Üzleti év fogalma

Üzleti év

A Számviteli törvény 11. § (1) bekezdésében találjuk a nyers szabályokat.

E szerint az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni.

Az üzleti év időtartama főszabály szerint megegyezik a naptári évvel, hossza 12 hónap. De természetesen vannak kivételek.

Most azokkal a kivételekkel foglalkozunk, ahol az üzleti év hossza nem 12 hónap. Azt azonban már az elején egyértelműsítsük, hogy ez az időtartam ennél hosszabb sosem lehet, csak rövidebb.

Előtársasági időszak

Az egyik eset a rövidebb üzleti évre az előtársasági időszak. Az üzleti év a jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az alapítása időpontjától (létesítő okirata ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától) a cégjegyzékbe való bejegyzéséig terjedő időszak.

Természetesen az előtársasági időszakot követő üzleti év is rövidebb, hiszen az a naptári év végéig tart. (Most az eltérő üzleti éves vállalkozásokkal nem foglalkozunk.)

Így például egy májusban megalakult, júniusban bejegyzett vállalkozás esetében az első üzleti év májustól júniusig, míg a második üzleti év júniustól decemberig tart.

Az előtársasági időszakokra van egy egyszerűsítési szabály.

Nem kell az előtársasági időszakról – mint önálló üzleti évről – külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg és a bejegyzésre az üzleti év naptári évének végéig sor került.

Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésétől a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart.

Igen, jól írtam. A cég nem azon a napon jön létre, amikortól az adószáma érvényes, hanem amikor az alapító okiratot a tulajdonos(ok) aláírták. Ez lesz az üzleti év első napja.

Az lehet, hogy az adóbevallásoknál a NAV az adószám kiadásának a napját kéri az időszak első napjaként, el kell fogadnunk, hogy nincs mindig minden szinkronban a rendszerben.

Nézzünk egy példát! A fontosabb dátumok:

• A céget december 10-én alapítják meg, ez van a társasági szerződésen.
• Az ügyvéd a 30 napos határidőn belül, december 19-én benyújtja a cégbírósághoz az iratokat.
• A cégbíróság a céget 2025. január 7-én jegyzi be.

A bejegyző végzésen szereplő dátumok:

• A cég bejegyezve: 2025. január 7.
• 8/1. A létesítő okirat kelte: 2024. december 10
• 13/1. A vezető tisztségviselő jogviszonyának kezdete: 2024. december 10.
• 20/1. A cég adószáma státuszának kezdete: 2024. december 19.

Mire figyelj:

• Az első üzleti év időszaka: 2024. 12. 10.–2025. 01. 07.
• A beszámoló közzétételének határideje a 2025. április 30. Az előtársasági időszakról szóló beszámoló benyújtásának határideje ugyanis a cégbejegyzés jogerőre emelkedését követő harmadik hónap utolsó napja.
• Az ügyvezető jogviszonya 2024. december 10-én jön létre, ha főállású, ettől a naptól kell járulékot fizetni.
• Az Art. szerint az előtársasági időszak bevallását soron kívüli bevallással kell illetni, így ezek határideje is április 30.

Átalakulás

Üzleti év az átalakulás, egyesülés, szétválás során megszűnő vállalkozónál az előző üzleti év mérlegfordulónapját követő naptól az átalakulás, egyesülés, szétválás napjáig – mint mérlegfordulónapig – terjedő időszak.

Az átalakulások esetében sokszor irányítjuk a bejegyzés időpontját pont az üzleti év zárására, pusztán az adminisztráció csökkentése okán. Ha ez viszont nem jön össze, akkor az üzleti év megtöri a naptári évet.

Végelszámolás, felszámolás

A Számviteli törvény egyértelműen szabályozza, hogy a végelszámolással vagy felszámolással is új üzleti év kezdődik. Ráadásul itt bejön az a speciális szabály, hogy onnantól nem a naptári év vége lesz a következő üzleti év vége, hanem mindig 12 hónapos etapokban kell gondolkodni. Már nemcsak azoknak, akik eltérő üzleti évet választottak, hanem mindenkinek.

A végelszámolás időszaka általában egy üzleti év, hiszen azok jellemzően gyorsan befejeződnek. Az egyszerűsített végelszámolást 150 napon belül be kell fejezni.

Amennyiben a végelszámolás 12 naptári hónap alatt nem fejeződik be, a végelszámolás időszaka alatt az üzleti év(ek) időtartama 12 hónap, míg az utolsó üzleti év 12 naptári hónapnál rövidebb is lehet.

Adónemváltás

Nekem az egyik személyes szívfájdalmam, hogy egy adózási mód választásakor is új üzleti évet kell kezdeni. Ráadásul a kisvállalati adóról szóló törvény 2013 óta van hatályban, a Számviteli törvény pedig a mai napig nem tartalmaz olyan szabályt, hogy a kiva választása vagy annak elhagyása esetén is lehet az üzleti év 12 hónapnál rövidebb.

A Kivatörvény azonban egyértelműen új üzleti évről beszél, az ezzel járó teljes adminisztráció (zárás, közzététel, bevallások) kötelező, a gyakorlatban ez azonban számos problémát okoz.

Beszámolók összehasonlíthatósága

Egy évközi kivaválasztás esetén 12 hónapon belül két üzleti év van. Ha valaki április 1-jétől lesz kivaalany, akkor az első három hónapra üzleti évet kell zárnia, a beszámolójában pedig az előző év 12 havi adatokat, a tárgyévi oszlop pedig 3 havi adatokat tartalmaz.

Év végén a következő beszámolóban:

• az előző év oszlopában 3 havi adatok,
• a tárgyév oszlopában pedig 9 havi adatok vannak.

Találkoztunk már olyan hitelkérelemmel kapcsolatos eljárással, ahol a bank jelezte, hogy ez alapján nem tud hitelt adni, kérte, hogy állítsuk össze a 12 hónapos beszámolót.

Természetesen a bankok kérései esetén nincs lehetőség a jogszabályt mutogatni, hogy miért is van így. Ha kérik, meg kell csinálni. Egyébként nem lesz hitel.

Közzétételre természetesen a számviteli szabályok szerinti beszámoló kerül. Fontos, hogy az összehasonlítóság sérelmét a kiegészítő mellékletben bemutassuk.

Adókedvezményes időszakok rövidülése

A Társaságiadó-törvény számos kedvezményt feltételesen ad meg, illetve valamilyen időkorlátot ad bizonyos feltételek teljesülésére.

Ezek az időkorlátok jellemzően „adóév”-ben vannak meghatározva, ami alapesetben egy üzleti év.

A rövidebb üzleti évek és az ezzel párhuzamosan rövidülő adóévek hozhatnak előnyt is meg hátrányt is.

Ha fejlesztési tartalékot képzünk, akkor a következő 4 évben meg kell valósítani a beruházást. Ha közben van egy adónemváltás, akkor ez már csak 3 naptári év. Mert az a 4 üzleti év.

Ha egy beruházásra igénybe vesszük a kkv-knak járó adóalap-kedvezményt, akkor azt az eszközt 4 évig nem vezethetjük ki a könyveinkből. Ha közben van egy adónemváltás, akkor ez már csak 3 naptári év. Mert az a 4 üzleti év.