Négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye

Szja-kedvezmény

A négy- vagy többgyermekes anyák kedvezményének (NÉTAK) mintájára várhatóan 2025 októberétől több lépcsőben hatályba lépnek a háromgyermekes és a kétgyermekes anyák kedvezményei.

A NÉTAK bevezetésekor számos gyakorlati kérdés merült fel, mely kérdések a bevezetése óta eltelt több mint 5 év alatt elültek, ugyanakkor a leendő kedvezményekkel kapcsolatos jogértelmezési kérdések megválaszolásához jól fognak jönni.

Az első két fontos kijelentés, hogy a NÉTAK-ot csak az anya veheti igénybe és csak a személyi jövedelemadót érinti, járulékból nem lehet igénybe venni. Ugyanakkor van járulékkedvezmény-érintettsége, ugyanis, ha NÉTAK az anyánál lenullázza a személyi jövedelemadót, akkor az esetlegesen még járó családi kedvezmény (a gyermekek közül még van olyan, akire folyósítanak családi pótlékot) az anya járulékából is igénybe vehető. Továbbá az anya házastársa/élettársa is felhasználhatja az anya által ki nem használt családi kedvezményt személyi jövedelemadója és járuléka terhére.

Jövedelmek típusai

A NÉTAK-kedvezmény nem minden jövedelemre érvényesíthető. A kedvezmény kiterjed minden bérre és bérjellegű juttatásra (munkabér, tb-ellátás, álláskeresési járadék), nem önálló tevékenység ellenértékére (társas vállalkozó díjazása), egyéni vállalkozó kivétjére, átalányadózó esetén az átalányadó alapjául szolgáló jövedelmére, őstermelőnél a jövedelmére, megbízási jogviszony esetén a kifizetőtől származó jövedelemre.

A tételes jogszabályi felsorolás alapján célszerű megemlíteni azokat a jövedelmeket is, melyekre nem alkalmazható:

• Egyéni vállalkozónak a 9%-os vszja-alapjára. Tételes költségelszámoló egyéni vállalkozó esetén a kivétre viszont lehet építeni. A kivét összegéről a vállalkozó szabadon dönthet, nem kell, hogy a kivét összege pénzben rendelkezésre álljon, nem kell a magánszámlára kiutalni sem. A kivét összege, mint elismert költség, csökkenti a vszja-alapot. Ha három vagy több gyermekre is folyósítják még a családi pótlékot, akkor a kivét okán megnövekvő járulékalapot a családi kedvezménnyel lehet adott esetben lényegesen csökkenteni. A szociális hozzájárulási adót figyelembe kell venni, de érdemes azt is mérlegelni, hogy a kivét szja-mentes, míg a vállalkozói osztalékalap után kell szja-t fizetni. Egy kicsit még tovább gondolva, nyugdíjas egyéni vállalkozó esetén sem járulék-, sem szochoprobléma nincs.
• Megbízási jogviszonyból származó jövedelemre, ha a bevételt juttató fél nem kifizető. Például ide tartozik a magánóraadásból származó jövedelem.
• Osztalék, ingatlan bérbeadása, árfolyamnyereség, egyes meghatározott juttatás, béren kívüli juttatás. Talán ez az egyik legfontosabb, mert mélyebb jogszabályi olvasás után sokan jutottak arra a következtetésre, hogy egy négygyerekes anyuka tagként a teljes nyereséget ki tudja venni osztalékként, adómentesen. Hát nem!

Összefoglalóan kijelenthető, hogy különféle passzív jövedelmekből nem lehet a NÉTAK-ot érvényesíteni.

A NÉTAK-nak nincs felső határa, a felsorolt jövedelmek teljes összegére jár a kedvezmény, azaz az adómentesség.

A kedvezmény a nyugdíjasnak is jár. A nyugdíjas esetében így teljes köztehermentesség elérhető a meghatározott jövedelmek tekintetében.

Gyerekszám

A kedvezmény igénybevételének a kulcsa a gyermekek létszámának meghatározása. Olyan anyáknak szól a kedvezmény, akiknek legalább 4 olyan, egyébként bármilyen korú (akár felnőttkorú) gyermeke van, amely gyermekre tekintettel most is jogosult családi pótlékra és/vagy már nem jogosult, de a múltban 12 éven keresztül jogosultak voltak (ez utóbbi szabály alól kivétel, ha a gyermek még a 12 éves időtartam elérése előtt meghalt). Csak az élve született (akár ha csak egy napig élt) gyermek jöhet szóba.

A létszámba csak olyan gyermek számítható be, akit a kedvezményt igénybe vevő anya szült vagy örökbe fogadott. Tehát egy mozaikcsaládban, ahol anya hoz két gyermeket és a házastársa is hoz az előző kapcsolatából két gyermeket, ott az anyának NÉTAK szempontjából csak két gyermeke van. Az örökbefogadásnál viszont figyelni kell arra, hogy ha az örökbefogadástól számított 12 éven keresztül nem jogosult családi pótlékra az anya, akkor amíg a családi pótlék jogosultsága fennáll, addig a gyermeklétszámba beszámít, utána viszont ez a gyermek kiesik a létszámból.

A családi pótlékra való jogosultságnál kizárólag a hazai Cst. szerinti családi pótlék értendő. Tehát más országok hasonló ellátására való jogosultsága nem alapozza meg a kedvezményt. Így például, ha egy család átköltözik Magyarországra, és a család gyermek tagjaiból legalább négy esetében nem teljesül az, hogy a hazai ellátórendszer szerint a családi pótlékot 12 éven keresztül kapják, akkor az anyának a NÉTAK nem jár.

Válás esetén szintén oda kell figyelni a kedvezményre. Egy négygyermekes anyának, ha a válást követően csak három gyermek felügyeletét ítélik oda, és a nem neki ítélt gyermekkel nincs meg a 12 év családi pótléka, akkor a NÉTAK-kedvezmény megszakad.

A családi pótlékra való jogosultág fennállásának vizsgálata a felnőttkorú gyermekeknél is okozhat fejfájást. A családi pótlék tényleges igénybevételét (folyósítását) vagy annak hiányát nem kell vizsgálni, ugyanakkor a jogosultság fennállását igen, és itt bizony igen távolra kell visszatekinteni. A hazai szabályozás a családi pótlékot nem mindig ismerte. A családi pótlék szabályai folyamatosan változtak. Volt olyan időszak, amikor jövedelemkorláthoz volt kötve (1995. évi intézkedések), és volt olyan időszak is, amikor az elsőszülött gyermekre csak akkor járt, ha testvére született (ha az első és a második gyermek között több év is eltelt, akkor lehet, hogy az elsőszülött gyermeknél nem lesz meg a 12 év). Eltérő volt a családi pótlék dokumentálása is, nem beszélve azok megőrzéséről. Több tíz éves dokumentumokat nem sokan őriznek meg. Tehát valós kérdés lehet az, hogyan igazolja az anya azt, hogy ő jogosult volt a családi pótlékra, de azt nem igényelte meg. A kormányhivatalok, mint jogutód szervek, sem biztos, hogy tudnak 25-30 éves korú dokumentumokat előkeríteni. A felnőttkorú gyermekeire építő és még dolgozó anya a sok esetben képtelen igazolni a családi pótlékra való jogosultságot.

Mit lehet egy olyan helyzetben tenni, amikor dokumentumok hiányában nem tudja az anya igazolni a családi pótlékra való jogosultságot, vagy akár a családi pótlék folyósításának a tényét? A jogalkotói cél nem az volt, hogy csak a kisgyermekes anyák kapják meg a kedvezményt. Legalább négy felnőttkorú gyermekkel rendelkező anyaként a kedvezményt igénybe kell venni. Adatszolgáltatási háttere nincs a kedvezménynek, így a NAV-nak sem lesz meg minden adata a kedvezményhez.

Ha ellenőrzésre kerül a sor, akkor a magánszemély jelezheti, hogy az illetékes hivatalt megkereste az igazolás végett, és onnan azt a választ kapta, hogy nincs már meg a papír. Papírok hiányában várhatóan nyilatkozat alapján fogják a kedvezményt figyelembe venni.

Kedvezmény összege

A kedvezményt havi összegben adja meg az Szja tv., és törthónapra is jár, hónapon belül nincs arányosítási szabály. Törthónap előfordulhat például akkor, amikor a negyedik gyermek születik.

Van viszont éven belüli arányosítási szabály. Ha ugyanis olyan típusú jövedelemről van szó, melynek havi szintű összege nem állapítható meg, akkor a jogosultsági hónapok évhez mért hányadában lehet az adott jövedelemből a kedvezményt érvényesíteni. Ilyen jövedelem például az őstermelői tevékenységből származó jövedelem, vagy egy egész évre szóló megbízási díj.

Például egy őstermelő e tevékenységből származó jövedelme 4 000 000 Ft. Az őstermelőnek 2025. április 20-án született meg a negyedik gyermeke. Kilenc jogosultsági hónapra, tehát a teljes évhez mérten (9/12) a jövedelem háromnegyedére alkalmazhatja a kedvezményt, azaz 3 000 000 Ft kedvezményt vehet igénybe.

A kedvezmény igénybevételének adminisztratív feltétele, hogy a gyermek adóazonosító jele szerepeljen a bevallásban, kivéve, ha nem lett neki megállapítva adóazonosító jel. Sajnos gyakran előfordul, hogy a felnőttkorú gyermek és az anya nem tartja egymással a kapcsolatot, és az anya nem tudja elkérni a gyermeke adóazonosító jelét. Ezzel a kérdéssel a NAV külön foglalkozott, és azt az álláspontot alakította ki, hogy ebben az esetben nem kell az anyának a kedvezményről lemondania, a gyermek természetes azonosítóit kell bevallásban, illetve a munkáltató vagy kifizető felé tett nyilatkozatban megadnia.

Milyen lesz az új szabály?

Természetesen már lehet olvasni az újdonságokról, de még mindig hiszem azt, hogy amíg nincs végleges Magyar Közlöny, addig nem lehetünk biztosak. A fenti szabályhoz képest azonban számos hasonlóságra számítunk.