Az osztalék kifizetése nemcsak pénzben, hanem bármely más vagyoni érték formájában megtörténhet. Ha az osztalék kifizetése ingatlan formájában történik meg a magánszemély tag részére, akkor a pénzbeli kifizetéshez képest számos más szabályt is figyelembe kell venni. Igyekszünk mindenre kitérni: szja, szocho, áfa, illeték, társasági adó.
Osztalék fizetése ingatlan formában
Személyi jövedelemadó, szociális hozzájárulási adó
Első lépésben azt kell megvizsgálni, hogy az osztalék fejében átadni kívánt ingatlan szokásos piaci értéke hogyan viszonyul az ingatlannal kiváltott osztalék pénzben kifejezett összegéhez.
Ha az osztalék összege alatt van, vagy pontosan egyezik azzal, akkor a teljes összeg osztalék jogcímen válik adókötelessé. Az osztalékhoz kapcsolódó 15% személyi jövedelemadót a kifizető cég köteles megelőlegezni, és a magánszemély taggal szemben követelésként előírni. Az így fennmaradó követelést folyamatosan beszámíthatja a magánszeméllyel szemben fennálló bármely kötelezettségébe (munkabér, tagi munkavégzés díja) azzal, hogy a magánszemélyt megillető munkaviszonyból származó rendszeres bevétel esetében a beszámítást követően kifizetendő összeg nem lehet kevesebb a minimálbér havi összegének 50%-ánál. Ha az előbbiek szerint az adó levonása a magánszemélytől nem lehetséges, akkor a cég köteles a magánszemély részére jelezni, hogy az adó megfizetésére ő lesz kötelezett, továbbá megküldi a le nem vont adó összegét az AJK nyomtatványon a NAV részére.
A le nem vonható szociális hozzájárulási adót nem kell a kifizetőnek megelőlegeznie, annak összegét – a felső határra is tekintettel – a magánszemélynek kell bevallani és megfizetni is.
A másik eset az, hogy ha az ingatlan átadáskori szokásos piaci értéke magasabb, mint az átadással kiváltott osztalék összege.
Ebben az esetben a különbözet a felek közötti jogviszony (például tagi munkavégzés), vagy ha ehhez nem köthető, akkor egyéb jövedelem jogcímen adóköteles.
Ha a tag végez munkát a cégben, és ezért folyamatosan díjazásban részesül, akkor az egyéb jövedelem jogcím felé vihető a jövedelem. Egyéb jövedelem esetén a le nem vonható személyi jövedelemadót meg kell előlegeznie a kifizetőnek, és az előbb leírtak szerint a magánszemély felé előírni a követelést, majd beszednie tőle az összeget.
A nem az osztalék jogcímen keletkező jövedelem után a szociális hozzájárulási adó a kifizető kötelezettsége, azt a magánszemélytől nem követelheti.
Persze az is előfordulhat, hogy a magánszemély a szokásos piaci érték és az osztalékkövetelés közötti összeget megtéríti a cégnek, ebben az esetben egyéb jövedelem jogcímen nem keletkezhet jövedelem.
Társasági adó
Az osztalék fizetésére kötelezett cégnél első lépésben azt kell rögzíteni, hogy milyen összegben állapítható meg az átadáskori érték. Ez az érték a valós piaci értékhez közelítő szám, és feltehetően el fog térni (felfelé) a könyv szerinti értéktől. A különbözet a cégnél egyéb bevételként fog megjelenni.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
„Amnesztiás” bejelentett részesedés
Talán emlékszünk még, hogy 2023 végén milyen sokat beszéltünk róla. Most azt boncolgatjuk, hogy a könyv szerinti érték, 2023. december 31. piaci érték, eladás ár hármasa hogyan képeződik le a társasági adóban. Mivel szembesülhettek, illetve szembesülnek majd az érintettek a taobevallásban?
Érdekel
Építőipar a határon túl
Hazai építőipari vállalkozások az EU-ban (különösen Németországban) gyakran vállalnak munkákat, jellemzően alvállalkozóként. Cikkemben azt vizsgálom meg, hogy milyen lehetőségek rejlenek abban, hogyha a magyar vállalkozó az EU-ban alanyi adómentességet választ, figyelemmel a választás korlátaira is.
Érdekel