Nem megfelelő összegű saját tőke kezelése

Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

Sok esetben a korlátolt felelősségű társaság alapítása a kötelező hárommillió forintos jegyzett tőkével csak néhány százezer forint tényleges befizetéssel történik. Ennek megfelelően számos beszámolóban találkozhatunk a Jegyzett, de még be nem fizetett tőke mérlegsorral. Fontos ellenőrizni a társasági szerződésben, hogy a tulajdonosok milyen határidőt, határidőket és rendezési módokat határoztak meg önmaguknak, hogy a határidő közeledtére figyelmeztetni tudjuk őket, illetve felhívjuk a figyelmüket az esetlegesen fennálló sajáttőke-problémára. „Ha egymást követő két üzleti évben a társaság saját tőkéje nem éri el az adott társasági formára kötelezően előírt jegyzett tőkét, és a tagok a második év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, e határidő lejártát követő 60 napon belül a gazdasági társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.” (Ptk. 3:133. §)

Negatív eredménytartalék

Az eredménytartalék abban az esetben vesz fel negatív előjelet, ha a korábbi évek vesztesége abszolút összegben meghaladja a korábbi évek nyereségét.

A lekötött tartalék képzése miatt keletkező negatív eredménytartalék önmagában nem jelent problémát a saját tőkére, hiszen az eredménytartalékból történő lekötött tartalék képzése csak a saját tőkén belüli tőkeátrendezést jelent.

Ismét beszámolókészítési határidőhöz értünk, ami lehet a második üzleti évi beszámolója, ahol már problémás a sajáttőke-helyzet, így vagy pótbefizetéssel, vagy a még be nem fizetett tőke rendelkezésre bocsátásával, vagy értékhelyesbítéssel, vagy kötelezettségelengedéssel kell rendezni a sajáttőke-helyzetet.

Pótbefizetés

A pótbefizetés jogi szabályozása némileg változott az új Ptk. bevezetésével. Ma már nem kötelező eleme a társasági szerződésnek a pótbefizetés előírása ahhoz, hogy a taggyűlés ténylegesen dönthessen a pótbefizetésről. Ha azonban benne van akár a megengedő, akár a tiltó szabály, akkor aszerint kell működni.

A pótbefizetés teljesítésének módját (pénzbeli vagy nem pénzbeli), ütemezését, határidejét a pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozatban kell meghatározni. Nem pénzbeli formára vonatkozó követelmények azonosak a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásra vonatkozó követelményekkel.

A pótbefizetés teljesíthető a korábban a tulajdonos által tagi kölcsönként befizetett összeggel is. Valójában itt egy nem pénzbeli teljesítésről van szó.

Késedelmes teljesítés vagy a teljesítés elmulasztásának jogkövetkezménye azonos a vagyoni hozzájárulás nem teljesítésének szabályaival.

A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a visszafizetés időpontjában, a tagjegyzékben szereplő tagok részére kell visszafizetni.

A visszafizetés csak a törzsbetétek teljes befizetését követően történhet meg. A saját üzletrészre jutó pótbefizetés nem visszafizetendő. Azaz a pótbefizetés nem azt a tagot illeti meg, aki eredetileg a befizetést teljesítette, így a pótbefizetés összegét az üzletrész értékesítése során az eladási árba célszerű belekalkulálni.

Kapott pótbefizetés elszámolása

T 161. Beruházások / 2. Készletek / 381. Pénztár / 384. Elszámolási betétszámla / 36. Egyéb követelések – K 414. Lekötött tartalék

Pótbefizetés „visszafizetése”

T 414. Lekötött tartalék – K 384. Elszámolási betétszámla

Pótbefizetéshez kapcsolódó szabály még, hogy jogutód nélküli megszűnés esetén a hitelezőknek történő kiegyenlítést követően a fennmaradó vagyonból a pótbefizetéseket kell visszatéríteni és a további részt kell a törzsbetétek arányában felosztani.

Értékhelyesbítés

A bizonyos befektetett eszközök piaci értéken történő értékelésére lehetősége van a vállalkozásnak. Így, ha a vállalkozás rendelkezik olyan tárgyi eszközzel, vagyoni értékű joggal, szellemi termékkel vagy tartós részesedéssel, amely mérlegkészítéskori piaci értéke tartósan és jelentősen meghaladja az adott eszköz könyv szerinti értékét, akkor élhet az Értékhelyesbítés elszámolásának lehetőségével. Azt, hogy a vállalkozás élni kíván az értékhelyesbítés elszámolásával, a számviteli politikájában rögzítenie kell, illetve, ha nincs könyvvizsgálója, az értékelési eljárást akkor is ellenőriztetnie kell könyvvizsgálóval, és csak a könyvvizsgáló által elfogadott értékre történhet meg a felértékelés.

Értékhelyesbítés elszámolása

T 1×7. Befektetett eszközök értékhelyesbítése – K 417. Értékelési tartalék

Arra figyelni kell, hogy az értékelést minden fordulónapra vonatkozóan el kell végezni a mérlegkészítéskori adatok alapján.

Tulajdonossal szembeni kötelezettség elengedése

A tulajdonossal szemben jellemzően két jogcímen lehet kötelezettsége a vállalkozásnak. Az egyik a még ki nem fizetett osztalék miatti kötelezettség, a másik a tulajdonostól kapott tagi kölcsön. Amennyiben a tulajdonos a negatív saját tőkét a korábban jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék elengedésével kívánja rendezni, annak elszámolása eredménytartalék javára történik, és nem jár illetékfizetési kötelezettséggel.

T 476. Tagokkal, tulajdonosokkal szembeni kötelezettség – K 413. Eredménytartalék

A tulajdonos által korábban tagi kölcsön jogcímen befizetett összeg szintén elengedhető a negatív saját tőke ellentételezése érdekében. Ebben az esetben azonban az elengedett kötelezettséget egyéb bevételként kell elszámolni, az adóalapot ezzel a tétellel csökkenteni nem lehet, és ha magánszemély a tag, tulajdonos engedi el követelését, akkor a társaságot illetékfizetési kötelezettség terheli.

T 451. Rövid lejáratra kapott tagi kölcsön – K 96. Egyéb bevételek

Ázsiós jegyzett tőke emelése

Negatív saját tőke esetén a sajáttőke-helyzet rendezésének megoldása lehet még az ázsiós tőkeemelés, mely történhet pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulással. Az ázsió mértékének meghatározása tulajdonosi hatáskörbe tartozik. A saját tőke és jegyzett tőke aránya helyreállításához minél nagyobb összeget kell a tőketartalékba helyezni. A tőketartalék csak a jegyzett tőkével együtt növekedhet.

A jegyzett tőke emelését a cégbírósági bejegyzéssel egyidejűleg vagy a változás időpontjával lehet elszámolni.

T 33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke – K 411. Jegyzett tőke

Jegyzett tőke névértékének megfelelő összegben az átvett eszközök elszámolása

T 1-3. Eszközök – K 33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

A névérték felett rendelkezésre bocsátott eszközök értéke

T 1-3. Eszközök – K 412. Tőketartalék

Ha az eszközök átadása a bejegyzést megelőzően történik meg

T 1-3. Eszközök – K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

Cégbírósági bejegyzéskor

T 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek – K 412. Tőketartalék

Jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnés

Végső esetben, ha a tulajdonosok nem kívánják a sajáttőke-helyzetet helyrebillenteni, akkor dönthetnek a társaságiforma-váltásról, mely folyamatban olyan társasági formát kell választaniuk, melynek jegyzett-tőke-követelményét teljesíteni tudja a társaság. Ha a minimum jegyzett-tőke-követelmény nélküli betéti társasági formába kívánnak átalakulni, akkor is figyelemmel kell lenni arra, hogy a vagyonmérleg-tervezetben a saját tőkének csak pozitív elemei lehetnek, így az átalakulás folyamatában rendezni kell a felhalmozott veszteséget (jegyzett-tőke-leszállítással, átvezetéssel a tőketartalékból, vagy ha a lekötött tartalékba van pótbefizetés, akkor annak elengedésével, végső soron pedig ázsiós tőkeemeléssel).

A tulajdonosok a nem megfelelő összegű saját tőke okán dönthetnek a társaság jogutód nélküli megszüntetéséről is, ami lehet végelszámolás vagy felszámolás.