Őstermelők tárgyieszköz-eladása

2022-ben fordult fel a világ

Az őstermelők tárgyieszköz-értékesítéséből származó bevételének elszámolására 2022. év óta különleges szabály vonatkozik. Ez a szabály az ingóértékesítésre vonatkozó adókötelezettséget mondja ki, további speciális szabályokkal fűszerezve:

• Ha a tárgyi eszköz eladásából származó bevételből másik tárgyi eszközt vásárol az őstermelő, akkor ezzel az összeggel lehet csökkenteni az ingóértékesítésből származó jövedelem összegét (visszaforgatási szabály).
• Szociális hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség egyetlen esetben sem terheli az így megállapított jövedelmet.

A visszaforgatási szabály időbeli keretet is kimond. Az adóévi értékesítéssel szemben az adóévet követő május 20-ig történő vásárlás számítható be.

Abban a tekintetben nincs korlátozás, hogy egy tárgyieszköz-eladással szemben csak egy tárgyieszköz-vásárlás lenne beszámítható. Arra viszont oda kell figyelni, hogy beszámított összeg erejéig értékcsökkenési leírás elszámolására nincs lehetőség.

Különösen oda kell arra figyelni arra, hogy a visszaforgatási szabállyal az átalányadózó őstermelők nem élhetnek, azaz esetükben szinte mindig lesz adóköteles jövedelem.

Példa

A leírtak megértéséhez nézzük az alábbi, döntési lehetőségeket tartalmazó példát.

Egy őstermelő 2023. július 6-án értkesít egy használt traktort 13 millió forint értékben. Ennek a traktornak az értékcsökkenési leírása teljes egészében el lett számolva.

2023. február 4-én egy boronát vásárol 2 millió forintért. 2024. január 11-én pedig egy másik traktort vesz 20 millió forintért. A traktor vásárlására 4 millió forint összegű állami támogatást is kap.

Nézzük meg, milyen lehetőségei vannak ennek az őstermelőnek tételes költségelszámolóként, illetve átalányadózóként.

Átalányadózó egyéni vállalkozók esetében

Átalányadózó őstermelőként nincs választási lehetősége. A 13 millió forintos bevétellel szemben semmilyen költséget nem tud elszámolni, ugyanez az összeg egyben tehát jövedelemnek minősül. Az adó összege így 1 950 000 forint lesz. Az átalányadózók esetén azért nehezen emészthető ez az adókötelezettség, mert így a teljes bevétel adó alá esik (ha ugyanis terményeladásról lenne szó, akkor csak a bevétel 10%-a lenne a jövedelem). Másrészt az adót a fejlesztésből kell kivonni, hiszen ennyivel csökken a beszerzett tárgyi eszközökre fordítható önerő.

Tételes költségelszámolást alkalmazó vállalkozók esetében

Tételes költségelszámolás esetén már sokkal több a variációs lehetőség:

1. Az általányadózóval azonosan jár el, azaz nem számítja be a tárgyieszköz-beszerzéseket az ingóértékesítéssel szemben. Ugyanaz az 1 950 000 forintos adókötelezettség fogja terhelni. Ebben az esetben viszont a borona bekerülési értéke és a traktor támogatással csökkentett bekerülési értéke (16 millió forint) értékcsökkenési alapként megmarad.
2. A 13 millió forintos jövedelemmel szemben beszámítja a borona 2 millió forintos bekerülési értékét, továbbá a traktor árából 11 millió forintot. Ingóértékesítésre tekintettel így nulla forint jövedelme lesz, viszont a traktor árából – figyelemmel a támogatás összegére is – már csak 5 millió forintot számolhat el értékcsökkenési leírásként.
3. A 13 millió forintos jövedelemmel szemben beszámítja a borona 2 millió forintos bekerülési értékét, továbbá a traktor árából 6 millió forintot. Ez egy köztes megoldás, nem tiltja az Szja tv. Ingóértékesítésre tekintettel így 5 millió forint jövedelme lesz, a traktor árából – figyelemmel a támogatás összegére is – már csak 10 millió forintot számolhat el értékcsökkenési leírásként.

A felsorolt lehetőségek közül a 2. lehetőség tűnik a leginkább célravezetőnek, ugyanis ebben az esetben az adófizetéssel nem csökkenti a beruházásra felhasználható önerő összegét.