Számviteli értékhatárok

Beszámolók

Az, hogy egy társaság milyen beszámolót köteles készíteni, azt a megelőző két év pénzügyi adatai alapján döntheti el.

Egyszerűsített éves beszámolóját mikrogazdálkodói szabályok alapján is elkészítheti az, akinek a megelőző két év átlagában a következő 3 mutatóból legalább kettő a határérték alatt van:

• Árbevétel: 300 M Ft
• Mérlegfőösszeg: 150 M Ft
• Létszám: 10 fő

Ebben nincs változás.

Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az, akinek a megelőző két év átlagában a következő 3 mutatóból legalább kettő a határérték alatt van:

• Árbevétel: 4000 M Ft
• Mérlegfőösszeg: 2000 M Ft
• Létszám: 50 fő

Ez az értékhatár jelentősen emelkedett, ráadásul már a 2024-es üzleti évre is lehet alkalmazni.

Aki ebbe a megemelt értékhatárba sem fér bele, annak éves beszámolót kell készíteni.

A pénzügyi adatoktól függetlenül nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót

• a nyilvánosan működő részvénytársaság,
• az anyavállalat,
• a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó, valamint
• az olyan vállalkozó, amelynek kibocsátott értékpapírjai tőzsdei kereskedelme engedélyezett vagy az engedélyezést már kérelmezték.

Könyvvizsgálati értékhatár

Évek óta már tudott a módosítás, csak az összege volt kérdéses.

Voltak olyan hangok is, hogy a könyvvizsgálati értékhatárt is a már előbb is említett hármas feltételrendszerhez kötik. Ez azonban nem történt meg.

Az egyébként főszabályként értelmezett kötelező könyvvizsgálat alól mentesülést kap az a vállalkozó, akinek

a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 600 millió forintot, és

b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.

Az „és” feltétel azért fontos, mert a szabály a mentesítést fogalmazza, nem pedig a kötelezettséget.

A változás az árbevétel nagyságában van. Eddig 300 millió forintos árbevételhez volt kötve a mentesítés.

A hatálybalépés kapcsán rossz hír, hogy ezt első alkalommal a 2025-ben kezdődő üzleti évekre lehet alkalmazni.

A könyvvizsgálati kötelezettség betartatását a Számviteli törvény egy módosítása egy magasabb szintre emeli. Sajnos sokan, annak ellenére, hogy kötelezettek lennének, a közzététel során nem csatolják a könyvvizsgálói jelentést, feltételezhető, hogy sok esetben el sem készül.

Ennek okán érdemes figyelni arra a 2025-ös módosításra, miszerint a vállalkozó nem tett eleget letétbe helyezési, valamint közzétételi kötelezettségének (ideértve a könyvvizsgálati kötelezettséget is), harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását.

És már arra sincs szükség, hogy ez a bizonyos „harmadik fél” jogos érdekét sértse a közzététel elmulasztása.

Önköltségszámítás

Változik annak a szabálynak az értékhatára, hogy mikor kell az önköltségszámítás során kötelezően az utókalkulációt alkalmazni.

Itt úgy kell figyelni a feltételt, hogy ha ezt az értékhatárt meghaladjuk, akkor kötelező az utókalkuláció. Ha alatta vagyunk, akkor választható.

Két szálon is vizsgálódhatunk:

• az egyik az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele,
• a másik pedig a költségnemek szerinti költségek együttes összege.

Ha az előbbi nem haladja meg a 4 milliárd forintot, vagy az utóbbi az 1 milliárd forintot, akkor jó helyzetben vagyunk, hiszen számunkra nem kötelező az utókalkuláció.