Az üzleti év igen részletesen van szabályozva a Számviteli törvényben. Tudjuk, hogy minél nem lehet hosszabb, és azt is, hogy mikor lehet rövidebb, mint 12 hónap. Összegyűjtjük a speciális eseteket, illetve az ezekkel járó előnyöket és hátrányokat.
Üzleti év fogalma
Üzleti év
A Számviteli törvény 11. § (1) bekezdésében találjuk a nyers szabályokat.
E szerint az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni.
Az üzleti év időtartama főszabály szerint megegyezik a naptári évvel, hossza 12 hónap. De természetesen vannak kivételek.
Most azokkal a kivételekkel foglalkozunk, ahol az üzleti év hossza nem 12 hónap. Azt azonban már az elején egyértelműsítsük, hogy ez az időtartam ennél hosszabb sosem lehet, csak rövidebb.
Előtársasági időszak
Az egyik eset a rövidebb üzleti évre az előtársasági időszak. Az üzleti év a jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az alapítása időpontjától (létesítő okirata ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) a cégjegyzékbe való bejegyzéséig terjedő időszak.
Természetesen az előtársasági időszakot követő üzleti év is rövidebb, hiszen az a naptári év végéig tart. (Most az eltérő üzleti éves vállalkozásokkal nem foglalkozunk.)
Így például egy májusban megalakult, júniusban bejegyzett vállalkozás esetében az első üzleti év májustól júniusig, míg a második üzleti év júniustól decemberig tart.
Az előtársasági időszakokra van egy egyszerűsítési szabály.
Nem kell az előtársasági időszakról – mint önálló üzleti évről – külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg és a bejegyzésre az üzleti év naptári évének végéig sor került.
Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésétől a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart.
Igen, jól írtam. A cég nem azon a napon jön létre, amikortól az adószáma érvényes, hanem amikor az alapító okiratot a tulajdonos(ok) aláírták. Ez lesz az üzleti év első napja.
Az lehet, hogy az adóbevallásoknál a NAV az adószám kiadásának a napját kéri az időszak első napjaként, el kell fogadnunk, hogy nincs mindig minden szinkronban a rendszerben.
Nézzünk egy példát! A fontosabb dátumok:
- A céget december 10-én alapítják meg, ez van a társasági szerződésen.
- Az ügyvéd a 30 napos határidőn belül, december 19-én benyújtja a cégbírósághoz az iratokat.
- A cégbíróság a céget 2025. január 7-én jegyzi be.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Kivaalany innovációs járulékának alapja
A kivaalanyok adóalap-megállapítása lényegesen más alapokon nyugszik, mint a társaságiadó-alanyoké. De a poén nem itt van. Az iparűzési adót a kivaalanyok választásuk szerint a kivaalap 120%-ában is meghatározhatják. Akkor lépjünk a következő mezőre. Milyen kihatással van ez az innovációs járulékra?
Érdekel
Az elektronikus pénz mint fizetési infrastruktúra
Az elektronikus pénz (e-pénz) a modern pénzügyi rendszer egyik legdinamikusabban fejlődő eszköze, amely a készpénz digitális megfelelőjeként funkcionál. Bár sokan azonosítják a bankkártyás fizetéssel vagy az online utalással, jogi értelemben az elektronikus pénz ennél pontosabban meghatározott fogalom.
Érdekel