Az átalakulások, beolvadások, szétválások aktuális kérdései – 2. rész

A cikk első része itt érhető el >>

Cégbejegyzéssel kapcsolatos kérdések

A hatályos jogi szabályozás szerint (Ctv., Át.) a cégbíróság a jogutód bejegyzéséhez kapcsolódóan a jogelőd jogi személyt törli a nyilvántartásból a jogutód feltüntetése mellett. A jogutód nyilvántartásba történő bejegyzéséig, a jogelőd jogi személy a bejegyzett jogi személy típusban folytatja tevékenységét.

• A jogelőd jogi személy törlésének és a jogutód jogi személy bejegyzésének hatálya nem eshet azonos napra. A jogelőd törlésének, illetve, ha nem szűnik meg, létesítő okirata módosítása hatálybalépésének a dátuma az átalakulás bejegyzésének a napja, míg a jogutódot a következő nappal jegyzik be. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben az átalakuló jogi személy az átalakulás időpontját meghatározza, a jogelőd cég törlésére az átalakulás napjával kerül sor és a jogutód jogi személyt az azt követő nappal kell a cégjegyzékbe bejegyezni.
• Ha az átalakuló jogi személy az átalakulás napját nem határozza meg, vagy az átalakulás bejegyzésére későbbi időpontban kerül sor, az átalakulás napja a jogelőd jogi személy törlésének a napja [Át. 11. § (1.a), (1.b), (1.c)].

Különösen sok kérdés merült fel a témához kapcsolódóan az egyesülések és szétválások esetén. E tekintetben 2019-ben módosították a Ctv.-t is. Amennyiben az átalakulás a jogelőd megszűnésével jár (pl. összeolvadás vagy különválás), úgy az átalakulás bejegyzésének időpontja a jogelőd törlésének a napja. Abban az esetben, ha az átalakulás során a jogelőd nem szűnik meg (pl. beolvadás, kiválás, beolvadásos kiválás esetén a változatlan formában továbbműködő jogutód), úgy az átalakulás időpontja a jogelőd létesítő okirat törölt adata bejegyzésének a napja.

A Ctv. és Át. fenti előírásait azért emeltük ki, mivel a vagyonmérlegek és leltárak fordulónapjainak pontos meghatározásához fontos ezekkel tisztában lennünk.

Érdemes továbbá megemlíteni egy aktuális változást, mely szerint 2025. 06. 20-tól kiegészült az Át. a 6/A. §-sal, mely előírás az engedélyköteles tevékenységekhez kapcsolódó eljárást szabályozza az egyesüléseknél és szétválásoknál.

E szabályozás indoka, figyelemmel kellett lenni arra a körülményre, hogy az egyesülésben részt vevő jogi személyeknek nem mindegyike végez olyan engedélyköteles tevékenységet, melyet a jogutódként létrejövő – összeolvadásnál új, beolvadásnál a fennmaradó, átvevő jogi személy – folytatni kíván. Mivel az átalakulással szemben az egyesülésnél nem egy, hanem legalább két, olykor ennél is több jogi személy vesz részt a folyamatban, rendezni kellett, hogy a hatósági eljárást az egyesülés bejegyzésének, illetve joghatásai beálltának időpontjához képest melyik jogi személy kezdeményezheti. Kiegészítésre került továbbá a bejegyzés és a joghatás beállásának ideje közötti képviselet kérdése is.

A szétválásnál is kisegítő szabályt fogalmaztak meg a szétváló jogelőd által végzett engedélyköteles tevékenység sorsára nézve, ha az valamelyik jogutódhoz kerülne a vagyonmegosztás következtében.

A módosítás meghatározza: csak az a jogutód válhat engedélyessé az új 6/A. § megfelelő alkalmazásával, amelyikhez az engedélyköteles tevékenységet a szétválási szerződés telepítette.

Végleges vagyonmérlegek és -leltárak

Az átalakulás bejegyzését követő 90 napon belül mind a jogelőd gazdasági társaságra, mind a jogutód gazdasági társaságra vonatkozóan az átalakulásbejegyzés napjával végleges vagyonmérleget és -leltárat kell készíteni.

A vagyonmérlegek elkészítésekor, amennyiben az érintett cég nem szűnik meg, úgy csak technikai zárás történik, az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem kell lezárni, azokat folyamatosan kell vezetni. Ugyanakkor az átalakulás során megszűnő gazdasági társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával éves beszámolót készíteni, valamint analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni.

A végleges vagyonmérlegeket és -leltárakat minden esetben könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. A végleges vagyonmérlegeket és -leltárakat, valamint az azokra vonatkozó könyvvizsgálói jelentést – mint átalakulásra, annak lezárására vonatkozó dokumentumokat – a képviselettel megbízott ügyvéd nyújtja be elektronikusan az illetékes cégbírósághoz. Bár ezt jogszabály tételesen nem írja elő, de erre nekik van technikai lehetőségük. Jogászi felvetés szokott lenni a benyújtással összefüggésben, hogy miért ők küldjék be ezt a dokumentumcsomagot, amikor azzal kapcsolatosan érdemi feladatuk nincs. Egyrészt ez nem biztos, mert mi van abban az esetben, ha a cégbejegyzés időpontja szerint a jogutód(ok) saját tőkéje nem fedezi a jegyzett tőkét? Az a felvetés sem reális, hogy tegye azt közzé a könyvelő az éves beszámolóhoz hasonlóan. Az elektronikus beszámolók portálja ugyanis az ilyen közlemények befogadására nem alkalmas, nem lehet például ide a végleges vagyonleltárakat feltölteni.

Jogi eljárást, kezelést igényelhet, ha a vagyonmérleg-tervezet és a végleges vagyonmérleg fordulónapjai között az átalakulásban részt vevő cég jelentős veszteségeket szenvedett el, és ezért a végleges vagyonmérlegben a saját tőkéje lekötött tartalékkal korrigáltan, csökkentetten nem éri el a cégbíróság által a jogutód részére bejegyzett tőkét.

Ennek az esetnek is két változata lehetséges:

• Az első, ha a jogutód adott társasági formájára előírt kötelező minimum jegyzett tőkéjére a fentiek szerint korrigált saját tőke nem biztosít fedezetet, és a fedezetről a tagok 90 napos határidőn belül nem gondoskodtak. Ez a helyzet a cégbíróság jegyzett tőkehiány orvosolására irányuló eljárásra való felhívást fogja kiváltani. A tagok általi pótlólagos fedezet biztosítása jellemzően ún. ázsiós, tőketartalékkal együttes jegyzett tőkeemeléssel, vagy a korábban veszteségpótlásra teljesített pótbefizetés elengedésével valósulhat meg.
• A második, amennyiben a jogutód lekötött tartalékkal korrigált saját tőkéje a létesítő okiratuk szerinti jegyzett tőkére nem biztosít fedezetet, de a törvény szerinti minimumra igen, úgy megoldás a létesítő okirat megfelelő átdolgozása a tőkeleszállításra vonatkozó szabályok figyelembevételével [Át. 6. § (4), 11. § (2)]. A tőkeleszállításra vonatkozóan legfőbb szervi döntést kell hozni. A döntésben a jegyzett tőke leszállítása céljaként más tőkeelemek növelését kell megjelölni. A részvénytársaságoknál ehhez kapcsolódóan rendelkezni kell a részvények megfelelő bevonásáról is. Természetesen a tőkeleszállítás szokásos procedúráját itt is be kell tartani (pl. Cégközlönyben való közzététel, hitelezői jogok biztosítása).

A számviteli kérdésekhez érdemes megemlíteni az Sztv. 141. § (3) 2019-től hatályos előírását, mely szerint

„az átalakuló gazdasági társaság, amely az átalakulás során nem szűnik meg (beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaság), a végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni, az átvett-átadott eszközöket-kötelezettségeket (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is), ezek különbözeteként a saját tőkét a folyamatos könyvelés keretében – az átalakulás (beolvadás, kiválás) napját követő nappal – rendezi”.

Korábbiakban vitatott volt annak megítélése, hogy ugyanazon a napon lehetséges-e valamely vagyon két társaság könyveiben egyszerre. Ugyanis a 2019. előtti előírás megfogalmazása szerint az utolsó mondatban még az szerepelt, hogy a rendezés az átalakulás időpontjával történik.

A gyakorlatban tehát ez azt jelenti, hogy 2019-től egyértelművé vált, azon átalakuló társaságoknál, amelyek a folyamat során nem szűnnek meg, a cégbejegyzést követő napon kötelesek a vagyonmozgásokat (átadott, illetve átadott vagyonelemeket) könyvelni.

Bevallások és határidők az átalakulás bejegyzését követően

Társaságiadóelőleg-bevallás, innovációs járulékelőleg-bevallás, energiaellátók jövedelemadó-előlege

• Az adóévben átalakuló, egyesülő, szétváló adózó – ideértve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött, az átvevőt és a fennmaradót is – az átalakulás, egyesülés, szétválás napjától számított 30 napon belül köteles a ‘251nyomtatványon adóelőleg-bevallást benyújtani.

Áfabevallás

• Megszűnő adózó a megszűnés dátuma szerint áfabevallását a megszűnéstől számított 30 napon belül köteles benyújtani a ’65 nyomtatványon. Az átalakulással, illetve szétválással létrejövő adózó bevallási kötelezettségének ugyanolyan gyakorisággal tesz eleget, mint a jogelőd szervezet, Az összeolvadással létrejövő adózó a gyakoribb bevallásra kötelezett jogelőd bevallási gyakoriságának megfelelően tesz eleget általános forgalmiadó-bevallási kötelezettségének.

Szja- és járulékbevallás

• A ’08-as megszűnő jogelődre vonatkozó bevallást 30 napon belül kell benyújtani.

A tevékenységét átalakulással megszüntető adózó éves adóinak bevallása.

• A megszűnés napjára vonatkozóan az érintett adózó a megszűnést követő 90 napon belül, a ’71 nyomtatványon teljesíti a társasági adó, az innovációs járulék, az energiaellátók jövedelemadója és a szakképzési hozzájárulás különbözetének bevallását.
• Kiva adóalanyiság-megszűnés esetén kivanyomtatványon kell 90 napon belül teljesíteni a kisvállalatiadó-elszámoló bevallást.
• Taoalannyá vált adózó társaságiadóelőleg-bevallása: amennyiben a kivaalany az átalakulást követően társaságiadó-alannyá válik, úgy a ’43TAO nyomtatványon az átalakulás napját követő 60 napon belül köteles előleget bevallani.
• Kivaválasztás bejelentése: az átalakulás napját követő 15 napon belül a ’T201T nyomtatványon tehető meg.

Megjegyezzük, a legtöbb átalakulás egyik fontos döntési kérdése, hogy tudnak-e a jogutódok továbbra is kivaalanyok maradni. Ehhez kapcsolódóan fontos megemlíteni egy aktuális Kivatörvény-módosítást (pirossal jelölve a kiegészült részt), amelynek szövege:

„Az adózó a kisvállalati adóalanyiság megszűnésére tekintettel – kivéve, ha a 19. § (8.a) bekezdés alapján ismételten a kisvállalati adóalanyiságot választja – megállapítja azon nyereség, veszteség összegét, amely a kisvállalati adóalanyiság időszakához kapcsolódik, és amelyre a kisvállalati adózás hatálya alatt a 20. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján adófizetési kötelezettség nem vonatkozott, amelyet csökkent a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószágnak, tárgyi eszköznek a kisvállalati adóalanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értéke és a kisvállalati adóalanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség összege, valamint a megfizetett (fizetendő) kisvállalati adó összege.” – 28. § (4.a) bekezdés.

Az előző kiadványokban már több cikk is foglalkozott azzal a témával, hogy egyesülésekben és szétválásokban részt vevők milyen feltételekkel maradhatnak kivaalanyok az átalakulási folyamat bejegyzését követően. A 2023. őszi adóváltozási csomag 2023. december 1-jétől hatályos szabályozása lehetővé tette ugyan az egyesüléseknél és a szétválásoknál is a kiva újraválasztását, de további megválaszolatlan kérdések merültek fel a témával érintett vállalkozásoknál. A 2024. 11. 29-től hatályos törvénymódosítást követően is adminisztrációs többletterhek adódtak az érintett adózóknál.

Változások sorrendben a kiva újraválasztásával kapcsolatban

• Nem kizáró feltétel a korábbi előírásokhoz képest az, ha az átalakulás megfelel a Taotörvény szerinti kedvezményezett átalakulás fogalmának. E módosítás az illetékmentesség tekintetében jelentett fontos változást.
• Pontosításra került egy további bekezdés, melynek révén az újbóli kivaalanyiság az egyesülés, szétválás napján jön létre, így megoldódott az adminisztrációs többletfeladat, hogy egy napra vonatkozóan taobevallást készítsenek az érintettek.
• 28. § (4.a) bekezdés idézett pontosításával megszűnik az a többletadminisztráció és adóteher, hogy a megszűnő kivaalany köteles a kivakülönbözetet megállapítani és bevallani.

Helyi iparűzési adó

A megszűnést követő 90 napon belül kell a bevallást benyújtani.

A jogutód társaság előlegfizetési időszaka az átalakulás napjával kezdődik, az azt követő adóév június 30-ig tartó adóévre vonatkozóan. Önkormányzatonként szükséges a bejelentkezéseket teljesíteni az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványokon. A bejelentési határidő: a változást követő 15 napon belül.