A saját tőkével a mérlegfőcsoportnak jellemzően két okból lehet nem elegendő összege, vagy akár negatív előjele. Elképzelhető, hogy van jegyzett, de még be nem fizetett tőke, illetve lehet felhalmozott veszteség az eredménytartalékban. Nem csak a ténylegesen negatív előjelű sajáttőke-összeg jelent problémát, hanem az is, ha a saját tőke az adott társasági formára előírt jegyzett tőkeminimumot nem éri el (kft. és rt. esetében).
Nem megfelelő összegű saját tőke kezelése
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
Sok esetben a korlátolt felelősségű társaság alapítása a kötelező hárommillió forintos jegyzett tőkével csak néhány százezer forint tényleges befizetéssel történik. Ennek megfelelően számos beszámolóban találkozhatunk a Jegyzett, de még be nem fizetett tőke mérlegsorral. Fontos ellenőrizni a társasági szerződésben, hogy a tulajdonosok milyen határidőt, határidőket és rendezési módokat határoztak meg önmaguknak, hogy a határidő közeledtére figyelmeztetni tudjuk őket, illetve felhívjuk a figyelmüket az esetlegesen fennálló sajáttőke-problémára. „Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő 60 napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.” (Ptk. 3:133. §)
Negatív eredménytartalék
Az eredménytartalék abban az esetben vesz fel negatív előjelet, ha a korábbi évek vesztesége abszolút összegben meghaladja a korábbi évek nyereségét.
A lekötött tartalék képzése miatt keletkező negatív eredménytartalék önmagában nem jelent problémát a saját tőkére, hiszen az eredménytartalékból történő lekötött tartalék képzése csak a saját tőkén belüli tőkeátrendezést jelent.
Ismét beszámolókészítési határidőhöz értünk, ami lehet a második üzleti évi beszámolója, ahol már problémás a sajáttőke-helyzet, így vagy pótbefizetéssel, vagy a még be nem fizetett tőke rendelkezésre bocsátásával, vagy értékhelyesbítéssel, vagy kötelezettségelengedéssel kell rendezni a sajáttőke-helyzetet.
Pótbefizetés
A pótbefizetés jogi szabályozása némileg változott az új Ptk. bevezetésével. Ma már nem kötelező eleme a társasági szerződésnek a pótbefizetés előírása ahhoz, hogy a taggyűlés ténylegesen dönthessen a pótbefizetésről. Ha azonban benne van akár a megengedő, akár a tiltó szabály, akkor aszerint kell működni.
A pótbefizetés teljesítésének módját (pénzbeli vagy nem pénzbeli), ütemezését, határidejét a pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozatban kell meghatározni. Nem pénzbeli formára vonatkozó követelmények azonosak a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásra vonatkozó követelményekkel.
A pótbefizetés teljesíthető a korábban a tulajdonos által tagi kölcsönként befizetett összeggel is. Valójában itt egy nem pénzbeli teljesítésről van szó.
Késedelmes teljesítés vagy a teljesítés elmulasztásának jogkövetkezménye azonos a vagyoni hozzájárulás nem teljesítésének szabályaival.
Előfizetői tartalom!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Már csatlakoztál hozzánk? Akkor lépj be a folytatáshoz!
További cikkek
Devizában kiállított számlák átváltási árfolyama
A devizás számlák átváltási árfolyama mindig akkor kérdés, amikor éppen szembejön a számla. A mostani összefoglaló táblázatot akár az irodád falára is kiteheted, hogy csak rá kelljen pillantani, amikor éppen eljön ez a pillanat.
Érdekel
Elhatárolás vs. követelés/kötelezettség
Sose fog a téma nyugvópontra jutni, különösen nem az évzárások kapcsán. Természetesen azokról a tételekről van szó, amikor a fordulónapot megelőző időszakot terhelő, de a fordulónap után kiszámlázott tételek (és fordítva) vannak. Vajon mi ezeknek a helyes számviteli elszámolása? Cikkemben összegyűjtöm az általam ismert gyakorlatokat és ismertetem, hogy mi lenne a Számviteli törvény szerinti helyes megoldás.
Érdekel