A szellemi termékek apportja 2025. január 1-jétől adómentes. Ettől válik külön izgalmassá, nézzük meg közelebbről a szabályozást, és annak fonákoldalát is.
Szellemi termék apportja
Az ügylet nem újdonság
A szellemi termék apportjával kapcsolatos adókötelezettség visszatérő kérdésnek számít. Az alapkérdés az szokott lenni, hogy ha egy magánszemély szellemi terméket hoz létre, akkor arra milyen kötelezettségek teljesítése mellett tud egy céget alapítani, vagy meglévő cégében hogyan lehet bevinni ezt a szellemi terméket. 2025. január 1. előtt a nagy értékű szellemi termék apportja nagyon magas adókötelezettség mellett volt csak megvalósítható. Az új szabályozás a bemeneti adófizetési kötelezettséget szüntetni meg, pontosabban halasztja azt.
Az első, amit tisztázni kell, hogy mit tekint a személyi jövedelemadó szabályozása szellemi terméknek: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a védjegy, a szerzői jogvédelemben részesülő dolog, a szoftvertermék, az egyéb szellemi alkotás (újítás, műszaki, gazdasági, szellemi szolgáltatás stb.), a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás.
A fogalomba tehát sok minden belefér, így például a manapság népszerű szoftver is.
Az új szabályozás lényege
Az új szabályozás lényege, hogy az apporttal együtt szerzett üzletrész – felső értékhatár nélkül – sem személyi jövedelemadót, sem szociális hozzájárulási adót nem visel.
Ha viszont az üzletrész – vagy annak hányada – értékesítésre kerül, akkor szerzési értékként nem az apportértéket, hanem az eredeti, a szellemi termék létrehozása érdekében felmerül és igazolt költségeket lehet figyelembe venni. A szellemi termékek sajátossága az igen magas hozzáadott érték, ezért a költségek általában eltörpülnek a szellemi termék értékéhez képest.
Az új szabályozás megértését szolgálja az alábbi példa, melyben a 2024. december 31-ig hatályos szabály szerinti számítást is megtaláljuk.
Példa
A példa szerint egy magánszemély 120 millió forintra értékelt saját szoftvert kíván apportálni a saját cégébe (100%-os tulajdonos), melynek így a jegyzett tőkéje 123 millió forintra növekszik. A magánszemély a céget az apportot követően (még ugyanabban a naptári évben) eladja 160 millió forintért egy magánszemélynek. A szoftver előállításával kapcsolatosan nem tud semmilyen költséget igazolni a magánszemély.
Előfizetői tartalom!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Már csatlakoztál hozzánk? Akkor lépj be a folytatáshoz!
További cikkek
Minimálbér az efós jövedelmekben
Mint az már valószínű mindenki számára ismert, a szokásokkal ellentétben a minimálbér már 2023. december 1-jétől emelkedett. Lehet, hogy ennek az egy hónapnak nagy jelentősége van a dolgozók oldaláról, a kifizetők esetében azonban igen nagy káoszt okozott. Az egyik legösszetettebb példa az egyszerűsített foglalkoztatás szabálya.
Érdekel
Osztalékelőlegből osztalék
Tulajdonosként folyton azt számoljuk, hogyan is tudjuk a legkedvezőbben kivenni a jól megérdemelt jövedelmünket. A bért terhelő közterhek elég elrettentő mértékűek, így sokszor jutunk arra a megoldásra, hogy inkább osztalékként vesszük ki. Az elmúlt hónapokban szó szerint tömegesen került kezembe olyan átvett könyvelési anyag, amelyből süt, hogy az előző könyvelő az osztalékelőleg és osztalék fogalmával sem volt tisztába, nemhogy a könyvelésével. Ezzel komoly veszélybe sodorja a cég működését.
Érdekel