Önszámlázás

Jogszabályi háttér

Az Áfatörvény 2013. év óta tartalmazza, hogy a számlán kötelezően fel kell tüntetni – „önszámlázás” kifejezéssel – azt a körülményt, hogy a vevő bocsátja ki a számlát. A gyakorlatban például a biztosítótársaságok szoktak így eljárni, amikor az ügynökeik helyett kiállítják a jutalékos számlát. Tudjuk azt is, hogy miért: hiszen így nem kell mindenféle kézi számlákkal bajlódniuk, a könyvelésbe azonnal beemelődnek a számlák.

Az önszámlázás feltételei

Önszámlázásról akkor beszélünk, ha:

• a számlát a vevő (megrendelő) állítja ki,
• de a számla a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást végző fél nevében és javára készül,
• a felek erről előzetesen megállapodtak.

Fontos: az önszámlázás nem jelenti azt, hogy a vevő saját magának számláz, hanem a partner nevében jár el.

Az Áfa tv. szerint az önszámlázás csak akkor jogszerű, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

• előzetes írásbeli megállapodás,
• a számlán szerepelnie kell az „önszámlázás” kifejezésnek,
• az adókötelezettség továbbra is az eladót terheli.

Felelősségi kérdések

Fontos kiemelni, hogy bár a vevő állítja ki a számlát:

• az eladó felel az adókötelezettség helyes teljesítéséért,
• az eladó köteles ellenőrizni a számla tartalmát,
• hibás számla esetén mindkét fél érintett lehet adóellenőrzés során.

A gyakorlatban ezért az önszámlázási megállapodások tartalmaznak jóváhagyási vagy visszaigazolási mechanizmust.

Mindez egy táblázatban így néz ki:

Technikai azonosító

Az önszámlázás esetén az Online Számla rendszerben a technikai felhasználót (technikai kódot) annak az adóalanynak kell létrehoznia, akinek a nevében a számla kiállításra kerül, vagyis az értékesítőnek, illetve a szolgáltatásnyújtónak.

Összefoglalva az önszámlázás folyamata

1. Eladó és vevő írásbeli önszámlázási megállapodás
2. Eladó regisztrál az Online Számla rendszerben
3. Eladó létrehoz technikai felhasználót (technikai kód)
4. Eladó átadja a technikai azonosítókat a vevőnek
5. Vevő kiállítja a számlát az eladó nevében (önszámlázás jelöléssel)
6. Vevő rendszere beküldi a számlaadatokat a NAV-hoz az eladó technikai kódjával
7. NAV-visszaigazolás (sikeres/hibaüzenet)
8. Eladó ellenőrzi az adatszolgáltatást és teljesíti az áfakötelezettséget

A számlázás jövője

Nem, természetesen én sem látok a jövőbe, hogy tényszerűen kijelenthessem, mi lesz a következő években. Az irányt azonban már látjuk.

A NAV folyamatosan finomítja az Online Számla rendszer validációs szabályait a magasabb adatminőség érdekében.
2025 szeptembere óta több korábban figyelmeztetésként (WARN) kezelt hiba hibaüzenetté (ERROR) vált, ami azt jelenti, hogy a hibás adatszolgáltatás nem kerül befogadásra a rendszerben, és a hibát javítani kell. A hibás vagy hiányos online adatszolgáltatás számlánként akár 1 millió forintos mulasztási bírsággal is járhat.

Bár ma még nem minden számla elektronikus formátumú, Magyarország kifejezetten lépéseket tesz ebbe az irányba. Mondjuk az EU is ezt írja elő a tagállamoknak.

2025. július 1-jétől az energiakereskedelem (elektromos áram és földgáz) B2B számláinál kötelező az elektronikus számlázás.

A jövőben azonban a tervek szerint a jelenlegi RTIR adatbejelentéses modell (Online Számla rendszer) mellé egy olyan kötelező e-számlázási rendszer is bevezetésre kerülhet, ahol nemcsak jelenteni kell az adatokat, hanem maga az e-számla kiállítása is strukturált elektronikus formában történik.

Ez azt jelenti, hogy:

• a hazai vállalkozásoknak egyre inkább át kell térniük digitális, strukturált számlák használatára,
• meg kell szüntetni a kézi számlákat, illetve a pdf-formátumú számlák szerepe csökkenhet.

A VIDA-rendszer jövőbeni megjelenésével az önszámlázásra is új szabályok vonatkoznak majd.

Ilyen például

• az önszámlázás adatszolgáltatásának részletessége,
• a strukturált e-számlaformátum elvárása (pl. XML EN 16931 szerinti),
• az EU-szabályokhoz való illeszkedés.