A saját tőkével a mérlegfőcsoportnak jellemzően két okból lehet nem elegendő összege, vagy akár negatív előjele. Elképzelhető, hogy van jegyzett, de még be nem fizetett tőke, illetve lehet felhalmozott veszteség az eredménytartalékban. Nem csak a ténylegesen negatív előjelű sajáttőke-összeg jelent problémát, hanem az is, ha a saját tőke az adott társasági formára előírt jegyzett tőkeminimumot nem éri el (kft. és rt. esetében).
Nem megfelelő összegű saját tőke kezelése
Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
Sok esetben a korlátolt felelősségű társaság alapítása a kötelező hárommillió forintos jegyzett tőkével csak néhány százezer forint tényleges befizetéssel történik. Ennek megfelelően számos beszámolóban találkozhatunk a Jegyzett, de még be nem fizetett tőke mérlegsorral. Fontos ellenőrizni a társasági szerződésben, hogy a tulajdonosok milyen határidőt, határidőket és rendezési módokat határoztak meg önmaguknak, hogy a határidő közeledtére figyelmeztetni tudjuk őket, illetve felhívjuk a figyelmüket az esetlegesen fennálló sajáttőke-problémára. „Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő 60 napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.” (Ptk. 3:133. §)
Negatív eredménytartalék
Az eredménytartalék abban az esetben vesz fel negatív előjelet, ha a korábbi évek vesztesége abszolút összegben meghaladja a korábbi évek nyereségét.
A lekötött tartalék képzése miatt keletkező negatív eredménytartalék önmagában nem jelent problémát a saját tőkére, hiszen az eredménytartalékból történő lekötött tartalék képzése csak a saját tőkén belüli tőkeátrendezést jelent.
Ismét beszámolókészítési határidőhöz értünk, ami lehet a második üzleti évi beszámolója, ahol már problémás a sajáttőke-helyzet, így vagy pótbefizetéssel, vagy a még be nem fizetett tőke rendelkezésre bocsátásával, vagy értékhelyesbítéssel, vagy kötelezettségelengedéssel kell rendezni a sajáttőke-helyzetet.
Pótbefizetés
A pótbefizetés jogi szabályozása némileg változott az új Ptk. bevezetésével. Ma már nem kötelező eleme a társasági szerződésnek a pótbefizetés előírása ahhoz, hogy a taggyűlés ténylegesen dönthessen a pótbefizetésről. Ha azonban benne van akár a megengedő, akár a tiltó szabály, akkor aszerint kell működni.
A pótbefizetés teljesítésének módját (pénzbeli vagy nem pénzbeli), ütemezését, határidejét a pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozatban kell meghatározni. Nem pénzbeli formára vonatkozó követelmények azonosak a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásra vonatkozó követelményekkel.
A pótbefizetés teljesíthető a korábban a tulajdonos által tagi kölcsönként befizetett összeggel is. Valójában itt egy nem pénzbeli teljesítésről van szó.
Késedelmes teljesítés vagy a teljesítés elmulasztásának jogkövetkezménye azonos a vagyoni hozzájárulás nem teljesítésének szabályaival.
Előfizetői tartalom! A bejegyzés további része csak Irányadó Magazin előfizetők számára érhető el. A teljes tartalom megtekintéséhez jelentkezz be!
További cikkek
Követelések év végi értékelése
Évzáráshoz örökzöld téma a követelések év végi értékelése. A könyvvizsgálók az óvatosság jegyében, a cégvezetők meg az eredmény védelme érdekében érvelnek, amikor ez a téma kerül napirendre. Vajon ki győz?
Érdekel
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 3. rész
Cikksorozatunk előző két részében összefoglaltuk a követelések év végi értékelésének főbb számviteli szabályait és a kapcsolódó könyvelési tételeit példákkal. A címben említett téma 3. részeként a Társaságiadó-törvény szerinti előírásokat ismertetjük. Annak érdekében, hogy a társaságiadó-hatások érthetők legyenek, előbb tisztázni szükséges a témához kapcsolódó törvénybeli fogalmakat.
Érdekel