevőkövetelések 1200

2. Értékvesztés elszámolása mérlegkészítés időpontja szerinti adatok alapján

T 8684. Követelések értékvesztése – K 319. Vevőkövetelések értékvesztése 1300

Számítás: 1000 × 0,3 + 800 × 50 + 600 × 1 = 1300

3. Értékvesztett követelés pénzügyi rendezése a tárgyévben

T 319. Vevőkövetelések értékvesztése – K 311. Vevőkövetelések 800

T 384. Elszámolási betétszámla – K 311. Vevőkövetelések 200

T 384. Elszámolási betétszámla – K 963. Követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeg 700

4. Nem számlázott, utólag kapott engedmény összege

T 365. Különféle egyéb követelések – K 965 Utólag kapott, nem számlázott engedmény 1050

Összefoglalva

A vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló kormányzati intézkedések tették lehetővé a kettős könyvvitelt vezető legkisebb gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéb vállalkozók számára, hogy a 2013. üzleti évtől saját elhatározásuk alapján beszámolási kötelezettségük teljesítésére az egyszerűsített éves beszámoló tovább könnyített formáját is választhassák. A számos egyszerűbb szabályozás mellett fontos megérteni a kötött előírások hátrányait is. Mérlegelni kell azon vállalkozásoknál, amelyek támogatási vagy hitelkérelem benyújtására készülnek a választást követő három évben, hogy például a kiegészítő melléklet hiánya vagy az értékvesztés kötelező elszámolásának eredményt csökkentő hatása nem okoz-e hátrányt.