A szellemi termékek apportja 2025. január 1-jétől adómentes. Ettől válik külön izgalmassá, nézzük meg közelebbről a szabályozást, és annak fonákoldalát is.
Szellemi termék apportja
Az ügylet nem újdonság
A szellemi termék apportjával kapcsolatos adókötelezettség visszatérő kérdésnek számít. Az alapkérdés az szokott lenni, hogy ha egy magánszemély szellemi terméket hoz létre, akkor arra milyen kötelezettségek teljesítése mellett tud egy céget alapítani, vagy meglévő cégében hogyan lehet bevinni ezt a szellemi terméket. 2025. január 1. előtt a nagy értékű szellemi termék apportja nagyon magas adókötelezettség mellett volt csak megvalósítható. Az új szabályozás a bemeneti adófizetési kötelezettséget szüntetni meg, pontosabban halasztja azt.
Az első, amit tisztázni kell, hogy mit tekint a személyi jövedelemadó szabályozása szellemi terméknek: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a védjegy, a szerzői jogvédelemben részesülő dolog, a szoftvertermék, az egyéb szellemi alkotás (újítás, műszaki, gazdasági, szellemi szolgáltatás stb.), a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás.
A fogalomba tehát sok minden belefér, így például a manapság népszerű szoftver is.
Az új szabályozás lényege
Az új szabályozás lényege, hogy az apporttal együtt szerzett üzletrész – felső értékhatár nélkül – sem személyi jövedelemadót, sem szociális hozzájárulási adót nem visel.
Ha viszont az üzletrész – vagy annak hányada – értékesítésre kerül, akkor szerzési értékként nem az apportértéket, hanem az eredeti, a szellemi termék létrehozása érdekében felmerül és igazolt költségeket lehet figyelembe venni. A szellemi termékek sajátossága az igen magas hozzáadott érték, ezért a költségek általában eltörpülnek a szellemi termék értékéhez képest.
Az új szabályozás megértését szolgálja az alábbi példa, melyben a 2024. december 31-ig hatályos szabály szerinti számítást is megtaláljuk.
Példa
A példa szerint egy magánszemély 120 millió forintra értékelt saját szoftvert kíván apportálni a saját cégébe (100%-os tulajdonos), melynek így a jegyzett tőkéje 123 millió forintra növekszik. A magánszemély a céget az apportot követően (még ugyanabban a naptári évben) eladja 160 millió forintért egy magánszemélynek. A szoftver előállításával kapcsolatosan nem tud semmilyen költséget igazolni a magánszemély.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye
A NÉTAK-ként rövidített kedvezmény már évek óta szerepel az Szja-törvényben. Mégis most azért vesszük elő, hogy felkészüljünk arra, ezt a szabályt terjesztik ki a kevesebb gyermekszámú családokra.
Érdekel
Be nem jelentett alkalmazott: mi a teendő?
Most arról fogunk írni, ha megtörtént a baj. A be nem jelentett alkalmazottakra tekintettel a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is bírságolhat, és emellett ez a hatóság kötelezi a munkáltatót, hogy jelentse be legalább 30 napra visszamenőleg az alkalmazottat. Ez utóbbi bejelentéshez kapcsolódóan számos kérdés felmerül, mint például mennyi bér után kell közterhet fizetni, ha egyszerűsített foglalkoztatás is volt ebben az időszakban, akkor ezeket a napokat hogyan kell kezelni, a dolgozónak kifizetett nettó bért utólag lehet-e/kell-e módosítani.
Érdekel