Az alábbiakban a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező személyek baleseti jogállásának kérdéseit érintő főbb szabályokat tekintjük át, figyelemmel a 2025. január 1-jétől hatályos új rendelkezésekre.
Szakképzési munkaszerződéssel rendelkező személyek baleseti jogállásának kérdései
Témát érintő alkalmazandó jogszabályok
A baleset fogalmát az a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet és az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (továbbiakban: Mvt.), továbbá a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szakképzési tv.) határozza meg.
A üzemi baleset fogalmának meghatározásánál a baleset fogalmából kell kiindulni, mivel az az esemény „baleset”, amely az egészségbiztosítás fogalmi körében nem minősül balesetnek, az üzemi baleset sem lehet.
Az említett rendelkezések az alábbi baleseti típusokat nevesíti
Baleset általánosságban: balesetnek minősül az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést, más (testi, lelki) egészségkárosodást vagy halált okoz [Ebtv.vhr. 1. § (1) bek. m) pont].
Üzemi baleset: az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri.
Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során (pl. elrendelt, illetőleg a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben) éri [Ebtv. 52. § (1-2) bek.].
Úti baleset: üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el. Az a baleset, amely a munkavállalót nem a lakásától (szállásától) a munkahelyéig vagy pedig a visszavezető úton, hanem még vagy már a lakásában éri, nem minősül úti üzemi balesetnek.
Tanulóbaleset: minden olyan baleset, amely a képzésben részt vevő személyt (tanulót) azalatt az idő alatt vagy tevékenység során éri, amikor a szakképző intézmény felügyelete alatt áll [Szakképzési tv. 7. § 9. pont].
Az Mvt. szerint:
Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a sérült munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
A munkabérelőleg főbb szabályai, kinek és milyen feltételekkel adható?
A munkavállaló kerülhet olyan helyzetbe, amikor anyagi gondjainak megoldására, illetve annak átmeneti enyhítésére nincs más lehetősége, mint hogy munkáltatójától a jövőbeni munkabére terhére előleget kérjen. Az ilyen előleg mértéke elvileg korlátlan lehet, gyakorlatilag azonban számos egyéb körülményt is figyelembe kell venni.
Érdekel
Ellátások (gyed, gyes) folyósítása táppénzzel egyidejűleg
Az újabb gyermekvállalás kapcsán gyakran felmerülő kérdés, hogy a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás és a táppénz mikor vehető igénybe egyidejűleg, azaz milyen feltételek mellett jár, mikor nem, mire kell figyelni munkáltatói és munkavállalói oldalról. Az alábbiakban a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a gyed, a gyes és a táppénz kapcsolatát mutatjuk be, ezzel igyekszünk segítséget nyújtani – a teljesség igénye nélkül – a gyermekvállalás előtt álló munkavállalók, valamint a foglalkoztatók részére a felmerülő kérdésekre.
Érdekel